Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-45

1071 Az országgyűlés 45. ülése 1948. évi február hó 13-án, pénteken. 1072 meri akkor mindjárt kiderül, amit nagyom -sokan nem akarnak *elismerni, hogy a demokrácia az örök emberi, eszményeket akarja megvalósítani. A népi ' demokrácia azokat az emberi eszmény eket — a jóságot, az igazságot, a szabadiság eszményeit szolgálja, amelyek különösképpen úgy festenek, mintha egy régirendszernek lennének át sajátosságai, holott éppen ellenkezőleg, ezekből az áj jogszabályokból az derül ki, hogy az ember örök eszményei és vágyai társulnak, szintézisbe foglalódnak össze a nép rétegeivel léjs igényeivel, tehát a népi demokrácia a minőséget, az igazságot, a szabadságot, iái több ember nagyobb jólétét, nagyobb szabadságát és nagyobb igazságát akarja szolgálni. Ha pedig ez így minél hamarabb-kiderül, akkor bizonyos mértékig jelentősen megszilárdul a magyar népi demokrácia, mert akkor vitatkozni legföljebb azon lehet, hogy a jól elgondolt terveket, a jól elgondolt intézkedéseket jól vagy rosszul hajtjáik-e végre a jó vagy rossz sáfárok, de arról, hogy mik a célkitűzések, vitatkozni már aligha lehet. Igazságügyeink mai ellentmondásainak feloldása, — amelyek egyrészt jogszabályalkotás hiányaiban, másrészt a, megfelelő személyek hiányában mutatkoznak — legsürgősebb feladatunk, legsürgősebb tennivalónk és éppen ezért mindazokat a szándékokat, amelyeket a tárca költségvetéséinek indokolása bejelent, csak örömmel üdvözölhetjük és .a magunk részéről a legmesszebbmenőén támogatni is fogjuk. / A költségvetéssel általában _ foglalkozva, azt tapasztalhatjuk, hogy az eddig megvalósított jogszabály alkotáisokhoz mérten nagyobb az a rész, amely még ezután kerül megvalósításra. A személyi éh anyagi erők elosztása biztosítékot nyújt arra, hogy a jövőben nagyobb tempóban, nagyobb ügyességgel fog ez a munka menni és akkor ezek a hiányok el fognak tűnni igazságügyünk életéből. Különös örömmel üdvözlöm a költségvetésibein azt, hogy a bíráik és ügyészek, státusát sikerült rendezni. A költségvetés már eizt a rendezést tartalmazza. Elsősorban örömmel üdvözlöm ezt azért, mert az anyagilag független bíró lelkileg is sokkal függetlenebb lehet, másodsorban azért ment ez; utat mutat arra, hogy az értelmiségi szakmunkások sor. bam '.megkaphassák a magyar népi demokráciáitól azt, ami nekik jár- A bírák után nyilvánvalóan következni fog az'orvosok, a pedagógusok és természetesen a műszakiak helyzetének rendezése. Jó példa ez arra, hogv hogyain; és mi módon lehet megoldani nehéz kérdéseket, csak jóakarat kell hozzá, mert az ország áldozatkészsége biztosítva van a jó munka számára. A költségvetéssel kapcsolatban még néhány olyan kérdésre szeretnék kitérni, amely különösképpetn érdekli a pártomat. így az ln

u dokolásból, ha nem is részletes', de némi tájékoztatást, lehet kapni a telekkönyvezésről, elsősorban az r új birtokok telekkönyvezéséről. Megnyugtatóan hat, hogy a 2500 községben. megindult telekkönyvezési munka nagyobbrészt már befejezésit nyert. Sajnos, a felvetít adatok szerint még niitndig több mint egymillió hold föld az. amelynek telekkönyvezésiét nem sikerült elintézni. Nagyon jó volna, ha ezt, minél hamarabb befejezhetinénk, nemcsak "izíért, mert ez, azoknak' a'lelkinyugailmát segíti elő, akik a földöt kapták, hanem nemzetgazdasági szempontból is, nagv jelentősége volna eiDinek, mert az, aki kétségtelenül megszerezte a tulajdonjogot, abban a pillanatban nagyobb ambíció val, több munkaerővel és több befektetéssel fog dolgozni és természetteseta a köz javára nagyobb eredményt fog elérni, a nagyobb termeléssel és nagyobb teherbíróképességgel. Különös nyomatékkal! szeretném' felhívni a kormányt, és az igazságügyminiszter úr figyelmét egy másik nagyoini jelentős kérdésre, a tagosítás kérdésére is. A. költségvetés indokolásából elég sovány adatok derülnek ki. A háború előtt és állatit: 93 községben, indult meg a tagosítás, ezekben folyt az elmúlt évben is tovább. Ezek közül' tíz községben befejezést ínyért, 42 községben befejezéshez közeledik, a többiről egyelőre nem kapunk tájékoztatást. Maga, az a tény, (hogy mindössze csak 93 községben folyik tagosítási munka, elszomorító, mert a községek százai érdekeltiek itt és így megint azt kell mondani, hogy memzetgazdaságunk érdeke, hogy a tagosítás országos jelentőségű munkával fejlődjék, fontosságban felsorakozzék a jogalkotás miellé, mert mindaddig, amíg egy községben húsz-harminc darabban van valakinek a földije* addig azon. korszerű gazdálkodást elképzelni, megvalósíitani nem lehet, addig gépesítésről, kertesítésről neun lehet szó és rengeteg munkaerő vész el éppen azzal, hogy egyik földdaraibtól a másikhoz jár 3» földmíves lakosság. *Eleíndk!ívül 'fonitos dolog Volíha, ;

h(ogy' \a hároméves terv keretében megadott lehetőségeket a legnagyobb mértékben kihasztnáljuk és a tagosítás munkáját mindenütt, ahol csak lehet, —- de még ott is megkísérel jük, ahol úgy * látszik, hogy nem lehetséges — megvalósítsuk, mert ez jelentős mértékben emeli a mezőgazdasági lakosság bevételeit, munkaerejének kihasználását és szolgálja korszerűsítését eszközökben, munkamódszerekben és természetesen a termelés agaiban is. Nagyoar fontos volna, hogyha ezt már a készülő ú.i költségvetés során különös figyelemben részesítené az igazságügyi kormányzat és akkor a következő esztendőben nagyobb dotációt láthatnánk éppen a tagosítás végrehajtásáraT. Országgyűlés! Még egy kérdésről szeretnék megemlékezni és ez a javítónevelőintézetek helyzete. _ A költségvetésiben örömmel láttam, hogy milyen jelentős tamogatasfoain» gondoskodásban, gondozásban részesüliniefc ezek az intézetek. Viszont- nem derül ki az, hogy milyen mértékbén sikerül a kényszerből in'tiézetbehelyezettek visszavezetése a, társadalomba. Nagyon jó volna, ha ezekben az intézetekben sikerülne megvalósítaini akár nagyobb anyagi áldozatok árán is a jövőben azt. hogv a kor;szerű nevelés elvei érvényesüljenek és necsak elkülönítő iinitézmények legyenek, hanem a modern nevelés, az emberré nevelés elvei érvényesüljenek és ilyen módon társadalmumk számára a megtévedt gyermekekből hasznos felnőtteket netveljünk. Ameinnyiben ehhez^ nagyobb pedagógiai alap és nagyobb pedagógiai gyakorlat szükséges, akkor jó volna, (17.00) ha a magyar köznevelés miniszterével, a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel szorosabbra lenne, fogható az együttműködés, slőt nagyon szükséges lenne, hogy ezek az intézmények szerves részeik legyenek a magyar köznevelés rendszerében. Mindig lesz olyam társadalom és mindig lesz a társadaloimniak olyan' része-, amely ilyen nevelésre szorul, de ez elsősorban «mm. az elkülönítés célját szolgálja, hanem azt,