Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-45
1059 Az országgyűlés 45. ülése 1948. rend meginog, az, -ideiglenes jogbizonytalanság állapota áll be, és ezért már csak akkor kárpóitplődik a nemzet, ha jobb, szoeiálisaibb és igazságosabb jogot kap a helyébe. Amikor azonban •— mimt jeliemben is — a demokratikus átalakulási az elért eredményekkel már biztosítva van, akkor ismét legfőbb feladata a konszolidációnak teljes megvalósítása és áj, szigorú jogrendnek a megalkotása. A jogalkotás terén pedig első kötelesség, bogy az nyomon kövesse a demokratikus átalakulást, a továbbiakban pedig isméit a jog kell, bogy elöljárója legyen a társadalomfejlődésnek, irányításnak és a jognak kell az erőszak és az önkény fölött uralkodnia, a fejődés és az emberiség továbbhaladását szolgálnia. Az új jogrend megszilárdítása, a jogbiztonság helyreállítása döntő és fontos feladat. Az álllaimi akarat megnyilvánulása alkotmányos utam .létrejött törvényeik és rendjeletek útján történik, a deuiokratikus államban pe dig az állami akarat azonos a népakarattal, és olyan érövei keli, hogy jelentkezzék, hogy aminak betartása mindenre és mindenkire tekintet nélkül kell, hogy _ érvényesüljön, mert hiszen semmi sem zavarja .meg úgy a társadalmi békét, mint az elszenvedett jogtalanság tudata. T. Országgyűlés! Centenáris, évben vagyunk. Az, 1848-as eseményeket és azok jelentőségét nem akarom ugyan itt bővebben méltatni, de az igazságügyi 'költségvetés tárgya" liása során mégis .szükségestnek játom lerögzíteni azt, hogy a szabadságév dicsőséges/ nagy vívmányai, a polgári egyenjogúság, a népképviselet, a közteherviselés, a felelős parlamentáris (kormányzat, a sajtószabadság, a jobbágyfelszabadítás! elsősorban is jogászi teljesítmények voltak. E tények miatt is szükségesnek látom, hogy a centenáriummal kapcsolatosan fßlvietem a multévi költségvetésnél is már megemlített (gondolatot _ éspedig az)t i4 hogy a szabadságév százéves jubileumát méltóbban néni ünnep élhet nők meg, mintha ' az emberi szabadságjogokat kodifikáljuk s megalkotjuk magunknak az emberi szabadság aikoiiimáiniyát. Ez alatt én olyan törvényalkotási munkát érteik, am elv a szabadságjogok összes kategóriáit taxatíve felsorolja és az összes szabadságjogok lényegét és tartamát is szabatosan előírja. Vegyük azt figyelembe, hogy ez a kérdés az egész világot foglalkoztatja. Az, Egyesült Nemzeteik Szer vezette a probléma tárgyalását aiz elmúlt év folyamain külön bizottság elé utalta, de hozzá kell tenni azt is, hogy. ezt az alapvető kérdésit a Szovjetunió 1936. évi alkotmányaiban kimerítően megoldásra is juttattaA Szovjetunió alkotmánya leszögezi, hogy a bírák függetlenek és csak a törvénynek vaunak alávetve, az állampolgárok személye sérthetetlen és senki sem tartóztatható le bírósági határozat vagy ügyészi jóváhagyás nélkül. Teljes mértékben védi ez az alkotmány a polgárok lakásának sérthetetlenségét a levéltitkot, és kimondtja, hogy a polgárok jogainak bármilyen közvetlen vagy közvetett korlátozása büntetendő cselekmény, éis hogy a polgárok lelkiismereti szabadsága minden polgár elismert joga. Nálunk is olyan törvénynek kell születnie, amely lerögzíti az emberi alapjogokat és átütő erejét meg kell kapnia abban, hogy világosan körülírja a gazdasági, szociális és kulturális szabadságjogokat és mindegyiknek tmegadijai a belső tartalmat. Nem ünnepelhetnénk szebbem évi február hó 13-án, pénteken. 1060 a 48-as idők uralkodó eszméit, mint ezzel a törvénnyel és ezael hódolnánk legjobbaini Kossuth szellemének- Kis nemzeteknek sok vonatkozásban határolt a tevékenységű körüjkl. Értékűiket jórészt ,aiz adja meg-, hogy szellemi térien bele tudnak-e kapcsolódná ez, emberiség haladó történelmének »kialakításába. Nekünk 1948 egyenesen dilktálja, hogy.amikor ata egész világ a szabadságjogok problémakörével foglalkozik, az első legyünk» aki ezt szervesen megoldja. Ezeknek a, gondolatoknak a jegyében, különös örömmel üdvözöljük az, igiaziságügyiniiiiszteir úrnak már a multévi költségvetésnél is bej ellentett azt a tervlét, hogy a munka törvényét az országgyűlés elé kívánja hozni s a törvénytervezet részben már elkészült. Különös .örömmel üdvözöljük ezt a tervet, mert a munka, törvénye egyik alkotó része kel, hogy legyen az emberi szabadságjogoiknaík, hozzátartozik a deimoikráciai teljessé válásához* Helyeseljük, hogy a törvény felöleli ^ a kérdés közigazgatási jogi szabályozását is és ái lényeg az. hogy úgy a munkavállaló, minit a munkaaidó érdekében .írja körül szigorúan nemcsak a jogokat, hanem a kötelességeket is, a. szociális igazság érvényesülése jegyében. Az 1946:1- te- mint alaptörvény az ember elidegeníthetetlen és természetes joga gyanánt rögzítette le minden állampolgárnak a munkához és a uiélitó (megélhetéshez való jogát- Ennek a jognak a kodifikálását látom a készülő m unkatör vényben. Megnyugvással! ^ kell megállapítani, hogy már) a múlt esztendőben — mikor ennek a törvénynek előkészítése szóbakerült, — minden demokratikus párt már előre örömmel szögezte le magát mellette. így az igazságügyi kormányzatnak politikai vonalon semmiféle nehézsége nem merülhetett fel, hogy ezt tető alá hozza. Hiszem, hogy ennek taegaíkotása csak azért kerülhet hosszabb időbe, mert alapos munka készül s mert gazdasági életünk jelenleg is átalakulásban, mozgásban, fejlődésiben van, nem, kristályosodott ki és a munkatörvény gyakorlati célja az, hogy a jelenlegi éís a valóságos gazdasági életet szolgálja. T. Országgyűlés! Az igazságügyi költségvetés meggyőző dokumentumot szolgáltat arra, hogy milyen ereidlmlényesíen mlűködött közre a magyar törvényhozás nemcsak; a. szükséges, és új demokratikus törvények megalkotásánál, hanem a megvalósítandó problémák felvetésénél is és .mennyi hasznos kezdeményezést hozott és hogy az igazságügyi kormányzat mennyire számotvetett a népképviselet megnyilvánulásávalPártom és a, magam nievében én a'multévi költségvetés soirán rámutattam jogrendszerünk egyik nagy hiányánai« éspedig arra, hogy a mai napig sem tudtuk megvalósítani ia magánjog egy ségeís kódexét- A törvényes „rendelkezések szétszóródása szinte áttekinthetetlenné teszik a jogterületnek ezt a részét és iazt aki" vánságoimiat fejeztem ki, hogy f siessünk jogrendszerünk segítségére és az évtizedes niagy jogászi munkával már elkészített törvénytervezetet használjuk fel. A kor szelleméniek megfelelően átalakítva javasoltaim ennek égy új magánjogi kódexként való törvénybeiibtatását. Pártomnak ez a kívánsága nein talált ugyan az elmúlt évben az igazságügyminiiszter úr által nyoimbau megértésire, de örömünkre szolgál, hogy az eütelt idő megérlelte'a problémát,