Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-45

1061 Az országgyűlés 45. ülése 1948. és az igaziságügyi 'kormányzat omost 'bejelenti, hogy megfontolás tárgyává tette az 1928-ban megalkotott törvénytervezet leg fon to s abb részének, a kötekrájogi részinek törvénybeiiktatasát, természetesen az újabb szociális fejlődésnek megfelelő átdolgozás után. T. Országgyűlés! Pártom nevében szorgalmaztam a bírák- és ügyészek anyagi függetlensége szempontjából annyira* fontos s az 1919:XXVIL néptörvényben megvalósított, de érthetetlen módion eltörölt küllőn bírói és ügyészi státus [megvalósítását- Külön kértem az igazságügyminiszter urat akkor, hogy még (Í6.00) a költségvetés tárgyalása során tegyen erre nézve kijelentést. Ha ez a kijelentés elmaradt is, lényegesebb és fontosabb. hogy ezt a mai demokrácia szempontjából is fontos kérdést az igazságügyi kormányzat ,az elmúlt esztendő folyamán mégis

r megoldotta és a külön bírói státust visszaállította» T. Országgyűlés! Pártom nevében javasoltam mind polgári, laniiud büntető jogszolgáltatásunk gyorsabbá tételét. Rámutattunk arra, hogy modern büntetőbíráskodás el sem képzelhető 'anélküli» hogy a tettet ne kövesse nyomon a megtorlás és hogy a polgári pereik elhúzódása K

súlyos anyiagi, hátrányt jelent a perbenálló feleiknek Megnyugvásunkra szoilgál. hogy pártunknak ez ,a javaslata meghallgatásra talált és az igazságügyi kormányzat most ugyanezekből az indokokból gondoskodni kíván mind a büntető, mind a polgári jogszolgáltatás korszerű gyorsításáról. Örömünkre szolgál, hogy az igazságügyi kormányzat magáévá* tette azokat a javaslatainkat amelyek a tagosítás kérdésének gyors megoldására és nagyarányú lefolytatására, továbbá a 'demokrácia megszilárdítása érdekében is a földreform' során kiosztott földek telekkönyvezésére vonatkoztak» és hogy az igazságügyi kormányzat ezeket részben a megvalósítás stádiumába juttatta. , Külön örömünkre szolgál az is. hogy a kormányzat indokainkat is elfogadta, és az általunk javasolt 'intézkedéseket <a mezőgazidaságunkat hátrányosan befolyásoló körülmények kiküszöbölése érdekében is nagyfontosságúnak minősítettéi T. Országgyűlés! Az említett mérhetetlen nagy feladatokat az igazságügyi kormányzat részben elvégezte, részben kilátásba .helyezte ezt, s .így ne,m kritikaképpen említem, de mégis sajnálom, hogy^ ez a költségvetés sem említi, és így az igazságügyi kormányzat nem látja a közeljövőben megoldhatóknak az általunk szorgalmazott egyéb problémákat. Itt elsősorban közéletünk legbetegebb tir' netének» a korrupciónak kiirtására gondolok. Jól tudom, hogy a közéleti tisztaságnak a nemzet életferej>étt, emésztő hiányosfeágával} szemben nem elegendő csupán büntető szankciókkal fellépni, de mégis az egyik; leghatásosabb eszköznek tartom ennek leküzdésére a szilárd jogrendet, az erkölcsinek és a becsületességnek mindenre és mindenkire tekintet nélkül való teljes érvényesítését; emellett szükséges a megelőzésre is gondolni, a kórokozókat felfedni és közömbösíteni. Körültekintő és szigorú rendelkezések szükségesek, amelyeknek megalkotása é* a visszaélések leleplezésére szolgáló speciális apparátus felállítása az igazságügyi kormányzat fontos feladata îeurne. Eimelleitü természetszerűleg társadalmi és gazdasági téren is megfelelő intézkedések szükségeseik: elslősorban a privilégiumoknak évi február hó 13-án, pénteken. 1062 a legkisebb mértékre való korlátozása, az előfeltételeik legkörültekintőbb megvizsgálása és általában mindéin vonalion a korrupció melegágyainak lehetetlenné tétele. A korrupció elleni küzdelem nem is olyan régen a közvélemény érdeklődésének középpontjában állott, számtalan közéleti megnyilatkozásnak is tárgya votl. Félő, hogy az érdek' lődés egészen lecsökken és maga a korrupció hosszabb életű lesz. mint a vele szembeim elkezdett küzdelem. Ebben a témakörbén kívánok a beesületvédekni törvénynek tervezett szigorításával' is foglalkozni. Az elgondolás helyes, de a közéleti erkölcs tisztasága szempontiából mégis az látszik logikusnak, hogy előbb a purifikációt hajtsák végre; emellett másodlagos probléma a rágalmazásnak és becsületsértésnek főbenjáró bűncselekménnyé minősítése- A becsületsértések és rágalmazások szigorú büntetése ugyanis önkénytelenül és feltétlenül csökkenteni s korlátozni fogja a purifikáció nemes munkáját, és egyébként is visszás eredményt hoz majd a háború folytán meglazult erkölcsi rend helyreállításának munkájában. T. Országgyűlés! Pártom részéről már a múltban is sürgetett feladatok közé tartozik a részvénytársasági jog reformja. Ez a jogunk imái" e&avűjlit, megreformálása, már azért is égetően sürgős lenne, mert az államosításoké náil az állam is a részvénytársaságot választotta üzleti formának, és .ezek a közérdekeitségi részvénytársaságok maguk után kell, hogy vonják a minősített felelősség szabályozását is. Javasolnám, hogy az igazságügyi kormányzat nagy munkái közepette is a kereskedelem és a hitelügy körébe vágó szükséges jogi reformokat elsőrendű feladartának te-* fcintse, mert hiszem a kereskedelemügyi törvény egyéb rendelkezései, továbbá a csőd'- és kényszeregyezségi eljárás szociális szempontokból, de a modern gazdasági élet jogos követelményei szempontjából is mélyreható re

_ formálásra szorulnak. T. OrszJággyűJiés ! A [közeljövőben Jmegjr oldandó sürgős feladatok egyike a valorizációamelynek igazságügyi megoldása tulajdonképpen már 1946 augusztusában, a stabilizáció, megteremtésével aktuálissá vált, E téren a legnagyobb bizonytalanság uralkodik, perek lavinája indult meg, a problémák rendezetlensége valósággal dzsungelt teremtett, ' Ne essünk abba a hibába, melybe az első világháború után estünk, amikor csak 1928-ban került ez a kérdés törvényhozási rendezésre, és nagyon hosszá időn, keresztül maradt megoldatlanul úgy, hogy teljesen elmérgesedett. Most is a második világháború után eltelt már majd három esztendő. A biztonsági szempontok a haladéktalan rendezést kívánják. Meggyőződésem, hogy egv kevésbé sikerült megoldás is sokkal hasznosabb a gazdasági élet számára, mint az, ha továbbra is részvétlenül nézzük a valorizációs kérdésben -tapasztalható teljes bizonytalanságot és zűrzavart. (Upy van! a néppárton-) A bíróságok joggyakorlat formájában igyekeznek bizonyos irányadó szempontokat kialakítani, de szerintem a rendezés a törvényhozás hatáskörébe tartozik, annak kell áttekintenie a gazdasági helyzetet és pontosan lemérnie az érvényesítendő szempontokat. Rugalmas kerettörvényre van ezen a téren szükség, amelyen belül a bíróságnak az eset körülményei szerint joga legyen a méltányossági, igazsá67*