Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-45

1047 v 4 Az országgyűlés 45. ülése 1948. alaípján lehet ilyen ós leihet olyan ítéletet hozni. A törvény alkalmazása haitalmas fegyvert ad a bíró kezébe, s a bíró ezit a kezébe letett hatalmat forgathatja, használhatja a nép javára, de a nép ellenére, m. Nos, a magyar demokrácia nem hajlandó tovább, tűrni, hogy egyes bírák ezt a hatalmat a nép és a demokrácia ellenére hasán állják fel és amelyik bíró ezt teszi, anmafc a kezéből ki kell és ki"fogja csavarni a magyar demokrácia ezt a hatalimat. (Élénk helyeslés a komm,unistaíTárton és a parasztpárton.) - Ezért üdvözöljük örötmmel az igazságügyminiszter úr által most • a minap beterjesztett törvényjavaslatot, amely átmeneti időre lehetővé teszi a demokráciával szembenálló, bírák áthelyezését, illetőleg ••kényszernyugdíjazását. A reakció máris félreveri a harangot- ez ellen a javaslat ellen. A minap olvashattunk például a Hazánkban egy cikket, 'ezzel a címmel; »Ne sodorják veszélybe a bírói függetlenséget!« ; Hagyják abba végrevalahára ezt a hamis játékot, amelyet itt a bírói függetlenség örve é«s jelszava alatt oly nagy kedvteléssel folytatnak. A bírói függetlenség nem jelenthe^ bírói felelőtlenséget és nem lehet fedezék nép- és demokráciaellenes tevékenység számára. A ibíró „ítélkezzék szabadon és függetlenül az egyes konkrét) ügyekben. (Ugy van! Ugy van! a kömmunistapárton.). de a bírói függetlenség ne jelentsen függetlenséget a demokráciától, az ország népétől és főleg he takargasson annál szorosabb függést a régi reakciós úri osztálytól és annak reakciós ideológiájától. (Ugy van! Ugy van! a kommunistapártonl) A magyar demokráciának olyan bírákra van szüksége, (Egy hang a néppártról: Igazságos bírákra!) akiknek gondoskodását láthatja a demokrácia szelleme, (15.00) és akifc nemcsak függnek a néptől, a deiinokjráeiától, hanem össze is vannak forrva a néppel, s tudják és akarják is a törvényekéit a demokrácia érdekében alkalmazni. (Zaj.) Előttem szólott r t. képviselőtársunk azt mondotta, hogy a bíró igazságtevésében döntő szempontként csak kettő szerepeljen: a törvény alkalmazása és a saját lelkiismerete. Engedjék meg, hogy e kettő előtt a bíró főfeladatának a törvény alkalmazásainál és ítélete meghozatalánál elsősorban a demokrácia szempontjainak figyelembevételét és a nép szeretetét állítsuk oda. (Élénk helyeslés és taps a kommivhistapárton. — Közbeszólás a demokrata néppárton: Ez a lelkiismeretes!) Nekünk a bírói függetlenség elsősorban-azt kell hogy jelentse ma. hogv biztosítsa bíróságunk és igazságszolgáltatásunk függetlenségét a nép ellenségeitől s a régi uralkodó osztályok szemléletétől és népellenes politikájától (BARANKOVICS István (dn): És a közigazgatási hatalomtól, a pártpolitikától.) Eiőtteim szólott t. képviselőtársam zokon vette, hogy olyan esetek fordultak elő a de- mokráeia életében, hogy tömegeik vonultak fel az igazságszolgáltatás megszentelt csarnokába a bírósági tárgyalás és ítélethozatal meghallgatására. Nos, t. képviselőtársam, azok az ügyek, amelyeknek tárgyalására tömegek vonultak

1 fel. olyanok voltak, amelyekben a tömegek bőréről volt szó. És ha nem félünk a néptől és a dolgozóktól, akkor ne féljünk attól sem, ha a tömegek odamennek és érdeklődéssel hallgatják meig azt a bírósági tárgyalást» amelynél nem más ügyről, mint a saját ügyükről, bőrükről, a spekulánsok, árdlrágiták, feketézők, gazdasági kártevők elleni harcról van szó. (Zaj.) Eszünk ágában sincs irtóhadjáratot évi február hó 13-án, pénteken. 1048 meghirdetni a bírói karral szemben. Méltányoljuk és megbecsüljük a bírák zömének azt' a magatartását, hogy az infláció idejében is korrupciómentes tudott * maradni, és általában véve, nagv zömében és tömegében anyagilag feddhetetlen volt. Jól tudjuk, hogy szép számmal vannak már bíráiinik között olyanok; akik tudják ós alkarják is alkalmazni a magyar demokrácia jogszemiléletét, és tudjuk azt is, hogy ennél sokkal nagyobb számban vannak olyan jóin-„ dulatú és jószándékú bírák, akikben, ha még nem is vált teljessé a demokratikus jogszemlétlet, de megvan bennük a hajlandóság ennek elsajátítására. Ezeket a magyar demokráciának segítenie kell átnevelni komoly, demokratikus szellemű jogi publikációk: útján, ' demokratikus jogi előadások tartása útján, hogy magukba szívják, húsukká és vérükké tegyék a magyar demokrácia jogszemlé'letét. Nagyon jól tudjuk azonban, hogy ilyen bírák mellett nemcsak elvétve, de sajnos, szép számmal akadnak olyanok is, akik nem hajlaaidók megérteni, hogy nagyot változott a világ, s tmost is a feudális, kapitalista világ szellemében ítélkeznelk, akik most is Horthy bíráinak tartják és vallják lényegében magukat. T. Országgyűlés! Meg kell mondanom, hogy a bírói: fegyelmi eljárás tökéletesen alkalmatlannak: bizonyult ezeknek a bíráknak az eltávolít asara. Három esztendő alatt egyetlen olyan eset sem fordult-elő, amikor a bírói ~ fegyelmi eljárás segítségével és felhasználásával ilyen következetesen és konokul népellenes és demokráciaelleines ítéleteket hozó bírót eltávolítottak volna. (Közbeszólás a népm párton: Szigorítani a fegyelmi eljárást!) Ezért, van szükség arra» hogy más. eszközökkel juttassuk kifejezésre és értessük meg egyes bírákkal, hogy a magyar demokrácia nem ismer tréfát akkor, amikor a reakció elleni harcról van szó,, és az igazságszolgáltatáson belül sem tűri tovább a nép ellenségeinek garázdálkodását. Szükség vam továbbá arra is, hogy az eddiginél is fokozottabb tempóban ömlesszünk friss vért bíróságainkba demokratikus jogász"* elemeknek, ügyvédeknek bevonásával. 2033 bíránk és ügyészünk van» s ezek közül összesen 60, tehát körülbelül háromszázalék azoknak a száma, akiket a felszabadulás óta neveztek ki> éspedig olyaimokból, akik azelőtt nem tartoztak az igazságügyi igazgatás keretébe. Arra van szükség hogy demokratikus ügyvédiek az eddiginél nagyobb számban menjenek ügyészi és bírói pályára, s az ilyeneknek hajlandóságát kihasználva, ezekkel frissítsük fel bíróságainkat, ezekkel enged'jünk új vért bírói karunkba. Szükség van a jogi oktatás' komoly és átfogó reformjára, amint ezt múltkori előadásában az igazságügyminiszter úr helyesen felvetette. Jogi egyetemeink és akadémiáink demokratizálása nélkül nincs k/>moly demokratikus jogi utánpótlás. Amíg Moór Gyulák, Molnár Kálmánok, Navrat'ilok és társaik könyveiből tanítják az új jogászgenerációt, addig a demokratikus, utánpótlás problémája megoMatlan marad ezen "a téren. Igazságszolgáltatásunk demokratizálása terén a másik döntő feladatnak kell tekinteni azt, hogy tovább vigyük laikus elemeknek a bíráskodásba való bevonását. Az újfajta népi jellegű bíróságok, a nép- fe smumkásbíróság ; az «elmúlt időkben • bebizonyította mérhetetlen