Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-45

1045 Àz országgyűlés 45. ülése 1948. épi február hó 13-án, pénteken. 1046 jogrendszerünk elmaradottságra és a demokratikus fejlődés gazdasági és politikai téren elérti eredményei között annál riasztóbb, 'annál élesebbé vált, minél jobban számbavesszük azt a a döntő és alapvető változást, amely éppen a legutóbbi esztendőben következett be a magyar demokrácia életében. A magyar reakciónak annyi területen elszenvedett veresége után itt ,yan talán egyik legkomolyabb ' és legveszedelmesebb góca. Itt még nem érte döntő vereség. "Éppen ezért itt %z ideje annak, hogy ezt a gócot felszámoljuk és demokratikus fejlődésünknek ezt a fékét és kerékkötőjét kikapcsoljuk az ország életéből. Természetesen nem arról van itt szó, mintha az igazságszolgáltatás terén nem történt volna semmi. Egy sereg demokratikus törvény, komoly reform mutatja az igazségügvminisztérium jó munkáját. A. földreformtörvény, alkotimányjogi törvényeink, a házasságon kívül született gyermek jogállásáról szóló törvény, házassági jogunk reformja mind jelentős vívmányai a magyar demokrácia jogalkotásának; a népbíróság és a munkásbíróság intézménye pedig egy új hajtását, egy demokratikus ágát jelenti a magyar igazságszolgáltatásnak. , De éppen ez az új és virágzó ága a magyar igaz*ágszolgá

1 tatasimk mutatja még kirívóbban, hogy a törzs mennyire korhadt, mennyire rothadt és mennyire szükséges, hogy ne csak ezt az ágát fejlesszük tovább, hanem törzsét és alapjait, is változtassuk meg. tegyük egészségesebbé a magyar demokrácia szempontjainak «megfelelően. Arra van szükség, hogy új és egészséges demokratikus alapra helyezzük egész igazságszolgáltatásunkat. A demokratikus igazságszolgáltatás kiépítéséhez kettő kell: demokratikus törvén vek és demokratikus bírák. Ami a törvényalkotást il'ieti, ez természetszerűen elmaradt gazdasági és politikai életünk fejlődése mögött. Új törvények, egész jogterületeket szabályozó, átfogó kódexek nem születnek, nem is -születhetnek egyik napról a másikra ; hónapok és évek kellenek az ilyenek megalkotásához. De éppen az ilyen új átfogó törvények, kódexek megszületése előtt van még nagyobb jelentősége -<a demokratikus igazságszolgáltatás másik követelményének: a bíróság demokratizálásának, _ annak, hogy demokratikus bírák demokratikus szellemben alkalmazzák a régi és gyakran már nem kielégítő törvényeket. Ezért veszedelmes az a tény, hogy bírói karunknak, eléggé jelentékeny része a legkevésbbé sem tud megfelelni eaiuek a,követelménynek. Ha visszatekintünk a magyar demokrácia három esztendejére és sikeresen megvívott harcaira, meg kell állapítanunk, hogy bírói karunk jelentékeny része nem előre vitte, nem segíteni akarta a demokráciának ezeket a vívmányait, hanem tudatosan és tervszerűéin szembeszegült velük. (Ellentmondások a nép" párton.) Ki ne emlékeznék például azoknak a vérlázító ítéleteknek sorozatára, amelyekkel a bíróságok futni engedték a gazdasági kártevőikéit,' spekulánsokat, árdrágítókat, akkor, amij kor az ország élethalálharcát vívta az infláció és a drágaság ellen a stabilizációért! Ezek az ítéletek végül is árrá késztették a. miaígvar^demokráciát, hogy a munkásbíróság felállításával lei ve gye ezLaiz eo'ész jogterületet az alkalmatlannak mutatkozó szakbíróság hatásköre alól. Vajjon melvik megyéből ne tudnánk százával felhozni, olvan á"!latperekel amelyekben a. bíróság fittyettián^ya az 5550/1946. M. E; számú rendelet ama rendelkezésének, hogy az ál'

at odaítélésénél a ráutaltság, tehát a szociális szempont legyen irányadó, a régi úri birtokosoknak ítélte vissza az állatokat oly annyira, hosY végül az igazságügyminisztérium tehetetlenül állva szemben ezzel a szabotázzsal, kénytelen volt rendeletileg felfüggeszteni az állatperek folytatását! A baj ott van, hogy sok bíró múló divatnak: tekinti a magyar demokráciát, (Ügy van! ügy va)n!^ a kommunistapárton.) ahogyan előttem szólott képviselőtársam is beszédében utalt erre egyik megjegyzésével. Meg kell jegyeznem: rendkívül furesáiom. hogy egy ilyenfajta beállítottságot, azt, hogy a magyar demokráciát múló divatnak tekintik, bírói karúink jelentékeny része erényének tüntette fel előttem szólott képviselőtársam. (SZÉKELY Imre Kálmán (din): Félre tetszett érteni szavaima-t! — Felkiáltások a kommün'stapárton: Jól mégfigyeltük! — SZÉKELY Imre Kálmán (dn): Nem a demokráciára mondtam!) A miar gyar demokrácia nem múló diva/, t. képviselőtársam, hanem emnek az országnak és ennek a népnek megdönthetetlen és alapvető rendjét jelenti. (Ugy van! Ugy van! a kommunistapárton. — ABAY NEMES Oszkár (dn): Ez igaz. d'S nem azt mondta! — ILKIT Pál ikp): Mi jól értettük^ mit mondott! — OLÁH Mihály (kp): Mi virágnyelven is értünk! — Zaj.) Arra szoktak egyesek 'hivatkozni, hogy a bíró ne politizáljon és nem is politizál. (Fel* kiáltások a néppárton: Ez helyes!) inert a Horthy-időkben serni politizált, most- sem politizál, csak a törvényt alkalmazza. Kérdem: vájjon az a bíró, aki ítéletében védte a földesurak jogát parasztjaikkal szemben,, cs-ak egyszerűen a törvényt alkalmazta és nem politizál ti Kérdem: vájjon az a bíró, aki akasztófára^ küldött partizánokat, egyszerűen csak a, törvényt alkalmazta és nem politizált! Talán Sálijai és Fürst hóhérbírái egyszerűen csak a törvényt . alkalmazták és nem politizáltak? Vagy hogy ne csak a multat idézzük, hanem & jelent is: vájjon Sárkány összeesküvő NOTbíró egyszerűen csak a törvényt alkalmazta" és nem politizált! Talán a Kúriának az a tanácsa, amely leszögezte? hogy közokiratihamisítás bűncselekmény akkor is, ha azt nyilas időkbein munkaszolgálatosok életük mentésére követték eil, szintén nem politizált? Vagy a pécsi, tör*vényszék tanácsa mia'den politizálás nélkül egyszerűen csak ia törvény alkalmazásával hozta egy esetben azt az. ítéletet, amellyel tízévi fegyházra ítélt egy üjgazdát, egy darab fegyver rejtegetéséért, egy másik esetben pedig 30 napi fogházra ítélt egy nyugatról viszszaszivárgott közjegyzőt hat darab fegyver rejtegetéséért! (Ugy van! Ugy van! a kommiinistapárton. — ABAY NEMES Oszkár (dn): A tényállást kellene ismerni!) Vagy a kecskeméti ügyészség elnöke nem politizált akkor, amikor egyetlenegy Kecskeméten és környékén közismert gyilkost sem állított bíróság elé, de ugyaniakkor buzgóbb gondja nem. .volt, mint az,-ùiogy az úgynevezett., demokratikus túlkapásokat üldözze, ahogy csak tudja! (ABAY NEMES Oszkár (du): Ez az ügyészség dolga, nein a bíróságé!) Itt vannak nálam az erre vonatkozó adatok, nagyon szívesan rendelkezésére bocsátom őket képviselőtársamnak,, ha ezen túlimé nő en is kíván konkrét adatokat. A bíró nem egy automata, amelybe feiul bedobják a peres ügyet vagy a bűnügyat és lenn egyszerűen kijön az'ítélet. Egy törvény. 66*