Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-45

1043 Az országgyűlés 45. ülése 1948. tökéletesen egészségtelen állapotoik és bízom benne, hogy az igazságügyininiszter úr meg­találja annak módját, hogy a humánum érvé­nyesüljön tatejmcsiak a vizsgálati foglyokkal szemben, akik elvégre még nem elitéltek, ha­nem még asz elitéltekkel szemben is. Abban, hogy a felállítani szándékolt új büntetőintézet terve megvalósul, engedje meg a t. Országgyűlés, hogy ne bizakodjam. Meg­mondom, miért. Egyszerűen azon oknál fogva, mert a büntető intézetek túlzsúfoltsága azon­nal megszűnnék, ha az ellenzék által annyira hangoztatott és oly sokszor kívánt amnesztia olyan kűrben érvényesülne, mint ahogyan az valóban kívánatos. Méltóztassék gondolni azokra a kis bűnösökre, akik ia> propaganda, a félrevezetés hatása alatt nem isteni és erkölcsi törvények ellen vétettek, hanem talán csak azért kerültek a büntetőintézetekbe^ mert tag­jai voltak a nyilaspártnak, vagy ilyen vagy amolyan nácipártnak. Ezekkel szemben leg­teljesebb meggyőződésem szerint elérkezett már a, megbocsátás ideje. Ési őszintén ^ meg kell mondanom, *hogy ebben a vonatkozásban - _ igen nagy csalódást keltett _ az amnesztiaren­delet szűkkeblűsége. Azt hittük, abban bíz­tunk, hogy ezek a kis bűnösük mind kikerül­nek a börtönökből; ha ez így történt volna, akkor -nem lenne túlzsúfoltság léte nem kellene arra gondolni, hogy újabb büntetőintézetet ál­lítsunk fel. / Bízom benne, hogy az igazságügyi kor­mányzat részéről az az amnesztiarendelet, amely most megjelent, csak egy lépésnek, kezdő lépésnek számít és ezt hamarosan fogja követni újabb, szélesebbkörü közkegyelmi ren­delkezés ; és akkor ezt _ a gondot elvetheti magától az igazságügyminiszter úr és az or­szág részére sok-sok milliót lehet megtakarí­tani azáltal, hogy nem építjük fel az új bün­tetőintézetet. Bár az igazságügyminiszter úr és kiváló munkatársai jószán dekát _ elismerem, mégsem tudok az igazságügyminisztérium minden gesztiójávai ! egyetérteni» ennskfolytán a költségvetést pártom és a magam nevében nem fogadhatom el. (Taps a néppárton- — Egy hang a kommunístapártról: A nyilasok is megtapsolták volna!) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közüli CZÉH JÓZSEF jegyző: Orbán László! ORBÁN LÁSZLÓ (kp): T. Országgyűlés! Most, amikor az igazságügyi tárca költségve­téséhez hozzászólunk, nem először kell meg­állapítanunk, hogy igazságszolgáltatásunk nem felel meg a magyar demokrácia köve­telményeinek és messze elmaradt demokrati­kus rendünk gazdasági és politikai fejlődése mögött. Ennek ellenére az igazságszolgáltatás demokratizálásának problémája nem szere­pelt ezidáig a magyar demokrácia központi kérdései között, n em szerepelt sorrendben első feladatai között, egészen érthető okokból. A magyar demokrácia erői figyelműiket az elmúlt három esztendőben mindenekelőtt a demokrácia gazdasági és politikai alap iáinak lerakására fordították, arra fordították figyel­müket, hogy a magyar reakció erőit legyűrve, végérvényesen biztosítani tudják a néni demo­krácia erőinek uralmát az országban. Jól tudták a demokrácia hívei, hogy nagy törté­nelmi csatákat nem paragrafusokkal és nem bírói ítéletekkel szoktak megnyerni vagy cl­évi február ho 13-án, pénteken, • 1044 t veszteni; nagy történelmi csatákat a nép­tömegek harcával nyernék meg, nagy törté­nelmi csatákat a néptömegek bátor kiállása szokott diadalra, győzelemre vinni. De ha egyszer egy osaita eldőlt, ha egyszer egy új politikai és társadalmi rend .kialakult, akkor döntő jelentőségre tesz szert a konszolidáció­nak, a stabilizációnak sok különböző tényezője és egy megnyert csata után egy új társa­dalmi és politikai rend kialakítása szempont­jából komoly központi jelentőséggel bír most már a jog, mint konszolidációs tényező. Magyarországon a_ nagy csata a magyar demokrácia és a reakció erői között alapjában •és lényegében eldőlt- A népi demokrácia, a dolgozó nép erőinek győzelme után az ország­ma figyelmét mindenekelőtt a békés építő munka problémái felé kívánja). fordítani, ki­alakult népi demokratikus rendünk stabilizá­ciójának problémái felé. Eljött a magyar demokrácia konszolidáció­jának periódusa lés ezért válik most igazság- • •szolgáltátásunk demokratizálásáiniak, egy új demokratikus jogrend kialakításának kérdésé a magyar demokrácia égető és halaszthatat­f lan feladatává. Ezért van szükség arra, hogy a magyar nemzet összessége, az eddiginél jó­val több figyelmet szenteljen igazságügyünk problémáinak és — hozzáteszem — jóval több . támogatást nyújtson annak a munkának, amelyet az igaziságügyminiszter úr vezetésé­, yel igazságszolgáltatásunk demokratizálása érdekében folytatunk. Jogrendről, jogbiztonságról beszéltem és azt állapítottam meg, hogy erre van ma az or­szágnak szüksége. Vájjon azt jelentre ez, hogy ime azoknak let' igazuk, akik három eszten­dőn keresztül unos-nntaian a jogrend és a jog­biztonság nevében támadták a demokratikus államhatalmat 1 ! Ha. ketten mondják ugyanazt,. .az nem ugyanaz — à régi »latin mondás szerint. Mást értettek ezek az urak jogrenden ég jog­biztonságon és mást értünk mi ,a jogrend és a jogbiztonság fogalmán. A magyar reakció e fogaimakon az internálásnak, a népbírásko­dás rendszerének, a munkásbíróság rendszeré­nek, a gazdasági rendőrségnek, a politikai rendőrségnek a megszüntetését, a Nemzeti Bi­zottságok felszámolását, az államosítások visz­' szacsináiását értette, vagyis jogrenden vissza­térést értettek a régi jogrendhez. Mi azonban, amikor jogrendről beszélünk, nem visszafelé nézünk, hanem szemünket előre­vetjük. Nem a régi, reakciós jogrend helyre­állítását értjük a jogrend fogalmám,, hanem egy új jogrendnek, a népi demokráciának meg­felelő jogrendnek a kialakítását. És éppen így a jogbiztonságon nem a földesurak, nagytőké­sek, bankárok vagy spekulánsok jogainak, ér­dekeinek és vagyonának biztosítását iértjük, hanem mi jogbiztonságon a parasztság föld­tulajdonának, a dolgozó kisemberek majgán­tulajdonának, a munkásság jogainak, emberi életének, a békés építőd munkának, a demo­krácia vívmányainak .biztosítását és védelmét éritjük: népünk ellenségeivel szemben. Egy ilyen új demokratikus jogrend meg­teremtésének szempontjából vizsgálva igazság­szolgáltatásunkalt, meg kell állapítanunk an­nak komoly elmaradottságát. Gazdasági és pio: litikai rendszerünk alapjában véve gyökeresen megváltozott, míg jogrendszerünk és igazság-. szolgáltatásunk bizonyos területektől elte­kintve alapjában a régi és változatlan. És ez a * szakadék az élet és a jog között, ez a szakadék '

Next

/
Oldalképek
Tartalom