Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-45
1039 Az'Országgyűlés 45. ülése 1948. évi február hó 13-án, pénteken. 1040 bírákat, jó jogászokat akar adni a magyar demokráciának. Magnaud jó bírájárnak a törvény hézagai között vagy a törvény eltemére kellett szolgálnia a korában éppen átalakulóban lévő társadalmi igazság átformálását. Mi azonban Qizt akarjuk, hogy jió törvények testesítsék aneg új társadalmunk szellemét és a jogszabály társadalmi tartalmát értő bírák ítélkezhessenek e társadalmi rend követelményeinek megfelelően. Tisztelettel kérem, méltóztassék a költség. vetést általánosságban és részleteiben is elfogadni. (Taps a kormánypártokon.) t ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt «,zóüokok közül? HEGYESI JÁNOS jegyző: Székely Imre Kálmán! SZÉKELY IMRE KÁLMÁN (dn): T. Országgyűlés! Az igazságü.gymiaiis-2Stiérium tárcájának költségvetése világos, áttekinthető, tételei részletesein indokolva vannak, amiért teljes elismerés jár.* Ennek a táreának a költ" ségvetése előnyösen különbözik az egyéb tárcák költségvetésétől azért is, mert beszámol a minisztérium egyévi működésléről, sőt nagy •vonásokban a közeljövőiben tervezett munka" (latokról is képet fest. Az előadó ár most elhangzott igen értékes beszédében még szélesebb perspektívát tárt a t. Országgyűlés elé* olyan igazságügyi terveket is bejelenteti, -amelyeikről^ . a költségvetés nem szólt* Elől járóban megmondhatom, hogy pártunk úgy mint eddig is tette, mindazokat a törvényjatvastlatokat, amelyeket iaz ország érdekében alléknak tart, megértő kritikával fogja fogadni és részt fog venni abban a munkában, hogy a kor kívánalmainak megfelelő törvények kerüljenek a Corpus Jurisba és váljanak a magyar élet alkatelemeivé. Kár, hogy a költségvetés bevételi tételei között nem szerepelnek — mert nem szerepelhetnek — r azoik a bélyegben és készpénzben lerótt illetékek, amelyeket a jogkereső közönség visel. Ha ugyanis errte meglenmle a mód, akikor^ kiderülne, hogv az igazságügyi tárca valójában nem deficites, az igazságügyi tárca kiadásai nem terhet jelentenek az államra nézve, mert a tárc a kiadásainak megvan az ellentétele, sőt valószínű, hogy a bevételek meg is haladják a kiadásokat. Meggondolandó lenne, t. Országgyűlés, vájjon azt a pár esz'tendőn keresztül dívott gyakorlatot, hogy kü* lön törvénykezési bélyeg voilt használatban, ne vezessük be újból, ha másért nem, statisztikai szempontok miatt. Áttérve most már az igazságügyminiisztéritum tevékenységéinek főbb fejezeteire, min- • denekelőtt őszinte elismerésemet kell kifejez" f (nem az igazságügyminiiszter úrnafc azért, amit nem tett. Nevezeteisten olyan jogszabályözön zúdul a nagyközönségre, hogy nemcsak, a Itókus közönség, hanem a jogi szakértők is elsüllyednek ebben a jogszabály óceánban. Az ágazságügymánisztlérium csak a legszükségesebb mértékben hozza a parlament elé törvényjavaslatait, rendeletei pedig igazán kisszámúak. Ma már ott tartunk, t. Országgyűlés, hogy az a jogi axióma, hogy a törvény inem tudása; inem mentség, ailig-alig tartható fenn. Amákor tehát elismeréssel adózom az igaziságűgyminiszter úrnak, hogy ebben a rendte'letdömpirigben nem. vett részt, arra ké* rem, hogy mint a jogszabályalkotás legfőbb őre, hasson oda, hogy a rendeletek csak a szükségparaaiesoltta mérvben és termés-zetewen minél világosabban és szabatosabban megszövegezve jelenjenek meg. A tárca költségvetése említésit tett arról a, szerepről, amelyet az igazságügyminaisztiérium az országyűlési választásokról szóló 1947. XII. te. megalkotásánál tö'ltött be. Igaz, hogy a választási törvény mióldosításának kezdeményezése inkább a belügyminiszter úr hatáskörébe tartozik, mégis ezt az alkalmat is feí kell használnom arra, hogy megemlítsem, mennyire szükség van körszerű, minden viszszaéilást kizáró és valóban, demokratikus választójogi törvény minél /előbbi megalkotására, egyrészt mert sokkal nyugodtabb légkörben tárgyalható le egy ilyen törvény javaslát, ha a választások napja még messze van, másrészt pedig a tapasztalat szerint sűrűn előfordult már, hogy az országgyűlés idejének lejárta előtt oszlott fel, ilyein vagy olyan oknál fogva, s ez esetben felesleges rázkódtatásoktóil óvható meg az or&zág egy valóban demokratikus választójogi törvény segítségével. (LUKÁCS Vilmos (md): Ne legyen megint gyorstal palás.) T. Országgyűlés! Örömmel^ tölt el az a tény, hogy, az igazságügyi minisztériumban \új büntetőtörvényköiiiyv kidolgozásán fáradoznak. Valóban* a jelenlegi büntetö'törvénykömyv .megalkotása, óta eltelt 70 .esztendő elavulttá tette büntetőtörvényikönyvünket, amely annakidején kiváló volt. Azok a novellák és azok a nagyszámú törvények, amelyek fczt a roskadt épületet tatarozni igyekeztek, a« áttekinthetőséget és kezelhetőséget bizony nagy mértékben zavarják és éppen ezért az igpzságügymiinásztériumnak ez a ténykedése is figye* lemre méltó, hogy ezt a sok jogszabályt mind az áláki, mind pedig az anyagjog tekintetében, miként a költségvetés igéri, egységes rendszerbe, illetve gyűjteménybe iparkodik szorítani. Az immateriáliis javaknak és így ^elsősorban a becsületnek hatályosabb büntetőjogi védelme felette kívánatos és időszerű, különösképpen azért, mert a párbaj, ez a barbár in* tézmény, amelynek az lett volna a szerepe, hogy a büntetőjog által adott csekély védelmet pótolja, hála Istennek mär idejét multa. Az igazságügy mâinàsztérium egyéb kodifikációs munkálatait, mint^ amilyen a magánjogi törvénytár kötelmi jogi részének törvénybe iktlaftása, vagy' éppen a munkatörvénykönyv megalkotása, pártom* is ugyancsak örömmel > fogadja, és ha ezek a törvényjavaslatok idekerüljek a parlament elé. szempontjait és kívánságait meg fogja jelölni és -az erre vonatkozó munkából ki fogjla venni a részét Áttérve most már a bíróságok és ügyészségek feérdésére, ősizintén meg kell mondanom, hogy néhány aggodalmat keltő jelenséget látok. 'íEl vagyok készülve rá., hogy ellentmon, dással találkozom, de lelkiismeretem szavára hallgatok, amikor, teljes őszinteséggel megmondom, hogy az az elismerés és a>z a tisztelet, amelyet a bírói kar iránt mindenkor éreztem, napjainkban sem ingott meg bennem, amikor olyan sok szó hangzik el arról, hogy a bírói kar mem áll hivatása magaslatán. Tudom jót', hogy ebben a testületben is akadtak a múltban és akadnak a jelenben is odajnem
