Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-45

1037 Az országgyűlés 45. ülése 1948, kinti ezt állandó eszköznek; egy időben korlátozott átmenetről valn &zó, amelynek az a célja» hogy a bíróságokat a magyar demokrácia szellemébtein lehessen átszervezni és a, törvények szellemének érvényesítését a bíráktól meg- lehessen követelni. Reformra szorul ellenben a bíró- és ügyvédképzés függetlenül a bírák és ügyvédek * szellemétől, szakszempontból is. Az 1925 : VIII. te. által négy évre felemelt joggyakorlati időt az 1940: XXXVI. íte. három évre szállítoütia le. Ez a háromévái joggyakorlati idő, amelybe különböző címeken különböző beszámításoknaik van helye, túl kevés ahhoz, hogy az ügyvéd", illetve bíróképzés alapos legyen. Ezért a joggyakorlati időt ismét négy évre kell felemelni, és intézménye&en gondoskodni <kell arról, hogy a joggyakorlaton lévők a .jogszolgáltatás minden ágában megfelelő ismeretekre tegyenek szert. Meg keli mondanpui azonban egészen őszintén, hogy az ügyvédi és bírói vizsga lesüllyedt színvonalát is helyre kell állítani. Az ügyvédi és bírói vizsgának voltak olyan tárgyai, amelyek elvben és elméiéiben szerepeltek ugyan a vizsga anyagúban, valójában azonbam egyetlen cenzor sem kérdezte őket soha, ezek úgynevezett melléktárgyai, odacsapott tárgyai voltak a főtárgyaknak; ilyen volt a közjog, a pénzügyi jog, stb. (LUKÁCS Vilmos (md): A bányajog!) Szükség vara arra, hogy az egységes ügyvédi és bírói vizsga szintjét magasabbra emeljük, szükség van arra. hogy ezeket a tárgyakat önálló tárgycsoportként kezeljük, és az igazságügymiiiisztériumban olyan jogszabály van előkészül őhen, «atmedy az eddig kétrészes ügyvédi vizsgát háromrészessé- alakítja át és külön súlyt vet arra, hogy a demokrácia jogszabályait, tehát á jogélet különböző területein 1945. óta létrejött jogszabályokat valóban kérdezzék és a jelölt ezekből valóban -vizsgát tegyem Egészen őszintén meg keld azonban mondanám, hogy hiába az ügyvédi és bírói vizsga szintjének magasabbra emelése akkor, amikor — és ez nem az igazságügyi tárcának, hanem a

r kultusztárcának a problémája — jogászképzésünk szintje nem olyan, mint atmilyemnek lennie, kellene. Ha el is múlt már a Véeseyeknek és Csaradáknak a korszaka, ha nagyon igyekszünk és törekszünk, ma is találhatunk . budapesti vagy a vidéki egyetemeken új Vécseyeket és új Csaradákat, De nemcsak erről van szó. hanem, arról is, hogy az az anyag, amely faj •• 70-es, 80-as évek vizsgarendje értelmében megfelelt annak, hogy közigazgatási jogászokat, ügyvédeket képezzen, ma miár korszerűtlen és elavult; vannak' dolguk, amelyek kilógnak ^belőle, és vannak dolgok, amelyek belekívánkoznak. Csak egyetlenegyet mondok, amiről a miniszter úr TO ár más vonatkozásban szót ejtett,: a joigszociológiának egyáltalán nincs tanszéke és a jogfilozófia tanszéke is e pillanatban a levegőben függ. Hogy valami piásit mondjak, az az érzésem, Jbotgy ma im ár a jog és a közgazdaság összefüg* gései olyan méretűek, hogy nem lehet a közgazdaságot egyrészt a második esztendő két félévébe, másrészt alz államtudományi szigorlatok közé száműzni; a közgazdaságnak olyan elsőrendű jellegé van, hogy ennek megfelelőnek kellene lennie az oktatásinak is. Hozzáteszem természetesen azt is, hogy senki sem gondol arra. hogy a római jogot száműzze a jog^i stúdiumok köréből, de azon évi február hó 13-án, pénteken. 1038 lehetne gondolkodni, hogy vájjon az első és második félév anyagába tartozik-e a róínai jog, nem kellene-e előbb a jogi alapfogalmakra vonatkozólag rendszeres oktatást adni. Azon is kelleme gondolkozni, hogy vájjon elég-,

e az Ötödik és hatodik félév és a harmadik alapvizsga anyagául a magánjog, lehet-e komoly magánjogi tudást szerezni ennyi idő alatt és nem kellene-e a 'jogi oktatásban a magáinjognak sokkal szélesebb területet adni. A jogi oktatás reformján kívül — ami szintén az igazságügyminisztérium egyik problémája — szó van a szerzői jog reformjáról i®, amely kiterjeszteni kívánja a szísniműveík és zeneművek nyilvános előadására vonatkozó kizárólagos jogot a költői művekre, költemenyekre* elbeszélésekre, felolvasásokra, továbbá — mint ez az első világháború után is okszerűen történt, (amikor újból csatlakoztunk volt a szerzői jogi egyezményhez) — a háború idejének az ötvenéves védelmi időből való

/ kiemelését, illetve az ötvenéves védelmi időnek a háború idejével való meghosszabbítását kívánja. Nyilván tudomása van az igen t. Országgyűlésnek arról is, hogy az üzlethelyiségek bérletére vonatkozó jogszabályok módosításáról is szó van: az üzlethelyiségek bérbeadása tekintetében kíván bizonyos könnyítéseket az igazságügyminisztérium, nevezetesein ' -a r niai pályázati rendszert akarj

a a bérbedásnál an eg szüntetni. Ez az, amit az igazságügyminisztérium e peícben tervez. Ez mimd a Ház elé fog kerülni. Hogy miré van szükség még ezenkívül, azt az idők fogják megmutatni, azok & szükségletek, amelyek a költségvetési év hátralévő ideje folyamán még jelentkeznek. A probléma ez: merre mutat a jogalkotás útja, mi a jogalkotás célja. Nem vitás, — ós « tekintetben őszintének kell lenni — hogy a jogalkotás célja a fennálló társadalmi és gazdasági rend védelme. Nem vitás, hogy meg kell védeni a fennálló társadalmi és gazdasági rendet, megvédeni azokat az érdekeket, amelyeket az állam, a'köztudati védendőnek Ifekint. Az az ideális jogszabályalkotás, amely a védett érdek és a védelem miikéntje között meg tudja teremteni a kellő párhuzamot, amely a nagyságrendeket úgy tudja egymással szembeállítani, hogy a védett érdek és a védelem mikéntje egymással egyensúlyban legyenek. És ez anyagi jogi es perjogi voaalon egyaránt érvényes. Perjogi vonalon haladunk a három fórum helyett a két fórum felé. perjogi vonalon haladunk a szakbíróságok helyett az ulnofebirosas; felé. Mind a. kettet a társadalmi változások tették szükségessé. A jogászi meggondolásokban végeredményében * két álláspont ütközik egymással. Az egyik az öröik és változhatatlan jogról, a másik a változó jogról beszél. Az örök és változhatatlan jog hívei azonban elfelejtik vagy ed akarják felejteni alapvető tévedésüket^ az o örök és változhatatlan joguk meghatározott társadalmi viszomyok jogi kifejezését jelenti, (Uau van! a kommunista- és szociábdemokrataVárton.) a változó jog pedig a felépítmény alkalmazkodását, jelenti a termelő eszközök tulajdonában és fejlettségéiben beálló változásokhoz. Ezt kell megérteni és az erűnek megértéséhez szükséges stúdiumokra utaltam az imént, amikor a jogi. oktatás reformjának kényszeréről beszéltem. A jogi oktatás reformjának kényszeréről, amely jó ügyvédeket, jo