Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-45

1035 Az országgyülés 45. ülése 1948. szembeni, ami több mint 90%-os emelkedést nieèeait. A magyarázat az. hogy a stabilizációs költségvetés nem tapasztalati költségetés volt még, hanem első kísérlet egy rendezett államháztartás létrehozására és ilyen körülmények között ez a stabilizációs költségvetés imég csak pam. is a mininiuimokat, hanem a minimumon aluli összegeiket tartalmazta... azokat t az összegeket, amelyeket az á!la.mháztáritás fejlődésével, az adóbevételeik fejlődésével nem lehetett» de hála gazdasági életünk alakulásiának, nem is kellett immár fenntartani. Tavaly 38.3 millió volt a személyi kiadások összege, az idén 68.1 millió, ami körülbelül 85%-os emelkedést jelenít. A világént sem akarom azt állítani, hogy az a külön bírói státus, amely most már megvan, kielégítő és a bírák számára gondtalan megélhetést jelent,, annyit azonban mondhatok, hogy a közalkalmazottak egyéb kategóriáival összehasonlítva, a bírói státus most már relatíve magas életszintet képvisel és a legpriniérebb gondoktól jelenlegi illetményeik által a bírák, mentesülnek. Ma a budapesti kezdő bírónak a fizetése 680 forint havonta, a törvényszéki tanács j elnöké és a táblabírói 870 forint, a kúriai bíróé és a táblai tanácselnöké 1000 forint, a kúriai tanácselnöké 1450 forint, amihez még az öiszsízes köztisztviselőket megillető családi pótlékok és közlekedési segélyek járulnak. . T. Országgyűlés! Az igazságügyniinisztérium mindamellett olcsó -minisztérium, mert relatíve kis létszámmal dolgozik,- A központban 49 fogalmazási, 157 számvevőségi tisztviselő van; a kezelési tisztviselők száma —,a költségvetés szeriint — 91, ami tavalyhoz képest tízes apadást jelent, a műszaki segédtisztek száma 11, ami szintén egy személlyel való apadást • és az altisztek száma 58, ami két személyei való csökkentést jelent, » ' -, Ugyanakkor a bírák számát emelni kellett. Az emelés nem túl nagy, 32 főnyi. A tavalyi 1708 bíróval szembein az idén 1740 (bíró részére van hely a költségvetésben. Érdekes volna még a kezelési szak 61 főnyi, az altiszti szak. 11 főnyi csökkenését tekintetbe venni, de lényegében változatlan létszámok azok, amelyekkel t az igazságügyi tárca dolgozik, annak ellenére, hogy -a feladatok terebélyesednek és a teendők egyre több és több körre nyúlnak ki. Az igaziságügyminisztérium jogszabályalkotási tevékenységében két kérdés-osoportrol Ükei beszélni. Ha a költségvetési év most kezdődnék, akkor mindazokról az (alkotásokról szólna kellene, (14.00) amelyek már a költségvetési év eddigi szakában, tehát 1947 augusztus 1-ből kezdve a törvényhozás elé kerültekvagy rendeleti úton emelkedtek jogszabáilU'yá. Ezek közül azonban csak egyetlenegyről szeretnék beszélni, a népbírósági novelláról, amely a népbírósági aliaki é» anyagi jogban mutatkozó hibákat és hiányokat igyekezett korrigálni, és amely novella legnevezetesebb eredményének, újításának azt tartom, hogy a NOT reformatórius joga helyéhe a ktasszatórius jogolt • iktatta, tehát egyszerűsítette ezzel az igazságszolgáltatást anélkül, hogy a' vádlott jogait érdemben és nagy mértékben korlátozta volna. Beszélnem kell azonban azokról a jogalkotásokról, amelyek előreláthatólag * még ebben a költségvetési évben, tehát 1948 július 31-éílg valósulnak meg, és amelyek mo«tt az igazságügyminisztériuni törvényelőkészítő műhelyében fekszenek. évi február hó lS-án, pénteken. 1036 Az első ezek közül a büntetőnovella, amely hatályos 'büntetőjogunk egyes fogyatkozásait akarja korrigálni, Novelláris úton természetesen a büntetőjognak csak azok « hibái küszöbölhetők ki, amelyeknek orvoslása a büntető törvénykönyv elvi alapjainak áttörése nélkül lehetséges. Ezen a, körön belük pedig olyan módosítások jönnek elsősorban, amelyek a szociális fejlődés szempontjait szol" gálják. Ehhez képest elsősorban a beszámíthatatlan és a csökkent beszámítható képességű tettesek kérdését akarj büntetőnovella rendezni. Nagyon természetes, hogy egy ilyen prohlémát egyme igában büntetőrendszabály ok hozatalával nem lehet elintézni. Szükség van ezenkívül megfelelő intézményekre is-, amelyeknek keretén belül az intézeti kezelés lehetővé; válik, szükség van ezenkívül megfelelő szakszemélyzetre is, bár meg kell mou• dánom, hogy a gyógypedagógia és a büntetőintézeti tevékenység között álló sokféle határesetre éppen Magyarországon vannak meg a megfelelő szakemberek, orvosok, pszichológusok, akik ezt a kérdést jól meg tudják oldani. A büntetőnovella különös tekintettel lesz azoknak az eseteknek megtorlására, amikor valaki másoknak, különösen ipari munkásokuiíik egészségét, sőt'életét veszély este ti. Az idevágó cselekményeket ezidőszeriiit gondatlan emberölésként, illtetve gondatlanságból okozott súlyos testi sértésként vették tekintetbe. Ha azonban valamely jogszabályban megkövetelt óvó-védőintézkedés meghozatalát elmulasztják, ekkor már nem a gondatlanság, hanem a szándékosság esetével állunk szemben, s a lényegesen súlyosabb »szándékos«, minősítés az indokolt. A demokratikus jogrend

1 nagy jelentőséget tulajdonít az immateriális javaknak, tehát a becsületnek. Készül a rágalmEzás és becsületsértés vétsége büntetésének szigorítása is. A sajtó eljárás meggyorsítása már egy lépést jelent a becsület védelme terén- Az említett javaslat tovább megy. Ez a reform azonban nem azt jelenti, hogy a sajtó kritikáját valamilyen módon korlátozni akarjuk. A büntetőnovella külön sajtótanácsot fog felállítani, ezekben a sajtótanácsokban az írók é« a hírlapírók érdekképviseletének kiküldöttei, továbbá a törvényhatósági bizottságok által megválasztott tagok is helyet fognak foglalúi. Ez megint az igazságügyi kormányzatnak azt az állandó törekvését jelenti, hogy abban a harcban, amtely. a szákhíróság és az esküdtbíróság között folyt és amely harcot ma már eldöntőt'tnek kell tekinteni — a harmadik típus, az ülnökbíróság javára, további lépést térhessen, és az ülnökbíróságot kiterjessze a jogiélet más területeire is, minthogy előbb-utóbb előreláthatólag nemcsak a büntetőeljárás egész területén fog az ülnökbíróság helyet kapni, hanem, ahogyan ez már a háború előtt megkezdődött, egyfelől a munkajogban, másfelől az 1926 : XVI: tie. alap jám az úgynevezett nyugdíjvalorizációs perekben a külön- bíróság vonalán, ezt a vonalat a kormányzat tovább fogja vinni, és a polgári törvénykezésben is. igyekszik aß ülnök-rendszert minél alaposabban, minél mélyrehatóbban,-minél szélesebb körben bevezetni. • • Igen t. képviselőtársaim előtt fekszik már a; bírák áthelyezhetőségéről szóló törvényjavaslat. Az igazságügyminisztéTium nem te- *