Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-45

lOäl As országgyűlés 45. ülése 1Ù48. énjémek adok igazat, s azt mondom: valóban kormánytámogatás szükséges ahhoz, bogy ezen a helyzeten valahogyan változtatni tudjunk. De válaszolnom kell itt Czifna Sándor képviselőtársamnak is, aki körülbelül ugyanezekkel a ' követelésekkel szólott hozzám, az építésügyi miniszterhez, Ezt a kérdést valóban meg' kell oldanunk, viszont felkérem Czifra Sándor képviselő urat, hogy azon a helyen, ahol van, segítsen hozzá ő is engem ahhoz, hogy eirre a feladatra minél több pénzt kapjak, mert a helyzet az, hogy bizony eléggé kevés az a pénz, amelyet most kapunk. Tegnap elmondottam üt az általános vita során, hogy az egész állami pénzgazdálkodás szűkös és meghatározott keretek között folyik, az észszerű megoldás és a sorrendi kérdés szempontjából tehát &, lakáskérdés! "a második vonalba kell hogy szoruljon. Nekem mint építésügyi miniszternek is el kell ismernem ezt, de ugyanakkor viszont mindent: meg kell tennem, hogy az adott- keretek között mégis minél többet harcoljak ki. A hároméves terv keretében az első évre 44 milliót' szántak falusi kislakások építésére. így első látásra ez nagy összegnek látszik, de ha a felépítendő házaknak _ százezreit nézi az ember, mert valóban ennyiről van szó, nem sok ez az összeg, sőt mondhatnám kevés és különösen kevés akkor, ha ez nem is kerül — mint ahogyan még nem került — teljes összegben folyósításra. Itt tehát valóban nehéz és komoly, sainte leküzdhetetlen pénzügyi problémáról van szó. Az építésügyi minisztérium -— legalábbis az elsű nehéz esztendőkben» — nem tud mást tenni, mint, ismétlem, ezt a kevés pénzösszeget minél jobban, minél gazdaságosabban beosztva, az adott keretek között lehetőleg jól gazdálkodva, minél több falusi kislakást építeni. Ez a munka már folyik. Ha tehát itt azt mondják nekem, hogy egyáltalán nem látják ennek á "nyomát, erre csak azt tudom válaszolni, hogy felelősséget csak azért tudok vállalni, amit; én csináltam. A minisztériumot ' néhány hónappal ezelőtt, ősszel vettem át», amikor építkezni már nem lehetett. Viszont * tegnap megmondottam és bejelentettem, hogy az egész falusi lakásépítkezés abban a stádiumban van, hogy tavasszal igenis el fog kezdődni a falusi lakásépítés és az országos lakásépítő (Szövetkezetnek ez a munkára való fölszerelése és előkészítése annak az időnek eredménye, amióta én vagyok ennek, a minisztériumnak az élén. De hozzá kell tennem, hogy ezen túl valami mást is tudunk tenni falusi viszonylatban. A sokat emlegetett típusterveknek többféle értelme és haszna van. Először valóban az, hogy a korszerűtlen parasztházak helyett olyan parasztház-típusokat próbál például állítani a parasztok elé, amelyek jobbak, emberibbek és a modern emberi élet feltételeinek jobban megfelelnek. Mert, hogy-csak egy példát mondjak, teljesen lehetetlen dolog családi életet úgy élni, ahogyan éltek à parasztok, hogy kicsiny gyermekek és szülők* egy szobában összezsúfolva éltek és életük minden megnyilvánulása ott a gyermekek előtt játszódott le. Ezek a típustervek többek kőzött ezt is próbáják \ megoldani például egy hálófülkerendszerrel, hogy "szülők és gyermekek, ©setleg gyermekiek életkoraik szerint is elkülönüljeém február hó 13-án, pénteken. Í032 nek valahogyan és ne egy helyre összezsúfolva éljenek. * A fürdőszoba és fürdőkád gyönyörű dolog. Én is azt szeretném, ha minden .parasztnak fürdőszobája, padolt lakása, villanya, jó bútora, rádiója lenne — és kell is majd, hogy legyen — de lépést kell tartanunk a lehetőségekkel. Ezek; a típustervek ez Ca kérdést egy külön úgynevezett »vizes helyisóg«-nek felállításával próbálják a mosakodás, fürdés és tisztálkodás problémáját megoldani. De ezen túl szükség van -ezeknek a tipüsr terveiknek a kidolgozására azért is, mert ezáltal a típusok és egyes szabványrendszerek 'kialakításával olcsóbbá lehet tenni az építkezést. Az építkezés ugyanis sokkal olcsóbb úgy, ha mondjuk »házgyárakat« — hogy így mondjam — állítunk fel, amelyek ajtókat, ablakokat, tetőis!zerkezetieket nagy mennyiségben szabvány szerint állítanak össze. Az összeállítás költsége így sokkal kisebb. Ne féljen senki attól, hogy ezáltal valamiféle falanszterrendszert állítunk fel. Különbéin is nem 12 típusterv vain, hanem 20,. ami éppen elég változatosságot biztosít ahhoz, hogy kiki kiválassza, ami legjobb neki. Különben is, ha megnézzük a régi falu képét, egyegy régi faluban nem nagyon változtak a házak annyira, hogy húsznál többféle tipus lett volna, legfeljebb izlés szerint így vagy úgy csinosítottak rajtuk, valaki mondjuk másképpen festette, máskénpien húzta fel a fal alját, de azért a falunak nagyjából egységes rendszere volt. Ez a típustervekkel éppen úgy megoldható és kiki egyéni Ízlését ezzel a változatossággal kielégítheti. Azzal a, kevés pénzzel ebben az esztendőben nem túlságosan sok házat tudunk felépíteni, de az egyik legfontosabb dolog bekövetkezhetiik, hogy egészséges alapra épüljenek á házak, hisz nemcsak a tégla, hanem a vályog és vert failú ház is lehet egészséges, ha megfelelően alapozva és szigetelve van.» Mai szegénységünkben a .legelső dolog, hogy lehetőleg minél több egészséges alapot csináljunk. Azért készítünk egy tervet, hogy ahol egész házat nem tudunk adni, hosszúlejáratú kölcsönt ormájában legalább ilyen alapozással siessünk a lakosság segítségére. Bejelenthetem, hogy tavasszal már ilyen alapot lerakó és csináló oszlopok fognak az országban járni, ott ahol építkezni akarnak a parasztok és típustervek siaerint egészséges betonalapot fognak majd lerakni, hogy erre • építsék az emberek házaikat. A házhelyekről is kell néhány szót elmon- . dánom, mert ez a kérdés szintén többször előfordult itt. A jházhelyprobléma egyik legsúlyosabb kérdésünk most, amikor a földosztás nagyjában már befejeződött, mert csak most . került sor a hátzhelyosiztásra- Nemcsak az a baj, hogy nagyon elmaradtunk a házhely osztás elvégzésében, hanem az is a baj, hogy amiit eddig csináltak, az sok tekintetben hibás. Néhol megismétlődnek ugyanazok a hibák, amelyeket az előbbi házhelyosztáskor, az 1922-es ál-földreformmal kapcsolatiban elkövettek. Annak ugyanis aa volt a lényege, hogy legtöbb helyütt a leghasizontalanabb» a legnyomorúságosabb, házépítésre egyáltalán nem alkalmas földeket adták oda házhelynek, sokszor mesziszíire a falutól, ^szinte számkivetésbe kidobva a faluból azokat* akik házakat akartak maguknak építeni. Most isi vannak ilyenféle hibák. Az árvizes területen tapasztalhattuk, bogy nemcsak régi házak, hanem sajnos már rosszhelyre kiosztott új helyeken épült új házak öisiszeomlottalk, éppen ezért, mert rossz helyen