Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-27

93 Az országgyűlés 27. ülése 1947. désére, a magyar-szerb szellemi kapcsolatok történetére. Már az Árpád-korban megindultak a magyar-szerb érintkezések, hogy a törökveszedelem nagy élményében, amelynek emlékezetét a csodálatosan gazdag szerb népi költészet most is őrzi, Hunyadi János, Mátyás király nemcsak a magyarságnak, hanem a, délszlávoknak is történelmi és mondai hőseivé váljanak. A XVIII. század folyamán Buda, később Üjvidék lett a modern szerb szellemi élet és könyvkultúra bölcsője. A XIX. században megindul a szerb költők és művészek érdeklődése a; magyar irodalom és művészet iránt, viszont Deák Ferenc ünnepélyesen állást foglal az új* vidéki szerb nemzeti színház és a Maitica állami támogatása érdekében. Nem szólok az újabb idők törekvéseiről, amelyek általában közismertek. Különösen a történeti és néprajzi kap», csőlátók tudományos feltárása terén még számos kölcsönös feladatunk van, amelyeket a javaslat bizonyára sikeresen fog szolgálni. A magyar külpolitikának legfőbb céljai: a magyar népi ée nemzeti léit biztosítása, állami függetlenségünk megóvása, ai határokon túl élő magyar nemzetiség emberi, nemzeti és álampolgári jogainak biztosítása, illetőleg az ezek felett való őrködés, s általában az emberiségnek és minden nemzetnek javát szolgáló világbéke előmozdítása. E külpolitikai célok minidegyike elsősorban arra utasít bennünket, hogy a világ sorsát intéző nagyhatalmakkal és legközelebbrő7 a szomszédos népekkel állandó jellegű jó vi" szonyt teremtsünk, s egymás között a gyanakvástól és félreértéstől mentős bizalmi légkört mielőbb megteremtsük. Ami a szomszédos népekkel való viszonyunkat illeti, mi minden* olyan utat, módot és eszköze helyeslünk és támogatni óhajtunk. amely a viszonosság! elve alapján a határokon túl élő magyarság' jogainak biztosítását is szolgálva alkalmas a szomszéd népekkel az összhang megteremtésére, a bizalom: megerősítésére és az együttműködés előmozdítására Ennek egyik előfeltétele egymás tárgyilagos és kölcsönös! megismerése, amit hatékonyan szolgálhat az ellőttünk fekvő kulturális egyezmény is. A dunai népeknek a múltban iis közös volt a sorsuk, s ha kormányaik ellenséges cselekményekre ragadtatták is magukat, maignik a népek mindig mélyen át volfcíak hatva az egymásrautaltság érmésétől és a történelmi sorsközösség élményétől. A népi kultúra vonalán a dunai népek között sohasem szűnt meg az állandó és egymást megtermékenyítő érintkezés, elannyira, hogy azt lehejt

1 mondani, valamennyi dunai nép szívét mindig eltöltötte ia sorsközösség epésen es aiz egymásrautaltság érdekének tudatán

1 tía a békés együttműködés vágyai is. * Amikor az elmúlt rendszer fegyvert emelt Jugoszláviára, e bűnös cselekedetét egy pillanatra sémi kísérte a magyar nép helyeslése. sőt látható jelei voltak annak is, hogy a ma, gyár nép mélységesen elítéli vezetőinek ezt az eljárását/A tiltakozási az a revolvergolyó volt, amelyet az ország akkori miniszterelnöke Teleki Pál röpített agyába, aki az események folyását megakadályozni nem tudván, halálával adott kifejezést a bekövetkezett események* elleni tiltakozá saaak. de egyben kifejezést adott á magyar nép elítélő magatartásának ia. évi december hó 5-én, pénteken. 94 A parlamentnek is akadtak képviselői, élükön Bajcsy-Zsilinszky Endrével, akik illetékes fórumok előtt felemelték szavukat és bátran hirdették Jugoszlávia népei iránt való nagyrabecsülésüket, a velük való együtthaladás szükségességétt', és meg-bélyegezték az: akkori magyar kormány eléggé el nem ítélhető bűnös eljárásiáit. Amikor pedig az újvidékkörnyéki gaztettek híre bejárta az országot, akadtak olyan magyar férfiak és asszonyok, akiket a mentelmi jóig ugyan nem védett, mégis megtalálták

1 a módját annak, hogy írásban! adjanak kifejezést megdöbbenésüknek és elítélésüknek e gaztettek felett és jóvátételt követeljenek. E tiltakozásolk sorából csak egyet akarok itt kiemelni. Az Újvidéken és környékén elkövetett, az egész országot mélységesen meg' döbbentő és felháborító gyilkosságok és rablások után a magyar szellemi élet legjobbjai :a magyar társadalmi élet humanista szellemei memorandummal fordultak Serédi Jusztinián bíboros hercegprímáshoz, mint az ország kiemelkedő közjogi méltóságához és legmagasabb erkölcsi tekintélyéhez, hogy tegye magáévá tiltakizásukat és kívánságaikat, s azokat maga« közéleti és erkölcsi súlyával támogassa a kor mányzó és a -kormány előtt. E memorandumakció megszervezője Perczel Dezső, a sváb hűségmozgalom egyik vezetője Szekfű Gyula mostani moszkvai követünk és Barankovics István, (12.30) pártunk főtitkára volt az, aki a memorandumot is fogalmazta. A memorandum aláírói között Kodály Zoltántól kezdve a magyar írói, tudós és társadalmi világ igen sok híres iképviselője szerepelt, közöttük asszonyok is. Névsorukat sajnos nem tudom felolvasni, mert az eredeti memorandum talán már csak az esztergomi primási levéltárban található meg és jelenleg nincs birtokomban. A memorandum aláírói tiltakoztak s felháborodásuknak adtak kifejezést az újvidéki és környéki gyilkolások és rablások felett, az állam vezetőitől pedig azt követelték, hogy 1. minden további gaztett elkövetésének lehetőségét alkialma® intézkedésekkel eleve hiúsítsák meg; 2. a kormány gondoskodjék a gaztettek elkövetőinek legpéldásább megbüntetéséről, hogy egyrészt ezzel a megsértett igazságnak, illetőleg a meggyilkoltaknak és kártszenvedőknek részbeni elégtétel szolgálta s sékmásrészt pedig a tényleges bűnösök megbünteltése által megtkimélje a nemzetet attól, hogy néhány hitvány tagjának embertelensége miatt magának a nemzetnek kelljen bűnhődnie: 3. a kormány azonnal gondoskodjék a kártszenvedettek, illetőleg a hátramaradottal' teljes anyagi kárpótlásáról, és nekik a minden rendelkezésre álló erkölcsi elégtételt ünnepélyesen adja meg. A memorandumot egy küldöttség adta át Serédi bíborosnak. A küldöttség tagjai között szerepelt Tildy Zoltán köztársasági elnöfo úr is. Jóllehet a memorandum aláírói kizárólag olyan férfiak és asszonyok közül kerültek fei, akiket a mentelmi jog nem védett, történelmi tény, hogy Serédi Jusztinián bíboros a me" morandumot magáévá tette és miután már előibb saját kezdeményezéséből hasonló lépéseket tett a kormánynál és a kormányzónál, a memorandum tartalmának megfelelő követeléseit újból megismételte a kormány előtt, amelynek a memorandumot be is mutatta.