Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-27

§5 Az országgyűlés 27. ülése 1947. Nem ez volt azonban az egyetlen tiltakozás, amely a magyar nép igazságérzését és emberiességét tanúsítja, ez csak történelmi igazolása annaib hogy a magyar nép a jugoszláv nép iránt soha gyűlöletet nem érzett és a vele szemben elkövetett igazságtalanságokat és éppen e gaztetteket mindig elítélte. Sajnos, akkori vezetőink nem voltak méltóak magához a néphez. Reméljük azonban, hogy fátyolt lehet borítani a múltra és Jugoszlávia népei és a magyar nép között! a barátságos együttműködés, együttérzésnek előfeltételei maguk már megvannak és azokat a múlt kísérletiéig nem zavarják. Reméljük, ibogy Ma" gyár ország és Jugoszlávia népei között a kapcsolatok a jövőben mindig egymás jogainak kölcsönös megbecsülése és az együttműködés készsége fogja jellemezmii. Minthogy ez a törvéayjavaslat az erre irányuló szándék hivatalos kijelentését foglalja magában és. a' kölcsönös jóviszony kulturális előfeltételeinek megteremtését kívánja .szolgálni, a törvényjavaslatot pártom és a ma" gam nevében elfogadom. (Nagy taps a demokrata néppárton. •— Taps az ellenzéken és a kormánypártokon.) e ELNÖK: Az igazságügyminszter úr kíván szólni. RIES ISTVÁN miniszter: T. Országgyűlés! Van szerencsém benyújtani a nemzetigyűr lési képviselők összeférhetetlensége tárgyában alkotott 1946:XXVL tte. kiegészítéséről szóló (törvényjavaslatot. Kérem a törvényjavaslatnak előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett az alkotmányjogi és a közjogi bizottsághoz való utasítását. ELNÖK: A miniszter úr által benyújtott törvényjavaslatot az országgyűlés' kinyomatja, tagjai között szétosztatja és előzetes tárgyalás és» jelentéstétel céljából kiadja a miniszter úr által javasolt bizottságoknak. Szólásra következik a feliratkozott szónokok közüli POLÁNYI ISTVÁN (kg) jegyző: Rob Antal! ROB ANTAL (kp): A magyar-jugoszláv kulturális egyezmény, amelyet 1947 október 15 én írtak alá Belgrádban, új utat nyitott meg a két isaomszéd nép egymáshoz való viszonyában. A jugoszláv népnek és a magyar népnek, amelyek Európának ebben a részében évszázadok óta együtt élnek, a felszabadulás előtt nem volt, alkalma, hogy egymást meg' ismerje, illetve nem volt alkalma, hogy megismerje egymás kulturális értékeit. Sőt ellenkezőleg, mindkét országban a népellenes rezsimek minden erejük latbavetésével azon munkálkodtak, hogy a népek ne közeledhesse" nek egymáshoz, s mesterségesen szították az egymás elleni gyűlöletet saját érdekeik és az idegen imperialista érdekek javára. így tehát természetes, hogy nem jöhetett létre együttműködés a két szomszéd ország közötit, amikor úgy az egyikben, mint a másikban népellenes rezsimek uralkodtak, amelyek elnyomták saját népeiket s idegen imperialisták szolgálatában állottak, az utolsó időben pedig a német fasizmus szolgálatában. Ezéirt volt szüksége úgy az egyik, mint a másik uralmon lévő klikknek arra, hogy nemzetiségi gyűJöleletet és sovinizmust hintsen szét± mert a nemzetiségi ^ gyűlölatetnek és a sovinizmusnak szításai előkészíti a háborús hangulatot, s erre évi december hó 5-én, pénteken. 96 mindig szükségük volt a népellenes uralkodó köröknek, hogy adott esetben háborúba ránthassák egyik népet a másik ellen. És éppen a nemzetiségi gyűlölet és a sovinizmus szításának ez a népellenes politikája okozta a legnagyobb károkat mindkét ország nemzetiségi kisebbségének, mert a

< sovinizmussal átitatotlt tömegek gyűlöletüket mindig az illető ország nemzetiségi kisebbségein töltötték ki. Ezt a körülményit használták fel az uralmon levő körök a nemzetiségi kisebbség elnyomására, ami abban állott, hogy megfosztották őket polgári jogaiktól, nemzetiségi kulturális jogaiktól, erőszakosan igyekeztek elnemzetietleníteni, végül pedig megfosztották őket polgári és személyes szabadságuktól is, mint ahogyan ezt a. Horthy-féle uralom tette az elmúlt háború folyamán. Jugoszlávia népei, amelyek hősi harcot vívtak felszabadulásukért és az igazi népi demokráciáért, a kommunistapárt és lángeszű vezérük, Tito marsall vezetésével a testvériséget és egységet is az -ország összes népeinek szabadságát tűzték ki jelszóként. Jugoszlávia népi kormánya a háború után tleljeS' egészéiben meg is valósította, ezt a jelszót, Hogy milyen jogokat élvez a jugoszláviai magyar nemzetiségi kisebbség, megemlítette már Losonczy képviselőtársam s ebből látható, hogy a jugoszláviai magyar kisebbségnek több joga van, minit eddig bármikor, beleértve azt az időt is, amikor nem volt kisebbség. A szovjet hadseregnek s nem utolsó sorban a jugoszláv népfelszabadító , hadsBregnek köszönhető, hogy a magyar nép felszabadult s lehetősége nyílott új állam kialakítására és a népi demokrácia fejlesztésére. Két és fél évvel a felszabadulás után az ország haladó erőinek sikerült a dolgozó nép segítségével felszámolni a régi feudális rendet és olyan feltételeket^ teremteni, hogy ma már mi is elmondhatjuk, hogy a Magyarországon élő jugoszláv nemzetiségi kisebbség több jogot élvez, mint ezelőtt bármikor. Hogy nálunk a délszláv nemzetiségi kisebbségnek kulturális téren még nem adatott meg mindaz, ami a Jugoszláviában élő magyar nemzeti kisebbségnek, azzal magyarázható, hogy a mi demokráciánk még nem érte el azt, a nívót, amit a jugoszláv. Nálunk még mindig egy kevéssé érezhető a mülft idők soviniszta gyűlöletének maradványa, amit le kell győznünk. * Élni fogok az alkalommal, és hangsúlyozom, hogy éppen nekünk* országgyűlési képviselőknek kötelességünk, akik ia nép között politikai hatást gyakorolunk, hogy letörjük ezt, a sovinizmust és neveljük á népet a szomszéd jugoszláv népekkel való barátságra, mert ez érdekében áll a szomszéd országokban élő ma* gyár 'kisebbségnek, úgyszintén a szomszédos ország nálunk élő nemzetiségi kisebbségeinek is. Ezen a módion biztosítjuk az ország békés újjáépítését; lés megszilárdítjuk bia,ziánfc függet* lenségét. A régi népellenes rezsimek felszámolásával s a népi demokráciát' fejlődésével úgy az egyik, mint a másaik országban nueg vatnpak teremtve a két szomszédjpjs ország (baráti együttműködésének feltételei A megkötött kultúregyezmén^ amellett» hogy egymással megistnerteitá a két aiiêp kuikturális vívmányait, nagymértékben hozzájárul úgy a Jugoszláviában' élő magyar nemzetiségi | kisebbség, mint a Magyarrojrszagon élő jugo-