Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-44

981 Az országgyűlés íí. ülése 1948. valamit mondanom kell. Valóban vita van akörül és a bizottságban is vita volt akörül, hogy vájjon produktív, vagy pedig nem produktív dolog a lakásépítkezés. Dénes István képviselő úr azt mondotta, hogy én ott az ő álláspontját fogadtam el. A vita ebben a formájában, hogy produktív, vagy nem produktív, igaztalanul vain felállítva, mert valóban — ahogy egyik közbeszóló képviselőtársam mondotta — elsősorban sorrendi kérdésről van szó. Amikor az állam rendelkezésére álló igen kevés tőke felhasznáilásáról kell dönteni, akkor valóban az egész ország, az egész nép szempontjából az a döntő, hogy el ősorban olyan területeken végezzünk tőkeberuházásokat, ahol a beruházások azonnal a termelés vonalára állanak és a termelést segítik . előbbre ; ezzel ugyanis az egész nép életszívonalát emeljük és előbb juthatunk majd oda, hogy valóban a lakásépítés területén is megcsináljuk és megtegyük azt, amit meg kell tennünk: egészséges lakást adni munkásnak, parasztnak. Egy kicsit demagógia és demagóg hangnem most a parasztságban és a munkásságban feltétlenül meglevő az a vágyat, hogy jó és egészséges lakásuk legyen, kihasználni» mondván; parasztságunk és munkásságunk sokszáz évig a lakásviszonyok szealpontjából embertelenül élt az elnyomó" osztályok bűnéből, akkor egykét évet még talán kibír úgy, hogy a fogát összeszorítja, egy-kicsit rosszabbul és nehezebben él, de önmagának felépíti az országot, hogy azután majd a saját országában valóban legyen háza,, otthona, családi fészke, ahol boldogan és jól élhet. Itt tehát valóban elsősorban sorrendi kérdésről van szó, »a<mi azonban nem jelenti azst, hogy az építésügyi miniszter, akinek az első feladata mégis csak az építés irányítása, ne tegyen meg minden lehetőt, hogy az adott keretek között. — igenis, még a mai nehéz viszonyok között ás r1 épüljön minél több lakás parasztnak, munkásnak, dolgozó értelmiséginek. A magántőkék és a mag"ánépítkezések dolgában Belső képviselő úr — akinek hozzászólására még visszatérek, — as egyik helyen azt mondotta, hogy ha) az építésügyi miniszter egy deklarációt tenne a magántó*ke és egyáltalán a rnagánépítkezések felé, hogy a magánházakat nem fegyegeti semmiféle veszedelem, egészen bizonyos, hogy egy nagy építkezési buzgóság" indulna meg ajz országban. Nos, én ezt a (nyilatkozatot hajlandó vagyok megtenni, (Helyeslés a kommunistapárton-) mert a kormányzat részéről a magánházak tulajdonát semmi nem fegnyegeti; ellenben mégis azt mondom BeSső képviselő úrnak: nem hiszem, * hogy ettől a platonikus nyilatkozattól majd megjön la tőke kedve, mert a tőkének nem nyilatkozat, hanem, profit kell. (Ugy van! Ugy . van! — Taps a kormánypártokon.) A kóbor tőke és a nem kóbor tőke elsősorban odamegy, ahol a profitot jónak látja. Tehetek én akármilyen nyilatkozatot, nem az építkezések területére fog menni, mert a kormány nem támogatja a luxusépítkezéseket, nem oldhatja fel a lakbéreket és egyáltalában nem súlyosbíthatja a munkásság és a dolgozók egyébként is súlyos terheit. Valóban aiz a helyzet tehát, — amint itt a % szociáldemtokratapárt szónoka is mondta — hogy a lakóház- és lakásépítkezés lassankint egyre inkább állami és közületi feladat lesz. A multíban ugyanis itt ^a m agánépítkezés < spekuévi február hé 12-én, csütörtökön, 982 lációs magánépítkezés volt. Nem arról van szó. hogy valaki itt magánaik családi házat épít, — ezt a jelenlegi körülmények is lehetővé teszik," ha az illető megfelelő tőkével rendelkezik mert azt nem sújtja olyan adóteher, mint a bérbeadott házakat — hanem arról van szó, hogy bérházaikat nem építenek és főleg nem építenek olyanokat, amelyek munkásoknak és egyáltalában dolgozó embereknek valók lennének. A múltban is elsősorban luxusépítkezéseket csináltak, — a magánépítkezés a múltban spekulációs építkezés volt — és jelenleg is arrafelé szeretne tendálni ez a kóbor tőke. Olyanféle építkezési fejlődést, amilyen a múlt háború után volt és amelyet állandóan emlegetni szoktak, hogy egyik évről a má" síkra kinőtt itt egy új városrész, az Üjlipőtváros» én semmiképpen nem támogatnék, mert nem Üjlipótvárosokat, nem luxuslakótelepeket kell építeni ebben az országban, hanem valóban egészséges, szolid emberi lakásokat _a dolgozó emberek számára^ (Ugy van! Ugy van!— Taps a kormánypártokon. — Kolbert János (pk) tapsol.) így tehát a lakásépítés feladata egyre inkább állami és közületi feladat lesz és azt így kell felfogni- Ezen a téren az építésügyi miniszter minden lehetőt megtesz, hogy az adott keretek között akár a városban, akár pedig lenn a falun a lakásépítkezéseknek ezt a szektorát minél jobban támogathassa. Itt kell rámutatnom az Országos Házépítő Szövetkezet doügára. Először is többen reklamálták azt, hogy ez már majdnem egy esztendővel, de legalább is nyolc hónappal ezelőtt megalakult és mégis még" mindig csak a szerveződés stádiumában van. Meg kell mondanom, itt arról van szó, hogy egy rosszul begombolt mellényt kell kigombolnunk és újra begombolnunk- Az Országos Házépítő Szövetkezetre vonatkozó törvényt annakidején nem jól alkották meg és ha itt kifogásolták, hogy ujabban miniszteri biztost neveztem ki az élére, ki kell jelentenem: pontosan azért neveztem ki miniszteri biztost» hogy amíg ezen a téren megtörténik az új jogszabály megalkotása, aiz Országos Házépítő Szövetkezet addig is tudjon dolgozni. Az idő eljár, hamarosan itt a tavasz és kinn a faluban, meg a városszéleken a házak ezreit kell felépíteni. Az Orsizlágos Házépítő Szövetkezet tehát nemcsak a szerveződés állapotában van> hanem munkája már nagyon komolyan folyik is, — részben azzal, hogy már kijelöljük azokat a községeket, ahol most tavasszal meg fognak indulni a házépítések — sőt megindult már a házépítő szövetkezeti csoportok szervezése isEzenkívül több mint 1500 tetőfedőszerkezet betonból való megépítése is folyik. A faanyaghiányra való tekintettel ugyanis a minisztériumnak az i« fontos és komoly gondja, hogyan lehetne az építkezést olcsóbbá, gazdaságosabbá, tehát racionálisabbá tenni és azt éppen ezért a fát pótló, heh^ettesítő, de igen jól helyettesítő anyagok kísérletezésével, sőt előállításával is előbbre kell vinnünk. Ezek a munkálatok mind folynak és nemcsak a tervezés stádiumában vannak, hanem a megvalósítás felé is haladnak előre, úgyhogy a tavasszal a házépítés az adott keretek és adott lehetőségek között meg fog indulni. Valóban az a helyzet, hogy nem túlságosan nagy az a költségkeret, amely az Országos Házépítő Szövetkezet munkájának támogatására az állami szektorban rendelkezésünkre 62*