Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-44
983 Az országgyűlés M. ülése 1948. áll- A hároméves terv elsőéves részleteként* valóban 44 millió forintot kelleme kapnunk. Az eltelt félesíztendő után, amely alatt a terv teljesítése egyéb vonalakon átlagban 60—70— 80%-ot érti el, mii itt még nem tartunk, de tavasszial, amikor a valóságos építkezés meg fog indulni» ezt a színvonalat mi is el fogjuk érni. Engedjék meg, bogy most névszerint is válaszolhassak egyes képviselőtársaim kritikai megjegyzéseire. Amint már az előbb is megjegyeztem, Belső Gyula képviselő úr egy általa »építő - kritikának« nevezett ' valamit mondott itten el. Hát ha ez építő kritika, akkor én nemi tudom, milyen a romboló kritika, (Derültség a kommunistapárton.) Tudniillik egyáltalán nem valóságos tényeket vagy pedig alaposan elferdített tényeket mondott itt el, (BENCSIK Gyula (kg) államtitkár: Ée rossz adatokat!) és TOSSZ* adatokat kapott bentről a miniszteriionból. Ugyanis néhány finom,* apró jelből megállapítottam, hogy bentről kapta " 'azokat az adatokat, (Egy hang a kommunistapárton: Azért Belső!) iAbból tehát, hogy bentről kapta és így kapta az adatokat, az derül ki hogy az a kérelem, hogy száz embert kicserélhessek a minisztériumban, nagyon jónak bizonyul, mert remélem, abba a százba bele fog kerülni az az illető is, aki ilyen tévesen és hazugul informálta a kép„viselő urat- (Felkiáltások a kommunistapárton: Belső titkos tanácsos! — Derültség. — KOLBERT János (pk): Ha rosszul informál, azért nem a képviselő a hibás! — BENCSIK Gyula (kg) államtitkár: De jó emberhez kell menni információért! — Derültség. — KOLBERT János (pk): Honnan tudja, ki a jó ember? — Âz elnök csenget.) A képviselő úr először is a Lakáshelyreállítási Alap dolgához szólt hozzá. Szerettem volna, ha jobban megnézte és jobban megértette volna az adatokat. Arról van szó, hogy Í85 milliós. keretben folyósít az Országos Laíkáshetlyreállítási Alap beruházási kölcsönöket, hogy ezzel támogassa a magánépítfcezést. Ennek a 85 milliónak jó része úgynevezett kényszerk öles önökből ered, ezt nagyon jól tudja a képviselő úr is. (LE VA Y Zoltán (nid): A háztulajdonosok fizetik!) A háztulajdonosok, de ők is, 1 kapják. Ha pedig valaki kölcsönt ad nekünk; és azt igénybe vesszük, az a becsületes dolog, hogy azt vissza is fizessük. Tehát ne nehezményezze a képviselő úr azt, ha az igénybevett kölesöntből évente egy részt — ebben az évben 22 milliót. — visszafizetünk, ' mert ez a rendes és becsületes dolog; és aki a magántulajdonnak olyan nagy híve. mint a képviselő úr, az nyilván nem nehezményezi ezt. (LÉVA Y Zoltán (md): Ebben igaza van! - ZENTAI Béla (kp): Öngól!) Álképviselő úr azt mondotta, hogy az építésügyi minisztériumnak a falu-, város-, tanya- és egyéb rendezésre egyáltalán mancsén terve vagy legalább is neki ilyesmiről tndomása nincs. Ha jó informátora lett volna, akkor kellene, hogy tudomása legyen, mert igenis van erre terve a minisztériumnakAzt mondotta a képviselő úr, hogy az Venne a minisztérium legszebb centenáris megnyilvánulása, ha oda tudná tárni az ország elé, hogy milyen lakásszükséglet van. En azt hiszem,, hogy a mînîisztérium legszebb centenáris feladata nem ez lenne, hanem sokkal szebb lenne már az is, ha egy házat megépítene. (Helyeslés és derültség.) A képviselő úr megnyugtatására elmondom, hogy igenis évi február hó 12-én, csütörtökön. 984 folyik ilyen adatfel vételezés és kérdezte volna meg az illető informátortól, megtudhatta volna, hogy éppen az én miniszterségem alatt adtunk ki a Statisztikai Hivatal révén egy kérdőívet, amely" már -"vissza is jött és amelynek feldolgozása folyamatban van. Ha a képviselő úr akarja, majd éppen március 15-ére közizéteszem ennek adatait. (Derültség. — LÉVA Y Zoltán (md): Szerelmiek már házat liátni! Statisztika már van "elég!) Mondtamj a képviselő úr azt állítja, hogy falu-, város : , tanya és' egyéb rendezésre nincsenek terveink. Igenis vannak, sőt; nemcsak terveink 'vannak, hanem már folyik is f toiunfoa és éppen az elmúlt hetekben alakítottunk meg egy tanyabizottságot, amelynek az egész tanyakérdés kimunkálása és előbbrevitele a feladata. Tudjuk, hogy az örszlág lakosságának körülbelül 25—28%-a tanyán él; legalább is a múlt; statisztikái ezt mutattákEz a statisztika-most a földosztással még módosult, tehát még nagyobb lélekszámú a tanyai lakosság és hogy ez a lakosság milyen viszonyok között él,, azt hiszem, azt a képviselő úr is tudja ispánkorából, (CZÉH József (pp): Imtézőkorából!) Intézők óráiból (CZÉH József (pp): Intéző volt, nagybirtokon, nem ispán!) Ezen a^ helyzeten feltétlenül változtatni kell és mii úgy látjuk, hogy amig a tanyarendszertől a községesítésig el nem tudunk jutná, — mert a végső fejlődés nyilván ez lesz — addig a változtatás iránya elsősorbían az, hogy a tanyaközpontok kiépítésének vonalán kell előremennünk és minél többet produkálnunk- A múltban az volt a helyzet, hogy az egyes tárcák még ha csináltak is tanyai létesítményeket, ötletszerűen, saját fejük után csinálták: itt elpötty en tettek egy iskolát, ahol éppen a kultusz gondolta, amptt egy tanyai községi közigazgatási kirendeltséget, stb. stb. Azóta a szükségletek megnőttek, mert egészségügyi vonatkozásban is egészségházakat, orvosi tanyai kirendeltségeket, szövetke* zêta kirendeltségeket és egyebeket kell létesíteni és éppen ennek a tanyabizottságnak, amelyet mi öszehoztunk, a feladata a tervek kidolgozása és annak a menetrendnek a kialakíamely alapján a tanyaköz pontok alakítását meg kell csinálni; ki kell tűznie azokat a helyeket, ahol ezeket a központokat fel lehet állítani és feladata az egyes tárcák munkájának koordinálása, hogy ne fejetlenül, hanem valóban egységes terv szerint, a tanyaközpontok kialakulásának- rendszeréhez simulva haladjon az összes tárcák munkálkodása a tanyakérdés megoldása területénTehát ilyenféle terve isjvan a, minisztériumr mak, sőt nemcsak terve van, hanem munkája is. A képviselő űr azt is hiányolta* hogy a minisztérium nem racionalizál, illetve nem tesz semmit az építkezések racionalizálására- Igenis teszünk. Informátora elmondhatta volna a képviselő úrnak, de az újságokban is olvas' _. hattá volna, hogy az építésügyi minisztérium létrehozta az építéstudományi központot, amelynek ponto,san ez a feladata. A helyzet Valóban az, hogy az egyéb ipari területeken nagyon magas színvonalon álló magyar ipar az építkezések területén meglehetősen elmaradt a többi országtól, riieglehetősen ósdi építkezési módszerekkel dolgozunk. De az új > munka" • módszerek kidolgozása, azonkívül xíj építőanyagoknak egyrészt keresése, másrészt racionális felhasználása, azonkívül a több fel-
