Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-44
931 As országgyűlés 44. ülése 1948. évi február ho 12-én, csütörtökön. 932 bürokrácia ife. Ne «tanulják ezt meg- az új bürokraták, hanem igyekezzenek mértéket tartami ebben a tekintetbeíii is, amíg ja gyökeres, mélyreható reformok ebben az irányban meg születnek.Említettem az előbb egyfelől annak szükségességét, bogy tegy a bürokrácián kívül álló szerv, szakértőkkel kiegészítve, vegye a kezébe ennek a hosszadalmas munkának a végzését. (VÉSZY Mátyás (.pk): Ez .ujabb bürokrácia!) Ennek kiegészítéseképpen meg kell említenem azt, hogy ez a reorganizáció csak permanensként képzelhető el, mert laz élet (szükségletei állandóan változnak, s< ezeket a változásokat állandóan regisztrálni kell, ezekhez alkalmazkodnia keli a • bürokráciánaik és az ezt reorganizáló szervnek is. Angliában 1604-iben a Guy Fawkesrlőpor" összeesküvés óta, napjainkban is, mindennap laz ülés előtt fegyveres őrök mennek végig azokon iá bizonyos pincehelyeken, ahol annakidején a /lőport megtalálták, s keresdk ott fa, lőport. Ugyanilyen évszázados ' lőporkeresés folyik a hivatalokban, s fog folyni továbbra is» ha egy permanens revízió vaj járó reorganizáció elvét el nem fogadjuk. Ez azonban; önmagában véve még nem elég. Kiegészítendő egy másik, magátólérte-* üődő mozzanattal is- Ha ae emberek saját érdekükben minden rosszra képesek, nem hihető-e és nem tételezhető-e fel az is., hogy a jót is képeslék megtenni saját jérdeküíkben? Nem hi-/ hető-e, hogy am a hivatalnok, aki egyébként van olyan jó, vagy olyan rossz- mint amilyen egy más rétegbeli ember, vagy mint amilye-* nék mi magunk is vagyunk, az újítások szellem ében fog eljárni, ha a helyzet megjavítása érdekében az ő érdekeit azonosítjuk a bürokráciái érdekeíiveil és egy átfogó, szervező újítás megérteti vele at&t,' hogy előbbrehaladás, hivatali léte egyenesen attól függ, hogy a felelősségnek^a közösség irányában mutatkozó s éppen ezért eredményes átfogalmazásához leg- aHább-is közeledjék? Nekem az a meggyőződésem, hogy ez eredménnyel 1 ' fog járni. Az a, meggyőződésem, hogy &m élet ilyetén való •megfogásával a bürokráciában fogjuk találni a legnagyobb segítségét ahhoz a gyökeres megreformálásaihoz, amely a demokráeiá"mak érdeke. Érdeke pedig azért, mert semmi sem képes annyi ellenséget szerezni egy rendszernek,, mint a rossz bürokrácia és semmi, sem 1 tud annyi meggyőződéses barátot szerezni, mint a jó bürokrácia. {Egy hang a k § gazdapárton: Ügy igaía!) Természetes, ha arra az álláspontra 'helyezkedünk, hogy a bürokrácia ügyébe pedig senki másnak nincs beleszólása, mert ez a szakszerűség kérdése, ha ezt a védő lepelt . mindemre kiterjesztjük amikor ez valójában csak igen vékony szektort illet meg joggal,' akkor más a helyzet. Amiként ezt Schiffer,, a/ német igazságügyi közigazgatási legjobb ismerője állapította meg, a .weimari korszakig soha nem volt oly hatalmas a bürokrácia, mint éppen abban, mert a kívülről jött jóhiszemű hivatalvezetők befolyásolni engeidtéfe magukat a bent ülő hivatalnokok által abban az irányban, hogy ne szóljanak bele semmibe, mert nincs meg a szükséges szakismeretük. Andersen meséje jut eszembe azokról a takálcsokról, akik (a király udvarában jelentkeztek azzal, hogy ők egészen csodálotos, még soha nem látott szöveteket tudnak előállítani, amelyeknek azonban az a sajátosságuk, hogy ostoba ember nem látja azokat. Az eredmény természetesen az volt, hogy mindenki látta ezeket a soha meg nem .sző tit szöveteket, így vagyunk sokszor sajnos a régi hivatalnokok és az táj, még be nem edződött hivatalvezetők viszonyával is, akik nem merik magukra vállalni azt, hogy ők bizony nem látják itt a szakszerűséget, ahol legfeljebb rutint kell látni és ahol a józan ész, ha működésbe hozzák, sokszor ennek a rutinnak a hibáit is perceken belül felleli. Én azt hiszem, t- Ház, ha a felelősség fogalmát ujjáfogaímazzuk és kiküszöböljük egyenlőre az egyes országokban már realizált, nálunk ez idő szerint is, bővebben nem részletezendő okokból még nem realizálható azon moldjját az állandó felelősségi kontaktusnak, amely abban nyilvánul meg, hogy a tisztviselők helyére választott hivatalnokok lépnek, ha ettől a megoldástól eltekintünk, nincs más kiút, mint amelyet az előbb voltam bátor jelezni, hogy egyfelől a parlament kiküld egy bizottságot, aniely önmagát szakértőkkel egészíti ki és ez a bizottság válálná a Programm kidolgozását, a helyszínen való ellenőrzését, másfelől pedig a bürokrácia a maga saját érdekeivel angazsáltassék bele a reformmunkába. A költségvetést a részletes tárgyalás alapjául elfogaidoni. ELNÖK: Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet: 13.37—13-40) ELNÖK: Az ülést újból megnyitom. 'Bejelentem a t. Országgyűlésnek, hogy a házszabályok 79. §-ának (2) bekezdése értelmében Nógrádi Sándor államtitkár úr, mint miniszteri megbízott kíván a tárcához hozzászólni. NÓGRÁDI SÁNDOR (kp) államtitkár: Engedjék meg, hogy röviden reflektáljak a miniszterelnökségi tárca költségvetésének l vitájában elhangzott beszédek egyes részeire. Mindenekelőtt ' legyen szabad megjeigyeznem áltadánösságbanj aizt, hogy a koalíciós kormányban résztvevő pártok felszólalói meg" felelően méltányolták azt a munkát, amelyet nemcsak a miniszterelökség mint olyan, hanem az ország, a miniszterelnökséghez kapcsolt egyes rendkívüli fontos gazdasági és közigazgatási szervei is végeznek. Ha megnézzük a miniszterelnökség költségvetését és taglaljuk azt, megállapíthatjuk, hogy ez az ennyir» szétágazó munkát kifejtő miniszterelnökség az egész költségvetés keretében összegszerűen nem játszik valami különös nagy szerepet. Egyes felszólalt képviselőtársaim méltatták már ebből a szempontból például a Gazdasági Főtanács és a Tervhivatal munkáját és kifejtették, hogy a demoIkratikus álllam'élet.nek ezek iaz új., szervei kis apparátussal milyen nagy munkát tudnak' végezni. De a költségvetés tételei szempontjából a mai vitában még a másik oldalról sem hallottam különös kifogásokatVoltak azonban olyan felszólalások, amelyekre kénytelen ' vagyok válaszolni. így egyik képviselőtársam ,<a Barankotviiesrpiáirtí padokból (Felkiáltások a néppárton: Néppárt! Néppárt!) egyrészt) szeműinkre vettette azt, hogy a papirellátás kérdésében a jniniszterelnökség nem jár el igazságosan, másrészt azt a vádat emelte a demokratikus kormányzat ellen, hogy nem tartja be a sajtószabadság szabályait. ; . ,_,-• _. !
