Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-44

933 r Az országgyűlés 44. ülése 1948. A papirellátás terén tényleg súlyos a helyzet. Nem fogóin megismételni a már is­mert dolgokat, azt sem, amit egyik képviselő­társam helyesen megemlített már, hogy saj­nos nincsen elég nyersanyagunk ahhoz, hogy előállíthassuk azt a papírmennyiséget, amely­re az országnak szüksége van. Amikor arról volt szó december havában, hogy, a redukált papirtermelés miatt redukáljuk-e az egyes napi- és hetilapok, valamint másfajta kiadvá­nyok oldalterjedelmét, vagy hagyjuk érintet­lenül a régi oldalterjedelmet, de akkor le kell mondanunk arról, hogy például az iskolák számára irkákat gyárthassunk, a kormányzat úgy döntött, hogy az irka nem kevésbbé fon-* tos, mint az újság- Azok a képviselőtársaim, akik ismerik a helyzetet — különösen a vidé­ken — nagyon jól tudják, hogy az iskolaß­gyermekeknek nincs mire írniok. Azt határoz­tuk tehát, hogy abból a kevés papírmennyi­ségből, aimely rendelkezésünkre áll, új. tan­könyveket éVirkákat csinálunk és ennek fejé­ben redukáljuk oldalterjedelmükben a periodi­kus sajtót, a napi kiadványokat. Felvethetnék nekem azt a kérdést, mi a perspektíva ezen a téren! Nem szeretném ebben a kérdésben illúziókba ringatni a t. Országgyűlést és ezért meg kell mondanom, hogy a helyzet nem javul. Papirteirmelésünk ma körülbelül 30 százalékkal kevesebb, mint amennyi novemberben volt kilátások szerint emelkedni. nem fog. Vannak olyan papírfajták,- amelyeket például képeslapok nyomására használtak és használnak fel és amelyekből ima csak negyedét gyártjuk an­nak a mennyiségnek, amennyit novemberben gyártottunk. Mi a miniszterelnökség és a kor­mány részéről természetesen igyekezni fo­gunk enyhíteni a helyzeten, mihelyt erre lehe­tőség lesz. Egyelőre azonban ebben a tekin­tetben ígéretet tenni nem tudunk. (KERESZ­TES Sándor (dn) : Más párttól kell elvenni és a néppártnak adni!) Ezt azért is szükséges­nek tartom, mert sem a koalíciós, sem az ellenzéki pártok között nincs olyan, amely nap mint nap fel ne vetné előttünk a lapok oldalterjedelmének kérdését. Eltérés ebben a kérdésben attól a rendelettől, amely a sajtó­termékek korlátozását rendelt© el, -egyelőre lehetetlen» bármilyen irányzatú lapról is van eizó. _ (VÉRTES* István * (ind) : Miért kaP a koalíciós párt többet, mint az ellenzéki?) Ha a túlsó oldalról aizit a kérdést vetik fel nekem, hogy lehetne arányos elosztást esi" inállni,^ legyen szabad erre a következő meg­jegyzést tennem» ami egyesek számára esetleg meglepetésként fog hangzani, Öss«zes kiadvá­nyainknak nem kevesebb, mint 45%-a hitbuz­galmi kiadvány. Ha a. t. Országgyűlés, vagy t. képviselőtársaim kíváínni fogják, ezt a mi; nisziterelnöfcség névéiben írásban is a Ház- elé fogom terjeszteni. (POTHORNIK József (kp): Ezt kell megszüntetni és lesz papír! — .KERESZTES Sándor (dn): Az nem a néppárt lapja! Mosít: a napilapokról van szó! Rotációs papírról van szó! — As elnök csenget.) Én neon vagyok azon az állásponton, hogy feltétlenül redlukálfaá kell a hitbuzgalmi kiadványok számát. (Felkiáltások a néppárton: A pártokról-van szó!) Ezzel kapcsolatban ter­- meszelésen felmerülhet az a kérdés- hogy a papírnak milyen százaléka megy ezekre a ki­adványokra és milyen százaléka a máSftermé­szetű kiíjdványokm (BARANKOVJCS István (dn): TJgy van! Ez a lényeg!) Erre viszont azt évi február hó 12-én, csütörtökön. P34 kell válaszolnom, senki sem tehet arról, ha egyik vagy másik hitbuzgalmi kiadvány csak 500 példányban jelenik meg, mert csak ennyit tudiniak belőle eladni. Ez azonban más kérdés. (BARANKOVICS István (dn): Milyen a pa­pírarány?) Hogy azonban ezen a téren külö­' nös megszorítások nincsenek, az tény és. ezt számokkal is bizonyíthatom. Arról az oldalrój tehát kifogásolni való sok nem leheit. (Felkiál­tások à néppárton: Csak a napilapok kérdésé­ről van szó!) A demokráciának azonban van kifogásolni valója egyes ellenzéki lapok hangjával szem­ben, (Felkiáltások a néppárton: Például? Pél­dául?) valamint egyes olyan hitbuzgalmi ki­adványokkal szemben, amelyek nem építik ás támogatják, hanem ócsárolják a demokráciát iPOTHORNIK József (kp): Kár a papír erre acélra! — VÉRTES István (ind): Pothornik úr, a mindentudó! — Zaj.) Ennél a pontnál elérkeztem ahhoz a kér" défíhez, hogy van-e. vagy nincsen-e ebben az or­szágban sajtószabadság, amiről igen t. képviselő­társam szólt. Engedjék meg nekem annak megállapítását, hogy a demokratikus Magyar­országon sajtószabadság van- (Ügy van! Ügy van! a kommunistaparton.) Sajtószabadság van mindenki számára, (VÉRTES István (md) : Gsíak sajtó nincs! — BELSŐ' Gyula, (dn); Osaik papír nincs!) aki pozitív, aki építő: aki építőén bíráló, aki nem száll szembe a nép érdekeivel. (Ügy van! Ügy van! a 'kxmimunistavárton.) •— BARANKOVICS István (dn): Ki állapítja ezt meg? Bíróság?^ Mindenki számára van ; sajtószabadság- (CSÉPÉ Jenő (dn): Ez mellé­beszélés! (Zaj.) — Az elnök csenget.) Most éppen az érdemiébe bocsátkozom en­nek a tárgynak. (Halljuk! Halljuk! a néppár­ton.) Vannak olyan országok, amelyeket mii régtől fogva a klasszikus demokrácia országá­nak nevezünk, amelyek a klasszikus sajtósza­badság országai is. Ha összehasonlítást te­szünk, akkor mégis meg kell állapítanunk, hogy bár azok régtől fogva a demokrácia or­szágai, mi pedig még egy új. fiatal demokrá­cia vagyunk, amelynek védekeznie kell nagyon sok ellenfél ellen iitffc, az országban és az or* szag határain kívül, (Ügy van! a kommunista­párton.) a sajtószabadság nálunk .mégis össze­hasonlíthatatlanul következetesebb és nagyobb, mint azokban az országokban. (Ügy van! Ügy van! a kom/munistapárton. — Egy hang ugyan* ott: Mint például Amerikában!) Nem a demokrácia vívmánya-e az, hogy ídiemokratikuis pártok és a legdemokratikusabb pártok kormányzatának szervei osztják el a • papírt, ahelyett), hogy a papírnagytőkések kef zében leninié? Egy olyan országban, ahol a papír a (tőkés kezében van, ahol a nyomda, a pénz és minden egyéb a tőkés kéziéiben van, ahol az egész gazdasági hatalom a tőkés kezé­ben van!, sajtószabadság csak formálisan van, de a valóságban nincs. Erről van szó!. (Taps a kormánypártokon-) Nálunk sajtója van a munkásnak, a pa* rasztnak, az értelmiségnek. (BARANKOVICS István (dn): Ha kormánypárti!) Hogy nem tu­dunk többet adni könyvekben sem, irkákban sem, annak szegénységünk az oika.de mihelyt ezt a szegénységet le fogjuk küzdeni-, a magyar demokratikus kormányzat lesz az, amely sietni fog. ezeken a nehézségeken enyhíteni. Teljes mértékben egyetértek képviselőtár­saimmal, amikor arról beszéd hogy meg kell 59*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom