Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-44

907 Äz országgyűlés M. ülése 1948. rendszert (Ügy van! a kisgazdapártom) és hogy a nincstelen mezőgazdasági cselédek és földmunkások kezére adja a földet (Úgy van! Úgy van! a kisgazdapárton. — KISS Gergely (kg): Ezt. akartuk!) ' A legutóbbi választásokon napnál világo­sabban beigazolódott, hogy éppen ezek a pa­raszti tömegek maradtak hűségesek pártunk­hoz (Ugy van! Ugy van! a kisgazdapárton.)* ami egyúttal annyit is jelent, hogy a kisgazda­párt tömegei túlnyomó többségükben a föld fizikai dolgozói közül kerülnek ki. A népi de­mokrácia ezeké a földm Íveseké és földmunká­soké. Önmagunkkal kerülnénk tehát szembe, ha hátat fordítanánk a népi' demokráciának •és a ríolgári gondolat .helytelen magyarázata" ' ból kiindulva, olyan áramlatnak adnók oda magunkat, amelyet ima még. polgári gondolat­nak hívnak, holnap azonban már ellenforrada­lomnak neveznek, holnapután pedig- fasizmus­nak. (Ügy van! Ugy van! a kis gazdapár ton.) Mi vállaljuk azonban a népi demokráciát még azért is, m'ert csak így tudjuk és csakis így tudtuk demokratikus szomszédaink bizal­mát megnyerni és ennek köszönhetjük, hogy míg az első világháború után a kisantant el­lenséges gyűrűje vette körül hazánk határait, ma békéstszándékú baráti szomszédok élnek kö­rülöttünk, olyan szomszédok, amelyeknek or­szágába« a n ep LR rt.ia kezében" a hatalmat: az pedig csak természetes, hogy népi kormány 3k csak népi államokkal köthetnek baráti- szerző­déseket,, nem pedig olyan országokkal, ame­lyeket az imperializmus irányít és amelyeknek adott szava és megbízhatósága pontosan addig tart, míg. azt a nemzetközi nagytőke jónak látja és helyesnek ítéli meg. Népi demokrá­ciánk, belföldi sikerei tehát igen nagy mérték­ben éreztették kedvező hatásukat külpolitikai vonatkozásban is. T. Országgyűlés ! Többször mondottuk és valljuk, hogy a független kisgazdapárt nem áll a marxi tanok alapján és nincs hosszá lé­lekizietű • ideológiai; programúi ja, amelyet aiz élet bármelyik szektorában esetről-esetre gya­korlatilag is alkalmazna. A kisgazdapárt a magántulajdon elve alapján áll, ezt is szoktuk mondani, a magántulajdonon azonban előbb már kifejtett népi jellege és alakulásainak körül­ményei folytán csak a paraszti és a kispolgári magántulajdont értjük. A nagytőke állaimosí­tásaelőtt nem állunk közömbösen és nem sze­retnénk abba a látszatba kerülni, mintha kényszeredetten mennénk bele az államosítá­sok oa, hiszen a mi pártunknak és a mi töme­geinknek is elemi érdekük azi, hogy mem a mi­nél nagyobb'haszon elve alapján álló nagy­tőkével, Ina nem a nép tulajdonában levő. üze­mekkel és bankokkal álljanak kapcsolatban. I De a ml parasztságunk teljes mértékben megérti és tiszta szív vei méltányolja a mun­kásság törekvéseit nemcsak azért,. mert poim­tosan tudja, milyen hősi Önfeláldozással vette ki részét az újjáépítésből, aaniiíkor az infláció alatt, —jnyugodtan mondhatjuk — ingyen diol­gíozotít és dolgozik nía is igen nehéz körülmé­nyeik között, hanem azért is, mert tudja, hogy a munkásság életszínvonalénak: emelkedése hozzájárul (à parasztság* gazdaságii felemelke­déséhez is. "'.'•,• V A mi parasztságunk megérti az ipari mun­kásságnak azt az intencióját, amely arra irá­nyul, íhogy tudni aSkiarja, miért és fciinek dol­gozik, és csaik úgy tudja zavartalanul végezni munkáját, ha résztvesz az üzemek irányításá­ban és figyelemmel kísérheti az általa termelt évi február hó 12-én, csütörtökön. . ' . 908 áru útját. Parasztságunk tehát rokonszenvvel és megértéssel figyeli a munkásság.erőkifej­téseit és politikai elgondolásainak valóraviál­tását. Gyöngyösi János, képviselőtársíatm, pár­' tűnik főtitkára ezt úgy fogalimazta meg, hogy ia parasztság és a munkásság célja lényegében azonos: törekvés a dolgozó rétegek politikai hatalma és gazdasági jóléte felé. De nem tagadhatjuk le, hogy parasztsá­gunknak megvannak a maga jegois kívánal­mai a demokráciával szemben és tudatában kell lennünk annaki^ ihoigy a par.as.ziti rétegek , kulturális - és politikai ' felvilágoisítása és ' gazdiasági megerősödése még rendkívül nagy feladatokat ró a kormányra. Köztudomású, hogy a letűnt rendszer teljes politikai sötét­ségben tartotta a parasztságot és mindent el­követett, hogy a ímestérséges sötétség _ leple alatt félrevezesse és saját érdekei ellen játssza ki. Ugyanakkor a nagybirtokos rendszer Ma­gyar.oirszágának sem. célja, sieni' pedig törek­vése nem volt a parasztság gazdasági haladá­sainak előbbre vitele, a modern és korszerű oktatásnak alkalmazása, hiszen: a rendszer gazdasági alaptörvényeinek megfelelően ép­pen a paraiszti fcisbirtok felszívására és szét­porlasiztására törekedett, amint azt a.z. eddigi statisztikák is bizonyítják. Most, amikor mezőgazdaságunkban a kis­birtokosrendszer az egyedüli uralkodó tényező, igen nagy gondot kell fordítanunk a paraszt­ság gazdasági ismereteinek, az. intenzív mező­gazdasági termelés tudományának mind tá­^gabbkörü és az egész országot, behálózó okta­tására. Ugyanakkor nagy gondot kell fordí­tanunk arra is, hogy a termelést a .mezőgazda­ság gépesítésével _ mind eredményes ebbé te­gyük. Meg kell vizsgálnunk minden lehetősé­get, akár hosszúié járatú hitelek nyújtásával, akár termelőszövetkezetek 'létesítésével, akár a kettő összekapcsolásával, hölgy ezt a gépesí­tést a valóságban is keresztülvigyük. Ezen a ' téren találkozik a legkézenfekvőbb módon a. munkásság és parasztság érdeke és egyniásraűtalltsága. Tisztában kell lennünk az­zal, hogy .demokráciánk' fejlődésének egyik alapfeltétele az, mennyire és milyen mérték­ben sikerül a paraszti tömegeiket megerősíte­nünk és jelentős gazdasági tényezőkké tennünk. Ennek magától értetődően megvan a maga nagyhorderejű politikai vetülete is. A kor­mányzatnak ezeket a feladatokat meg kell ol­dania és a kormányzat meg- is fogja oldani ezeket a feladatokat, mert a nép széles töme­gei így alkarjaik és mert mindenben a kor­mányzat intenciói mellett állnak. Nem szabad % azonban elfelejtenünk, hogy vanak még ebben az országban olyan elemek is, amelyek a haíladás lítjáiban állatnak, amelyek nem látják szívesen a demokrácia sikereit. A költségvetés általános vitája során Parragi György képviselőtársam azt állította, hogy a '»polgári« jelzőt egyesek az »élősdi« íogalmá­fal azonosítják és ugyanakkioir védelmébe vette ia kisiparos és kiskereskedő s általában a kispolgári éxisztenciákat. Ezeket iaœ égvilá­gon f senki siem bántotta ebben az országban. A kisiparosok és általában a .kispolgári önálló exiisztenciákj nagyjában és egészében jól iUless*"­kedteik belie a mépi demokrácia keretélbe: na­gyon is jól tudták mindig és jól tudjáik nua is, hógy_az ellenségeit nem alulról, nem a nép tö­megeinek soraiból kell várniok és számontar­tani ok, hanem éppen ellenkezőiéig a felülről fioótogató és a- kisüzemeket felszívó nagytőke

Next

/
Oldalképek
Tartalom