Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-43
847 Az országgyűlés 43. ülése 1948. ezért egy sokkal nagyobb réteg nevében illik és szinte kötelességem szólni: .azoknak a hatalmas tömegeknek nevében, amelyek pártokon kívül állanak. (Felkiáltások a kommunistapárton: Hol vannak!) Nagyon érdekes kérdés ez. Hiszen ha a hatalmas Szovjet Birodalom választási rendszerét nézzük, azit látjuk, — ami érdekes, de tanulságos is — hogy ott a nagy konimuniiistapárt mellett a pártonkívüli tömegek létét és jelentőségét is elismerik. A magyar politika elmúlt harminc esztendeje a fejbólintó Jánosok kora, mint ahogy annakidején az eüenzéki sajtó neon egyszer nevezte is. Ha ugyanis az elmúlt huszonöt-harminc esztendő történetét nézzük, azt kell mondanunk: aibban, hogy a nemzet odajutott, ahol 1944 körül volt, nem kis mértékben volt része a fejbólintó Jánosok hatal-* inas tömegének. (GRÓH József (nt): Most is vannak!) Én a pártonkívüli tömegben látom az országnak, a nemzetnek azt a haladó, dolgozó poligári rétegét, amely nem tud pártkeretek közé szorulni, mert valahogy azt érzi, hogy még most sem alakultak ki a pártok a maguk belső meggyőződése szerint, (Mozgás a kommunistapárton.) Hogy ez így vam, azt a kommuniiistapárt sokszor hangoztatott őszinte megnyilatkozása bizonyítja a tJegjobhaii, amikor ez a párt el akarja, taszítani magától az oda nem való, betolakodott elemeket, azokban a vezercikkuiegnyilatkozásokban, amelyekben elítéli és megveti a mimikriszerepet. Evvel mi is egyetértünk. Én is azt mondom, hogy a magyar politikai élet legnagyobb rákfenéje a mi- s niimikriszerep, legnagyobb rákfenéje az, hogy ŰZ emberek .még ma sem ott helyezkednek el, ahova őket meggyőződésük vinné, (Ugy van! Ugy van! az ellenzéken,) hanem sokszor másodrendű szempontok szerint választanak pártot. (GRÓH József (nt): Igaz! Ugy van!) Ez az oka annak, hogy örömmel' és szívesen, vállalom ezt a szinte reámkényszerített feladatot, hogy az ország! pártokba nem sorozott, jóindulatú, a haladást és a demokráciát szolgálni akaró rétegei nevében emeljek itt szót. Ebből a szempontból éppen a, pártioinkívüul gondolat jegyében különös örömmel üdvözlöm eat a költségvetésit, amely elsőnek akarja^ az országot átvinni a béke vonalára. A béke elíső költségvetése ez, amely — miként helyesen mondja a költségvetés indokolása — már tapasztalati adatok alapján állítja be a bevételi és kiadási tételeket. Először a, kiadások kérdésével szeretnék foglalkozni. A költségvetésnek a kiadási tételeket magában foglaló összeállításainál nehezményezem azt, amiről mellékesen már előttem szólott t. képviselőtársaim közül, úgy emlékszem Barankovios és Gróh igen t. képviselőtárs aim szóltak, hogy az üzeniek terén nem Látjuk azoknak az adatoknak a feltárását, amelyekre szükség! volna a teljes és határozott eligazodás érdekében. Minél nagyobb a'z a munkakör, amelyet az állami üzemeik betöltenek, annál éCteséblben kell az ellenzéknek követelnie, (GRÓH József (nt): Ugy van!) annál erősebben kell a kormányzatnak akarnia, hogy miindlazok a tények és mindazok az adatok feltáraisisanak, a nyilvános számadásra kötelezett v álDalatok mintájára, amelyek szükségesek ahhoz, hogy láthassuk azt a gazdálkodást, amely azokban az üzemekben folyik. Ez — szerintem — a költségvetés kiegészítő, sőt integráns része kell, hogy leigyen, (GRÓH József évi február hó 11-én, szerdán, 848 (nt): Hetyes! Egészen úgy van!) Hiszen a költségvetésben nyilatkozik meg a parlament legnagyobb jelentőségű joga, az az állandó és általános felügyeleti jog, amely a nemzetnek a nép álltai választott képviselőit kell, hogy megiKíesse. (GRÓH József (nt): A rendes osialádíapa gondosságának kell ebben á jogban megnyilvánulnia!) Ebben az értelemben válik . a törvényhozó honatyává a szó nemes és szép I értelmében. (GRÓH József (nt): Ugy van!) Én ezen a téren nem kívánok másít a aniI niszter úrtól) az elkövetkezendő esztendőkben, csak azt, hogy amiképpen a közigazgaitás ada; tait egyénenkiint látjuk szinte eleven eroi vei lüktetni a költségvetésben, ugyanígy : lássuk ott ezeket az adatokat az állami ; üzemekben is; lássuk, hogy hány vezéri igazgató hány aptót tart, hány tisztviselő [ nyomja az egyes üzemek mérlegét a dolgozó J munkással!! szemben. Neim jól fejeztem ki mai gam s nehogy esetleg félreértésre adjon alkalmat ezt a kijelentésem, megmagyairázom_ Bizo| nyos szánnú tisztviselő, megfelelő arányban , ugyan ágy keiti abban az üzemben, mint ahogy . szükség van bizonyos számú munkásra, azon: ban a túlméretezés végzetesen veszedelmes ; lehet. ; Amikor a kormányprogramim azt állítja célként a nemzet nagy nyilvánossága elé, hogy^s** 1948 május l-ig az üzemeknek deficitmenteseknek beül lenniök, akkor alapvető kérdés és alap. vető feltétel az üzemekre vonatkozóan is egy olyan költségvetés elénktárása, amelyből hozzá tudnánk szólni ahhoz, vájjon nincs-e valami baj, vájjon nincs-e túlméretezett bürokrácia az üzemekben, vájjon szociálisan tényleg olyan megfelelő-e a munkásság helyzete, mint ahogy azt ma ebben az országban mindenkinek egyértelműen akarnia kell. Most csak egyet látunk. Látunk egy kö| rülbelül 2.5 milliárdos kiadási tételit az üzer | mieknél, látunk egy 60—70 milliós plustzt egyes j vállalatoknál és sokszáz milliós deficitet más üzemeknél, de nem látjuk ezeknek belső 1 struk" I túráját, nem látjuk azokat a szemponíttakat, | amelyek megmagyaráznák, hogy _ egy 140.000 ! holdas mintagazdaság miért deficites, amikor beruhálzásra semmit sem fordít, hogy egy más! félmillió holdas erdőbirtok miért deficites, ! amikor beruházásra végtelen kieveseitl fordít. J (GRÓH József (nt): Ugy van!) és amikor, ha | jól emlékszem, az elmúlt év végén hallottunk ! egy interpellációt abban az irányban, hogy I az állami erdőüaemek munkásai azt szerették ! volna, hogy nyereségmentesen kapjanak fát I sajátmaguk és családjuk részére, de az üzem | helyzete, miként a miniszteri válaszból hallottuk ezt, nem tette lehetővé. •<- Ha majd az üzemek költségvetése a maga teljességében része lesz az állami 1 -költségvetésnek, akkor valószínűleg helye' lesz ott a beruházás nagy kérdésének is. A hároméves terv beruházási része a maga nagy feladataival ós — miként Vajda t. képviselőitársamtól hallottuk — már eddig is kiváló eredményeivel komoly része kellene, hogy legyen a költségvetésnek, nemcsak beállításával, hanem mikénti) való felhasiználásiáyal is, mert hiszen a költségvetés akkor adja azt az egységes képet, amelyen keresztül itt bírálni lehet lia valóiban minden kérdésre kiterjed és lehetővé teszi az egységes kép vizsgálatát. Az üzemek kiadási tételeivel kapcsolatban most már belekaposolódom a költségvetés általános (számadataiba, és sajnos azt kell meg-