Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-42

791 Az országgyűlés 42. ülése 1948, az ipar nyersanyagszükségletének fedezését is megnehezíti. A mezőgazdasági termelést tehát megfelelő politikával fejleszteni kell és segítségére kell letninünk a magyar parasztságnak abban, hogy az ország mezőgazdasági termelését az ország érdekeinek megfelelően tudj;a átállítani. Ehhez az átalakításhoz természetesem szervek szükségesek, önként létrehívott szövetkezetek* amelyektől a több termelés sikeres megoldását várjuk. Az átalakítás azt is jelenti, hogy meg akarjuk szüntetni a gabona mpnonol jellegét, hiszen még miai is búzából termelünk legtöbbet. Itt is büszkén mutathatunk azonban rá. bizonyos eredményekre, hiszen a nagybirtokrendszer által tipikusan nagybirtoknövénynek hirdetett cukorrépa termelése szépen halad- és hála parasztságunk szorgalmának, jó eredményeket hozott a magyar kisbirtokokon. Magyarországon csaknem 4-5 millió ember foglalkozik mezőgazdasággal. Ezt az embertömeget azonlbau nem tudja a magyar föld kizárólag mezőgazdasági termeilésből eltartani e azért át kell térnünk olyan mezőgazdasági termeivények termelésére, amelyek a helyszínen feldolgozhatók» A mezőgazdaság nagyméretű iparosításával és gépesítésével, az embernek a gép felett való uralmával megszűnik a mezőgazdasági és ipari munka közötti különbség, és a parasztság és a munkásság az eddiginél is könnyebben talál egymásra. A termelés előirányzott fokozása természetesein nagy erőfeszítéseket követel és súlyos feladatok elé állítja egész gazdasági életünket. Lehet természetesen ezzel kapcsolatban arról beszélni, hogy az adózási terhek rendkívül súlyosak, és hogy az adózási terhek ma az egész dolgozó magyar lakosságnak vállaira rendkívüli erővel nehezednek, de mégsem lehet azt mondani, hogy az egyén érdekei ezen a téren bármilyen vonatkozásban szennbenállainának az állani érdekeivel, és hogy az egyén teljes anyagi kiszolgáltatottságban volna az állam felé, mert hiszen az állam ezen a pénzen olyan beruházó jellegű munkálatokat végez, amelyek az egyének életét teszik könnyebbé: a közlekedést javítja meg, a közüzemi szolgáltatásokat, a termelés kapacitását növeli, amelyek mindmind olyan vállalkozások, amelyek végső kihatásukban azoknak a rétegeknek életszínvonalát, életnívóját emelik, amelyek ma kétségr kívül súlyos adóterhekkel küszködnek. A terv áltál lehetővé tett gazdasági fejlődés kétségkiíyül gyarapítani fogja a maj gyár nemzeti jövedelmet, a nagyobb nemzeti jövedelem mellett automatikusain megnövekednek az adóbevételek, amelyek azután újabb beruházásokra adnak lehetőséget. A hároméves terv a vállalatok teljesítőképessé" gének fokozására, telje® kilhasznállására törekszik, és evvel nemcsak a töblbtermelést^ szolgálja, hanem egy másik fontos problémánkat is elősegíti: az önköltségi árak leszállítását. A következetesen keresztülvitt tervszerűség a termelésben, az elosztásban és a hiteléltetben az árdrágító tényezők egész «órának kikapcsolását teszi majdJ lehetővé. Ezen keresztül tudjuk majd árrendszerünk bizonyos tagadhatatlatntul fennálló visszásságait orvosolni és a sokszor indokolatlanul magas árakat leszorítani. A termelés színvonala, s így & nemzeti jövedelem a háború befejezése után az utolsó évi február hó 10-én, kedden. 792 békeév eredményének 42%-<a Lehetett, 1946/47ben a nemzeti jövedelem; már elérte a békebeli színvonal 65%-át, tervünk végén pe

J dig eléri majd a békebeli színvonal 114%-át. Ez azt jeleníti, hogy az 1945/46. évi 10.3 milliárdnyi nemzeti jövedelem 1949/50biein 25.7 milliárdra növekszik. A fejlődés útját ez a két szám jelzi: 10.3 és 25.7. Hatalmas fejlődés ez, amely szükségképpen az ország életszínvonalának javulásához vezet, hiszen mindenkor a nemzeti jövedelem mutatja' meg legjobban a gazdasági erők gyarapodását vagy ^ hanyatlását, a termelő munka eredményét. Amikor a demokratikus kormány a hatalmat átvette, az állam folyó bevétele a kiadásoknak csak 1%-át fedezte. Ma már az állani folyó bevételei nemcsak a rendes kiadásokat fedezik, • hanem a hároméves tervben előírt újjáépítési munkákat is. Az állami adóbevételek emelkedése gazdasági fejlődésünk eredményé), r d!e^ ehhfcz — és ebben egyetértek több felszólalóval — az adórendszr reformjára is sYükség válni még. A legutóbb végrehajtott adóreform már az fadóterhek helyesebb megosztását igyekezett megoldani. ^ Költségvetésünk deficitment3s, amikor Európa legtöbb országa m-a csiak deficites költségvetést tudott összeállítani. Ez a legmeggyőzőbb jele népünk vitalitásának, kormányzati rendszerünk szilárdságainak é

s demokratikus berendezkedésünk erejének. Ezen a megkezdett úton kell eliőremennünk a demokratikus erők összefogásainak megerősítésével jövendő nagy gazdasági feladataink megoldására, ami azután népünk életnívójának o'lyan méretű emeléséit is lehetővé teszi, (1Î.30) hogy a demokrácia minden dol" gozó és munkáját lelkiismeretesen végző embere számára munkateljesítménye szerint adjon az élet javaiból. Ennek a célnak, ennek a feladatnak és ennek a lehetőségnek a szaligálatáJban áll az. 1947/48. évi maigyiar költség vetés s ezért pártom és a magam nevében az 1947/48. évi költségvjetést általánossléigban eMogiadoni. (Tups a kormánypártokon.) ELNÖK: Gém Ferenc országgyűlési képviselő úr. az összeférhetetlenségi biizottság előadója kíván jelentést tenni. GÉM FERENC (pp) előadó: T. Országgyűlés! Beterjesztem 'az országgyűlés összeférhetetlenségi bizottságának kétrendbeli jelentését, Baráth Endre országgyűlési kénviselő önmaga ellen, továbbá Bálint Sándor, Kondor Imre és Tóth László országgyűlési képviselők ellen az 1946.-XXVI, to. 11. §ia alapján indított összeférhetetlenségi ügyekben. Kérem, hogy a jelentések kinyomatását és szétosztását elrendelni, továbbá azok napirendre tűzése

1 iránt imltézkedni méltóztassék. ELNÖK: A beadott jelentést az országgyűlés kinyomatja? tagjai közt szétosztatja, napirendre tűzésük iránt később fogok javaslatot tenni. Szólásra következik a kijelölt szónokok közüli CZÉH JÓZSEF jegyző: Gróh József! GRÖH JÓZSEF (olt): T. Ház! A pénzügyminiszter úr önérzettel és büszkeséggel terjesztette elő költségvetését és expozéjával kapcsolatiban hangsúlyozta, hogy míg a korábbi költségvetés csak feltevésekre épült, iadidig ma már annyira előrehaladt pénzügyi