Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-42
755 Az országgyűlés 12. ülése 19i8. T. Országyűlési! Még a 20-as évek végén, vagy a 30-as„évek elején a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara részletes összeállításban munkálta ki a különféle közüz e mek és állami érdekeltségek hálózatát, amelyeknek háztartására és jövedelmezőségére az állami költségvetésben nem lehetett soha adatot találni, legfeljebb az álliami vagyonleltár értékpapírjai között szerepeltek e vállalatok részvényei vagy üzletrészei. A kamarának «zt a nagyon kitűnő munkáját ma is haszonnal forgathatná az igen t. kormány. Ez az emlékirat annakidején 55 nagyobb közvetlen és 43 nagyobb közvetett álliami érdekeltségű koirnszernt sorol feli. A 30"ass év e k után azonban, amikor ez az emlékirat készült, újabb állami érdekeltségű vállalatok keletkeztek, amelyek szintén nem szerepeltek é« ma sem szerepelnek a költségvetésben. Hogy csupán egy újabb példát emlitsek. nyomát sem látom a költségvetésben az elmúlt években oly híressé vált, de azután megszüntetett West-Orient nyomába lépő Külf orgalmi Kt.-nek, (Ugy van! Ugy van! a néppárton-) amely pedig a külkereskedelmi forgalom szinte döntő jelentőségű hányada fölött majdnem monopolisztikus módon uralkodik. (Ugy van! a néppárton.) Mi azt reméltük, t. Ház, hogy az állami költségvetésbe végre bele fognak kerülni ezek az üzemek és vállalkozások, amelyek a deklarált állami üztemekkel szemben mintegy önálló vagyonkezelésű állami üzemeknek nevezhetők; legalábbis így szokta nevezni az ilyeneket a főváros költségvetése és zárszámadása, amely az ilyen üzemeket is bevonja a közületi háztartás körébe, amennyiben a főváros tulajdonába vagy érdekeltségébe tartoznak, minden tekintet nélkül arra, hogy ezek az üzemek részvénytársasági vagy szövetkezeti formában mukodnek-e. A költségvetés alapján fogalmunk sincs arról, hogy az állam hosrvan gazdálkodik az államosított üzemekben és üzemekkel mert például a többszáa államosított vállalatról a költségvetésből mindössze annvit tudok meg, hogy & MÁSz és a, NIK deficitjének fedezésére 292 millió forintot fogunk közpénzekből fizetni. (Mozgás az ellenzéken.) . De a költségvetés teljessége szempontjából meg feltűnőbb jelenség az, hogy most olyan üzemek is kimaradtak a költségvetésből, amelyek régebben a költségvetésben megtalálhatók voltak. Régebben például az állalmi üzemek sorában fel volt sorolva a komlói kősvénbánya. Ezt ma nem találjuk a kimutatott állami üzemek sonáb'an, nyilván azért, mert a bányaállamosítással kapcsolatban ezt a régi üzemet a MÁSz elnyelte; viszont a MÁSz nem szerepel a költségvetésben, csupán eery deficittel kapesoliatfaain, Ugyanakkor az állam tulajdonába került körülbelül másfélmillió hold erdőség. Ezeket beleolvasztották az állami erdőgazdasági üzemek állagába, amely erdőgazdasági üzemeknek a kiadásai és a bevételei régebben is. meg most is szerepeltek és» szerepelnek a költségvetésben. Itt tehát a. költségvetés összeállítása az elvi következetlenség hibájában ás szenved »tetézve a teljesség hiányénak hjbáját. A következő kérdés az, hogy áttekinthető-e a költségvetés? Az áttekinthetőséget már egymagában is megnehezíti az >az önkényes haltár. amelyet a költségbe felvett és abból kihagyott üzemek közötí vontak. Az áttekinthetőség rovására megy, — mint e'zt már régen nagyon sok ellenzéki költségvetési felszólalás hangévi február hó 10-én, kedden. 756* súlyozta — hogy a jövedéki és egyedáirusági üzemek, amelyek nem csupán fogyasztási jellegű adóbevételeket jelentenek, hanem kifejezetten üzemeknek minősülnek, nem az állami üzemek közé soroztattlak, hanem a pénzügyi tárca tárcabevételei között találhatók. Ilyen például az állam legnagyobb és legjövedelmezőbb nionopolisztikusi üzeme, a dohányjövedék. Általában A fel kell vetnem a kérdést: a pénzügyminiszter úr nem látjia-e elérkezettnek az időt 'arra, hogy a régen elavult kameralisztikus számviteli mód helyett az államháztartás terén is kidolgoztassék egy olyan számviteli, költségvetési és zárszámadási rendszer. amely a jól «.vezetett magángazdasáei üzemekéhez hasonlóan alkalmas volna az ee^es költségvetési és zárszámadási időszakok eredményeinek, továbbá az időszak elején és» végén mutatkozó tiszta vagyonállasmak éppen olyan kimutatására, mintha rendes kettős könyvvitelt vezetnénfek az. államháztartás dolgairól is. Ma már olyan kiterjedt az álltam magángazdaság! tevékenysége, hogy a többszázra tehető állami vállalat vezetésének "gazdaságosi voltát, mindenkori- vagyonállapotát és a változásokat teljesen lehetetlen a r rési kiameralisztikus könyvvitel primitív, módszereivel akárcsak érzékeltetni^ is. A kamerális rendszer ugyanis csupán bevételeket és« kiadásokat különböztet meg és nem veszi számításba sem a hitelforgalmat, s nem tünteti fel s könyvvitelhez hasonló módon a követeléseket és a terheket sem. A régi kapitalisztikus állammi yolt szabva a régi ktaaneralisztikus ügyvitel. A szociális államnak új módszerre van szüksésre. (Uay van! Ugy van! a néppárton!) Az államosítások után nem lehet az államháztartásnak a régi költségvetési és zárszámiadási rendszerrel dolgoznia, mert, mint a mostani költségvetés is ábrázolja, ez semilyen módot nem ad nekünk a közelebbi tájékozódásra) az állam olyan hatalmas és fontos gazdálkodiáísi köré r ben, mint amilyen az államosított/'és állami érdekeltségbe vett üzemek köre. A törvényhozás joga például az üzemek szemmelkisérése tekintetében mégsem merülhet ki abhan. hogy a kormány _ egyszerű közlése alapján azi üzemek deficitjének közpénzekből való fedezésére felhatalmazást a d. Hol marad, akkor itt a törvényhozás ellenőri szerepe? (Ugy van! Uay van! — Élénk taps a néppárton.) A törvén yhozás nem mondhat le arról a jogáról, — és remélem ebben a t. túloldal is egyetért velünk — hogy a kormány gazdálkodását az üzemek körében is ellenőrizze, illetőleg legalább na e-y vonaliakban költségvetésileg irányítsa. (Ugy van! Ugy van! — Helyeslés és taps a néppárton.) Ami a költségvetés realitását illeti, a költségvetés legméltánylandóbb és legértékesebb jellegzetességeként a kormány és a kormánysajtó igen nagy gonddal emelte ki a deficitmentes^éget A deficitmentesséar szerintünk is méltánylást érdemlő kormánvzati eredmény, noha az állami _és gazdasági élet szempontjáéból nem a deficitmentesség, hanem a költségvetés kieffvensúlyozottsáea ipi döntő kérdés. (Uay van! Uay van! a néppárton) Egy 7.5 milliárd körül mozgó költségvetési keret esetében 22 millió forintos többlet, vagv ugyanennyi hiáiny egyaránt kieerven súly ózott költségvetést jelent, hiszen semmiféle költségvetési számbűvész sem képes egy esztendőre előre hajszálpontosan kiszámítani. előárányozrai a bevételeket és kiadásokat, -' A kérdési az, hogy valóban van _ e többlet?
