Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-40

661 Az országgyűlés 40. ülése 1948. dunai népek és nemzetek egyenjogúságáért és testvériségéért küzdők ismerték fel az igazi dunai hivatást, szemben a Szent Istvánnak tu­lajdonított gondolat táborával. Az egyenrangú népek, a független és egyenjogú nemzetek eígyüttmükíödését kell biztosítanunk és ennek érdekében ki kell irtanunk az egyes nemzetek f elsőbbségének, az uszító revizionizmusnak horthysta gondolatát. T. Országgyűlés! Erdély igazi felszabadí­tása után megváltozott az erdélyi népek egy­máshoz való viszonya, megváltozott az erdélyi magyarság helyzete is. A felszabadulás után Erdély magyarsága belekapcsolódott az rij demokratikus Románia építésébe. Azonosak maradtak szomszédai, továbbra is egymás mellett, együtt dolgozták meg földjeiket, egy­más mellett maradiak, a gyárak munkapadjai­nál. Közös munkába:», közös harcban formál­ták épülő demokráciájukat A román impe­rializmus megszűnt. Románia népi erői vették át az ország politikai irányítását. . Romániának új alkotmánya van, szembein a régi írott és íratlan alkotmánnyal- Ez az új alkotmány az ország népeinek felemelkedé­séért vívott harcban született meg és éppen ezért ez az alkotmány nem lehet papíralkot­mány. Az új Románia új alkotmánya a népi erők társadalmat alakító harcában született és az így kivívott jogokat foglalja össze. Ezek­ből a jogokból jutott az erdélyi magyarság­nak is. Az együttélő népek egyenjogúsága a ro­mán népi köztársaság alapvető állami elve. Kolozsváron magyar tudományos egyetem működik; ennelk orvosi fakultása Marosvásár­helyen abban a kadetiskolai épületben van, ahol azelőtt soviniszta, reakciós tiszti garni­túrájukat nevelték. Kolozsváron állami ma­gyar prózai színház és opera működik, állami­lag támogatott színtársulatok dolgoznak Nagy­váradon. Szatmáron és Aradon. A magyar elemi és középiskolák száma ma Erdélyben nagyobb, mint a múltban volt, a magyar is­kolahálózatot külön magyar tanügyi főigaz­gatóságok és tamfelügye'lőségek vezetik. A ma­gyar nyelv használata szabad, a kultúrát, a tudományt a magyarok any amy el vük ön fej­leszthetik és terjeszthetik. Demokrata magya­rok állnak számos községi és megyei közigaz­gatási helyen és az állami igazgatás több fele­lős posztján. A magyar népi szövetségnek 28 képviselője ül a demokratikus román parla' mentben. ; De a magyar demokrácia is teljes egy ein­jogúságot biztosított román nemzetiségű pol­gárainak. Bebizonyítottuk ezt a földreform során, amikor Csanád, Bihar. Szatmár és Bé­kés megye románsága az ott élő magyarság­gal egyformán részesült a felosztott nagybir­tokok parceflláiban; bebizonyítottuk azzal is, bogy a román egyházközségek papjai, a román egyházközségek mellett működő iskolák peda­gógusai egy és ugyanazon státusban vannak a többi egyház hasonló tisztségviselőivel. Menjünk mi is tovább a Magyarországon élő románok nemzeti kultúrájának támogatá­sában. Adja ki a magyar kormány az álta­lános iskolák nyolc osztályának tankönyvét román uyelven is- (megfelelő példányszámban. A román iskolák tanfelügyelői jogát tanfel­ügyelőség szervezésével biztosítsuk román­nyelvű állampolgáraink számára. Rendezzük végre a Gozsdu-alapítvány helyzetét, és bizto­sítsuk, hogy enntík jövedelme a magyarországi románok iskoláztatási és egyéb kultúrigényeit évi február hó 5-én, csütörtökön. 662 J szolgálja. Ezekkel az intézkedésekkel is fej­lesztjük a magyar-román barátságot, amely nemcsak ratifikált szerződések paragrafusai­ban, hanem a sze'rződő népek lelkében is kell hogy éljen. T. Országgyűlés! Erdély nem ék többé az egymás mellett élő két nemzet között. A fej­lődés arra mutat, hogy Erdély népeimnek egyre inkább közös otthona lesz, egyre inkább közös otthona kell, hogy legyen, és mint ilyen, ka­pöcs, összekötő erő lesz románok és magya­rok között, a két nép kultúrájának, közös sor­sának ós közös jövőjéneki hordozója. Erdély kérdését és a kisebbségek ügyét nem használ­hatja fel többé egyetlen imperialista erő sem egyik szerződő állam ellen sem, Erdély nem lesz és nem lehet többé imperialisták játék­szere. A román népi köztársaság és a magyar népi demokrácia együtt halad a fejlődés út­ján és ez a fejlődés azt mutatja, ho>g-y Kelet­Európa országaiban megszilárdul a népek ha­talma. Ez a biztosítéka annak, hogy ezek az országok üiemzeti függetlenségük {birtokában az egymás közötti barátság szálait erősítik, megvédik békéjükéit, szabadságukat, biztonsá­gukat, és emberi életszinvonaíat biztosítanak minden dolgozó állampolgáruknak. A szerződést piártom és a. magam nevében örömmel üdvözlöm és elfogadom. (Helyeslés és taps.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? FARKAS GYÖRGY jegyző: Mátéify Géza, MÁTÉFFY GÉZA (kg): T. Országgyűlés! Az a szerződés, amelyet Magyarország és Ro­mánia demokratikus kormányai ez év január , 24-én kötöttek egymással, döntő állomása a dunai népek fejlődésének. A szerződés pontot tesz azoknak a vitáknak, civakodásoknak és ellenségeskedéseknek végére- amelyek a múlt­ban a magyar és a román népet szembeállí­tották egymással- Mi magyarok sohasem táp­láltunk ellenséges érzelmeket a román néppel szemben, sőt a magyar történelem számos fé­nyes bizonyítékát tartja számon annak a ter­mészetes barátságnak, amely népeinket a sors rendelése folytán egymáshoz fűzte. Ha voltak ellentétek, akkor ezeket a né­met^ és osztrák nagyhatalmi politika szította, azzal a nyilvánvaló célzattal* hogy a »divide et inipera« szellemében saját hatalmi céljait helyezze a dunavölgyi népek természettől adott siorsközöissege fölé. Akik itt élünk a Duna­völgyében, mindig éreztük, hogy egy' ter­mészetellenes politikai rendszer akadályozza a népek békés együttműködését. Nem kétséges, hogy Magyarország törté­netének is voltak olyan szakaszai, amikor az ország vezetői áldozatul estek e természetel­lenes hatalmi politika'szellemének. A magyar túlzó sovinizmus valóban igen súlyos sebeket ejtett a románok nemzeti érzékenységén. Saj­nos nem mondhatjuk el magunkról» hogy ak­kor, amikor Erdély románjai a ima gyár ál­lamhatalom gondjaira voltak _ bízva, fölébe tudtunk volna emelkedni a sovinizmus csábí­tásainak és a román nép nemzeti önrendelke­zését biztosítani tudtuk volna a magyar állta­mi s ág keretén belül. Azt azonban mindenesetre elmondhatjuk magunkról, hogy a magyar ól- . iiamisáig úgynevezett fénykorában' mindig akadt néhány olyan magyar, államférfi, akit nem vakított el a hasalom, és aki nem szűnt, meg nemzetét figyelmeztetni azokra a köteles­42*

Next

/
Oldalképek
Tartalom