Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-40

659 Az országgyűlés 40. ülése 1948. a vasgárdát, Antonescnékat és Hitleréket kiszolgáló Maniu és ennek klikkje. A trianoni békeszerződés után gyorsan gazdagodó román kapitalizmus népellenes^ politikájának szerves része volt a nemzetiségi elnyomás, a kisebbségi nemzetek kihasználása. A dolgozó rétegek elégedetlenségével szemben huszonkét esztendőn keresztül használták fegyverül a nemzetiségek elleni uszítást. A gyulafehérvári pontok megcsúfolásaként a magyar nyelvet teljesen kitiltották a közéletből. A magyar középiskolák legnagyobb részét bezárták, erőszakba! romanizálták. A magyar iparosok és kereskedők az adók többszörösét fizették. Erdélyt -a régi romániabeli tisztviselők, bírák és tisztek siserahada lepte ek amelynek a román imperializmus bő kiszolgálása mellett a gyors meggazdagodás volt a legfőbb célja. Erdélyben természetesen az erdélyi imagyarság terhére. i Trtiasion után E-ománíában is két alkotmány keletkezett. Az egyik az írott alkotmány, benne a gyulafehérvári pontokkal, ez azonban a huszonkét asztendő során üres ív papír maradt. A valódi alkotmányt a tényleges hatalmi viszonyok alakították ki és ez szöges ellentétben volt sas írott alkotmány rendelkezéseivel; 1938-ban II. Károly király hatályon kívül helyezte az írott alkotmányt is, új alkotmányt léptetett életbe, a román királyi diktatúra alkotmányát, amelyben.már szemérmetlenül megtagadja az állampolgári egyenjogúságnak gondolatát is. Abban iaz alkotmányban már ott vannak a hitlerizmus nyomai, az az alkotmány már románfajú állampolgárok elsőbbségéről rendelkezik. . • 1. • De vájjon változott-e Erdély népeinek sorsa 1940 szeptembere után? 1940, szeptemberében Hitlerékre támaszkodva vonult be Horthy Erdély északi részét felszabadítani. Ez az úgynevezett felszabadítás románok és zsidók tömeges le-gyilkolásával kezdődött és így folytatódott 1944 őszéig, Erdély igazi felszabadulásáig. A román nyelv kisemmizése, román iskolák beszüntetése gyorsabban ós radikálisabban történt meg, mint az azt megelőző huszonkét év alatt. Erdély félgyarmati sorsát Horthy ék is biztosították. Megérkezésük első heteiben megjelent a magyar finánctőkét képviselő tőkések hada, megjelentek Erdélyben a Horth77-rend,^zer szolgálatában káéxdeknesült reakciós tisztviselők, elfoglalták, a poziciókat, kisebb-nagyobb terrorral vásároltak fel erdélyi üzemeket és semmizték ki politikailag és gazdaságilag Erdély románjait és magyarjait együtt. T. Országgyűlés! A magyar román barátsági és kölcsönös segélynyújtási egyezmény parlamenti vitája során arról is kell beszélnünk, hogy voltak erők, amelyek harcban álltak a nemzetiségi elnyomás ellen, a nemzetiségi elnyomás minden formája ellen. Ezek az emberek Kossuth és Balcescu követői, akik világosan felismerték & dunai népek közös sorsát, nem szüntet me«; harcolni ezek barátságáért és a gyűlöletet szító imperialista, ha^ talmak ellen. . Nem véletlen, hogy II. Károly király diktatúrája a román nemzetiségű kommunisták ezreit záratta börtönbe, mert ezek az erdélyi magyarság gyakorlati egyenjogúságáért harcoltak és az sem vetetlen,. hogy 1940 szeptembere után Horthy' pribékjei üldözték ajzofcat a magyar nemzetiségű kommunistákat, akik tiltakoztak az északerdélyi román parasztok i évi február hó 5-én, csütörtökön. 660 meghurcoltatása ellen. Ismerek olyan erdélyi kommunistákat, szabadságharcosokat, akiket a románok üldöztek, mert a magyarok elnyomása ellen harcolták és 1940 szeptembere után Horthyék börtönözteík be, mert az északerdélyi roimánok egyenjogúságáért harcoltak. Ismertem Józsa Bélát, a magyar és román népnek, Erdély népeinek közös nagy .mártírját, akit a' román diktatúra börtönbe, tömlöcbe záratott, mert szervezte az erdélyi magyarság nemzeti forradalmi harcát a román imperializmus ellen és akit 1943-ban Horthy pribékjei vertek agyon azért, inert akkor együtt (küzdött az északerdélyi haladó román értelmiséggel. A két egymás mellett élő és egymásra is utalt nép barátságát Erdély népei nemcsak várják, nemcsak várták, hanem tettek is, érte. Emlékezzünk csak vissza, t. Országgyűlés, à harmincas években lezajlott bácsi találkozóra, a Kolozsvár mellett lévő kis romián fiaimban lezajlott nagygyűlésre, ahol először jöttek öszsze Groza. Péter ekés frontjának román paraszt j Ril

s cl kommunista vezetés alatt szervezett magyar dolgozók szövetségének magyar parasztjai, magyar és román munkások, miar gyár és román haladó értelmiségiek és tették le itt alapjait a, román-magyar harcos szövetségnek. Az. itt egybegyűlt román niunkások és parasztok minden csend őr terror ellenére ki merték mondani, hogy sorsuk közös, ellenségük azonos és harcos szövetségre is lépnek a közös ellenség ellen. Emlékezzünk^ még egy olyan eseményre, amikor román és magyar parasztok ezrei körös nagygyűlésen nyilatkoztak meg a két nép barátságának szükségességéről. A dévai nagy paraszti gyűlésről szólok, ahol Groza Péter elnöklete alatt összegyűltek az északi érchegység mócai ós az erdélyi magyar értelmiség, munkásság és parasztság legjobbjainak vezetésével Csik, Háromszék és Udvarhely megyék székelyei és román és magyar nyelven váltakozva pecsételték meig a kongresszus programmját, amely programm harc vállalását jelentett© az elnyomottak jogaiért, ebben az erdélyi magyarság egyenjogúságáért is. Az együttműködés vágyát és szervezett erejét a_ hitlerista háború sem semmisítette m'eg. Mi. kommunisták, itt Budapesten" és ott Bukarestiben akkor is hirdettük, (tí.30) hogy a Kolozsvárt Tordától elválasztó feletki tetőn innen és túl közös az ellenség: a hitleriznius. Hirdettük, hogy Dél-Erdély magyarságának együtt kell harcolnia az antihitlerista " román erőkkel,^ tanítottuk és szerveztük Eszak-Erdély románságát arra, hogy együtt kell harcolnia a háborúellenes és Hitler-ellenes magyar népi erőkkel. , Kossuth gondolatait sem csak most idézzük. Egy Kossuth-brosüra román' nyelvre fordított péMányát 1943-ban a Kolozsváron megjelenő románnyelvü Pátria, szerkesztőségében kobozták el Horthy csendőrei és tartóztattak ; le egyidejűleg tíz északerdélyi fiatal román értelmiségit. Letartóztatták őket azért, mert Kossuth gondolatait akarták hirdetni román nyeli ven és mert tudták, hogy kapcsolatuk van a háború alatt is Magyarországon járt Groza Péterrel, s a Magyar Kommunista Párt, a magyar békepárt központjaival Budapesten. Ezek a fiatal román intellektuellek arra taaiitották népüket, hogy a román és m agyainépet Hitlerek^ azzal tudták igájukba törni, hogy sikerült okét elgymásra

; us-zítaniok. A történelem azt tanítja, hogy ezek az erők, a