Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-39
629 Az országgyűlés 39. ülése 1948. ellenértékét készpénzben kifizetni. Később vezették csak be> -— ajiert az első időkben még ez sem volt bevezetve — hogy mintegy rész-' beni kárpótlásul a .jóvátételi szállítást teljesítő mezőgazdasági adózók búzakötvényt kaptak. Azt még kívánnunk is merész dolog volna és ezért nem is kérjük, hogy a búzakötvényt' a kormányzat mint államadósságot készpénzben beváltsa, de azt hisszük, nem jog'ílalan kívánság, hogy legalább adófizetésre lehessen ezeket a búzakötvényeket felhasználni (Helyeslés a kisgazdapárton.) Eddie: is volt erre bizonyos lehetőség. Legutóbb egy kormányrendelet szeriint attól a mezőgazdasági adózótól, aki 1947-ben teljes évi adóját kifizette, a hátralék törlesztésére elfogadták ;a búzakötvényt. De még a hátralék törlesztésére is úgy fogadtak el, ha a folyó évi előírásnak megfelelő összeget befizette. Itt kér§ mink kell azt, hogy éttől tekintsenek ej, akár be tudta fizetni a mezőgazdasági adózó, akár nem, inert hiszen az aszálykár miatt az 1947. évi előírásnak megfelelő összeget nem tudták befizetni. Fogadja el tehát a pénzügyi kormányzat a mezőgazdasági adózóktól a búzakötvényeket minden korlátozás nélkül adóifizetésre. Meg kell itt említenem, mint kirivó aránytalanságot, hogy a gyáripar által teljesített jóvátételi szállításokat — mint mindannyian tudjuk — készpénzben fizette ki a magyar kormány, A mezőgazdaság több terhet bír» el. Tudjuk, hogy amikor nehézség van, akkor viselnünk is kell a 'terhet. , ELNÖK: A képviselő úr be&zédideje iLej&rt. Szíveskedjék beszédét befejezni. Z. NAGY FERENC (kg): Befejezem. Nem is sérelmezem azt, hogy nem készpénzben fizettek," de azt hisszük, jogos kívánság azhogy ezek a kötvények adófizetésre minden korlátozás nélkül fogadtassanak el. Összegezve az elmondottakat: úgy hisszük, jogos az a kérésünk a pénzügy miniszter úrhoz, hogy ezeket a kirivó igazságtalanságokat' és sérelmeket..orvosolja és a lehetőségek határain belül a. súlyos helyzetben^ levő mezőgazdaság segítségére siessen. (Általános helyeslés és taps.) ELNÖK: Az interpellációit az országgyűlés kiadja a pénzügyminiszter úrnak. Következik Nánási Lás<zió képviselő ár interpellációja a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz a tanyai iskolák tanítóinak kinevezése ügyében. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció Szövegét felolvasni FARKAS GYÖRGY jegyző (olvassa): »1. van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a tanyai iskolák jó részében tanítóhiány miatt a tanítás szüneteli 2. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy ugyanakkor Budapest környékén és a nagyobb városokban vannak tanítók, akik heti 3—4 órát tanítanak 1 ? 3. Mit hajlandó tenni a miniszter úr ennek » az állapotnak megszüntetése érdekében? Budapest 1948. évi január hó 21.« ELNÖK: Az interpelláló képviselő urat illeti a.^zó. (Felkiáltások: Nincs itt!) A képviselő úr nincs jelen, interpellációja töröltetik.' Következik Belényesi Zsigmond képviselő úr interpellációja a pénzügyminiszter úrhoz a régi földhö'zjuttatották ügyében. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék az interpelláció szöveget felolvasni. FARKAS GYÖRGY jegyző (olvassa): I évi ^február hó 4-én, szerdán. 630 »Van-e tudomása a pénzügynimisztetr; úrnak arról, hogy az, 1920:XXXVI. te. alapján a földhözjuttatottak által az, 1945. évben teljesített rendkívüli tőketörlesztést a lebonyolító szövetkezet nem fogadja el, hanem utólag egy 1946. évi M. E. számú refideletre hivatkozással búzwértékben számolja el mint hátralékot, és a községi elöljáróságokat felszólította ennek behajtására! Budapest, 1948. évi január hó 26-án.« ELNÖK: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó« ' * BELÉNYESI ZSIGMOND- (pp) : T, Országgyűlés! Az 1920:XXXVL te. alapján földhözjuttatottak a 2000—1937. M. JE-, 160-000—1937. P.. M. és 600.000—1937. P. M. számú rendeletek érteiméiben jogosultak a megváltási ár hátralékos részét részletfizetés formájában kiegyenlíteni, mégpedig azok, akik az 1920. és 1924. évek között OFB földekben részesedtek. Biharkeresztes községben az elöljáróság 1945 januárjában kidojboltattá, hogy azok a földhözjuttatottak. akik nem tettek eleget fizetési kötelezettségüknek, haladéktalanul tegyenek annak eleget, mindenki rendezze á tartozását, s az» 'aki rendezi a tartazását, 10 százalékos jutalmat kap. A kiegyenlítés megtörtént 1945 júniusábanjúliusában. A pénzügyi hatóságok az 5420— 1946. számú.rendeletre való hivatkozással ezeket a rendkívüli törlesztéseket nem ismerték el, hanem .újból előírták a tartozást búzaértékben- A rendkívüli törlesztések 1945-ben történtek, amikor az államnak niée: stabil pénze volt Ezek az emberek tartozásukat csak ligv. tudták kiegyenlíteni, hogy számos jószág jukat áruba bocsátottak, de soha nem közölték az érdekeltekkel, hogy 1945-ben már nem lehetne a tartozást kiegyenlíteni. Ez, nemcsak Biharkeresztesen történt, hanem az egész országban. Az érdekeltek a felhívásra a télies vételárat kifizették, s most mégis újra követelik tőlük búzaértékben. Annál inkább érthetetlen ez a követelés, mert ugyanebben az időben, amikor a banktartozásokat rendezték, ámbár a bankok kapitalista kezekben voltak, mégsem léptek fel velük szemben ilyen valorizációs követelésekké!]. Tudomásom szerint valorizációs törvény nines is. Way van! a kisgazdapárton és a varasztpárton>) Azzal az érveléssel izemben, hogy az OFB sok csekély értékű földből fizette ki a vételárat, rá keli mutatnom arra, hogy az OFB földek a leggyengébb minőségűek. A község ilíegtaávolabb eső részén, sok esetben szinte megközelíthetetlen távolságban levő nadrágszíj -parbelláki voiltak, olyan 'fizetési (feltételekkel megterhelve, amelyeket ezek a földek nem Ibirtak el, és csak azok tudták ezeket megtartani, iakik miás irányú keresetből áldoztak rá. Csak egy példát hozok tél errevonatkozó-, lag. Mészáros. János, akinek 'ininden nyugtája megvan, két katasztrális hold s ezer valamennyi négyszögöl földet kapott, amelynek kataszteri tiszta jövedelme 39 aranykorona. Fizetett érte 1924-től 1944-ig — az inflációs koronát pengőre átszámítva • — H.Wd pengő 87 fillért. De mivel mint vitézségi érmes, kedvezményt kapott, a tartozás., egynegyed rlészét nem * kellett kifizetnie. Összesén tehát az egész földért 1346 pengő 97 fii" tért, vagyis a kataszteri korona negyvenszeresét kellett megfizetnie! 1924-<től 1944/ig. Ha 1945 január 1-én fennálló tartozását búzaárban rögzítve kellene megfizetnie, ez a kataszteri koronának több, mint harmincszoro40*
