Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-39
609 Az országgyűlés 39. ülése 1948. előbb megvalósíthassuk ebben az országban a dolgozók életszínvonalának emelését. Mi arra törekszünk, hogy Magyarország gazdaságilag minél életképesebb legyen és minél gyorsabban alakulhasson át a dolgozók országává. Menni akarunk tovább azon az úton, amelyet a földosztástól az államosításig, a jelen törvényjavaslat benyújtásáig- megtettünk és a hároméves terv megvalósítása, után szerkezetében és kultúrájában megváltozott országot akarunk látni. Végezzük ezt a munkát, és ezt az államosító tevékenységet annál is inkább, mert tudjuk, hogy a kapitalizmus akadályozója a fejlődésnek ós ezért kivesszük az államosítások útján xosztályellenf éleink kezéből politikájuknak gazdasági alapjait. T. Országgyűlés ! A magyar demokrácia erkölcsi súlyát Európában és a világon azzal fogják lemérni, hogy mit tettünk az államosítás terén és hogyan tartottunk lépést a világ haladó és demokratikus országaival. Mi szociáldemokraták valljuk, hogy nem az ország területe és nyersanyagforrásai, hanem a termelőeszközök birtoklása és az ország gazdasági-berendezkedése határozzák, meg népünk életszínvonalát és demokráciáink biztonságátHa teháit. sikerül nekünk a nagytőke hatalmi pozícióit leépíteni és a termelőeszközöket a nemzet, a nép ^tulajdonába venni, amelyek már messze túlnőttek az egyéni kezdeményezés, a család boldogulásának határain, mert mások és a •tömegek kizsákmányolását teszik lehetővé, ezeket a termelőeszközöket a nemzeit, a nép tulajdonába akarjuk venni, és ha ezt a politikát folytatjuk, ha így végezzük törvényalkoí'ásunkat, ezzel lényegében demokráciánkat erősítjük meg. T. Országgyűlés! Mi szociáldemokraták tudjuk, hogy az államosítás még nem szo* cializmus, de tervszerű lépég a szocializmus felé. Az államosítás csökkenti ia kevesek és emeli a sokak politikai hatalmát és befolyásai'". A kapitalista társadalmi és termelési rend a világon mindenütt bebizonyította, hogy felesleges a termelésben, belső ellentéteinél és ellentmondásainál fogva nem tudja egy nemzet, nem tudja a nemzetek és népek életszínvonalát, emberi életszínvonalait biztosítani, mindenütt nyomort, félelme^, hájborút jelent, mindenütt pusztulást okoz. Éppen ezért új társadalmi és termelési rendet!: akarunk megvalósítani. És miután ez a törvényjavaslat azt a célt szolgálja, hogy tervszerű lépést tegyünk ismét egy magiasabbrendű társadalmi rend felé, a törvényjavaslatot a ma^ gam és a szociáldemokra'iapárt nevében örömni'Pl: fogadoni el. (Élénk helyeslés a kormánypártokon.) . ELNÖK: Az ülést 10 percre felfüggesztem. (Szünet 137—2.00. — Elnök: IMPLOM FERENC.) ELNÖK: T. Országgyűlés ! Az ülést újból megnyitom. , A napirendünk tárgyalására megállapított idő letelt, ezért a vitát félbeszakítom, és javaslatot teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartsuk és napirendjére tűzzük ki: 1. a Budapesten 1948, évi január hó 24. napján aláírt magyar-román barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés beORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ IL évi február ívó d-én, szerdán. 610 cikkel yezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását; 2. a bauxitbányászat és az aluminiumterinelés államosításáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalását. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfogadni 1 ? (Igen!) Az országgyűlés a napíreaidii javas latot elfogadja. " Most áttérünk az ' interpellációk előterjesztésére. . Következik Szipka József képviselő úr interpellációja az igazságügyminiszter úrhoz Tósízieghy Emil ügyében. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegéit felolvasiiii. • CZÖVEK JENŐ jegyző (olvassa): »Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy Tószeghy Emil, a Kőbányai Polgári Serfőző igazgatója, egyike a legantidemiokratikusabb elemeknek'? Háborús bűntett miatt , bíróság elé állították, de felmentették. Most ujr;a igazolását kéri. J ) Mit kíván termi a miniszter úr annak érdekében, hogy ez a háborús bűnös ne térhessen vissza a gyár élére 1 <> Budapest, 1947 december 5.« ELNÖK: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. SZIPKA JÓZSEF (kp): T. Országgyűlés! Azok az állapotok, amelyek általában az igazolóbizoittságok, a népbíróságok és a Népbíróságok Országos Tanácsa körül tapasztalhatók, szinte már botrányosnak, nevezhetők. Tömegével fordul elő, hogy fasisztákat, háborús bűnösöket az igazolóbizottságoik állásvesztésre ítéltek, nagyon sok eseitben azonban a népbíróságok vagy a NOT ezeket a bűnösöket a súlyos bizonyítékok ellenére is felmentette. Ezek a -háborús bűnösök az üzemek, vállalatok élén a hábo:rú fokozottabb kiszolgálása érdekében* a legtöbb esetben mindent elkövettek, hogy a termelést fokozzák és ezen keresztül minél jobban • kiszolgálják az akkori Horthy-rendszert, majd a felszabadító hadsereg közeledtére, mikor már látták, hogy a háború ver szendőbe megy, az üzemeik leszereléséhez kezdtek, azokat leszerelitek, becsomagolták, beva- % gonírozták, majd elszállították Németországba. Ezeknek az elemeknek legnagyobb része a leszerelt gépekkel együtt,- azokat ielkísérve utazott ki Németországba. Nagymértékben ezeknek az elemeknek tulajdonítható az, hogy országunkat tönkretették; hiszen ők maguk is segédkezet nyujtdttak az. ország kifosztásához. Amikor visszatértek, egy részüket a népbírőságok, illetve a NOT felmentette, de ugyanakkor nem átallották fantasztikus követelésekkel lépni fel a vállalatokkal, illetve az üzemekkel szemben. A . bíróságok a legtöbb esetiben helyt is .adtak követeléseiknek és nem ritkán fordult elő az, hogy 50—60. ezer forintokat ítéltek meg részükre, így azután előállt az a furcsa helyzet, hogy demokráciánk, népünk ellenségei még külön 'jutalomban is részesültek ugyanakkor, amikor a munkások és értelmiségiek közös összefogással sokszor munkabér nélkül, éhezvr és fázva fiogtak nekiía lerombolt, elpusztított üzemek újjáépítéséhez és a termelés megindításához. Ezek az ítéletek nem egy vállalatot jutattak majdnem a tönk. szélére, nem egy vállalatot tettek fizetésképtelenné, mert hiszen egyébként is pénzügyi, anyagi helyzetüknél 39
