Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-39

ßÖ7 Az országgyűlés 39. ülése 1948. évi február hó l-én, szerdán. • ,608 miniszter úr figyelmét még arra, hogy Győr város munkásságának jóléte függ attól, hogy a 'győri vállalatok ~- minthogy Győr a Felső­Dunántúl ipari gócpontja és; Magyarország egyik legnagyobb ipari városa — milyen mértékben lesznek versenyképesek nemzet­közi viszonylatban. Ez nagymértékben attól függ. hogy Gvőr város; iparát hogyan tud­juk &m alumíniumra átállítani, illetőleg ebbe belekapcsolni. Győr nagyipari gócponttá fej­lődött, nyilván geográfiai helyzete miatt. Je­lenlegi gyáriparának és gyárainak egyike sem olyan nyersanyagot dolgoz fel. amelyet Győrben vagy környékén termelnének. Nyersanyag tekintetében minden győri üze­münk külföldi behozatalra szorul. Minderi ipar, t. Országgyűlés, akkor fejlődik ki a leg­jobban és esak akkor versenyképes, ha olyan anyagokat dolgozhat fel. amelyeket közvetlen környékéről, vidékéről lehet beszerelni.' A győri gyárak versenyképességét régente a ikiuzsoráz'ott munkások egészen ~> alacsony munkabére ^ biztosította. Hála <ai demokráciá­nak, a,z emberi t munkaerő kiuzsorázása ma már nem lehetséges. Viszont éppen ezért min­den eszközt meg kell ragadnunk, minden gondolatot meg kell valósítanunk, hogy a "" Feisődunántúl nagyipari gócpontjának gyár­iparát hazai nyersanyagokkal tudjuk ellátni és az itt élő ipari munkásosztály foglalkoz­tatását biztosítani tudjuk. * Az alumíniumipar államosításával Győr jövőjét, #20,000 munkás jobb életszínvonalát le­het biztosítani, ha a-MÁVAG, a Waggongyár, a. NIK üzemeit részben átállítjuk az alumi­nium^ feldolgozására. Indokolja ezt. iaz a kö­rülmény ,isi> hogy Győr közvetlen környékén terültnek el legjobb bauxitbányáink. Itt van­nak Győrhöz kőael a timföldgyárak: Magyar­óvár- Ajka, Tatabánya, a jövőben Almás­füzitő és az alumíniumot előállító kohóüze­meík egy részié is Győr körül van. mint Ajka, Tatabánya. Mindezekről a helyekről közvet­üe:n vonatösszeköttetésseil a nyersi ; alumí­niumot Győrbe lehet szállítani és» így a 12.000 •fémmunkást foglalkoztató, a NIK vállalatok­hoz tartozó Waggongyár és MÁVAG ezek­nek az anyagoknak racionális feldolgozásával foglalkozhatik, mert gépi berendezéseiknek egy része erre ai ; cêlra meg is felel. Etekin­tetben a híres .győri kézművesipar ist s'závesen követné a nehézipart Nemzetgazdasági érdek is fűződik tehát ahboz, hogy az alumíniumot Győrbon, a leg­közelebb eső ipari centrumban dolgoztassuk­fel iparcikkekké. Indokolja x ezit az is, hogy Győr Sközűti gócpontban fekszik és a kés<z­'• ' . gyártmányokat nemcsak vasúton vagy autón. hanem nagy távolságokra hajón is lehet szállítani és 1 ezzel az itt gyártott árucikkeket versenyképesekké lehet tenni nemzetközi vo­nna tkozásban is. T. Országgyűlés! Az aluminium, mint a, jövő fémje, megteremti egy új ipaaü korszak lehetőségét' Szerepe a jövőben még fokozódni fog és éreztetni fogja iparunkban jótékony hatását. Igaz, -ma még a világpiacon nem vagyunk versenyképesek és a belföldön ma­.gas árakat' vagyunk kénytelenek fenntartani, hogy ezt azt ipart megalapozzuk, de ha sike­rül az iparügyi kormányzatnak az olcsó elektromos áram kérdését is megoldania, ak­kor ennek az iparnak a rentabilitásához, vi­lágpiaci versenyképességéhez!, életképességé­hez — különösen, ha az almásfüaítői erőmű felépítése is'valósággá yáiik — szó sem fér­het" ; T. Országgyűlés! Az államosítás jelenleg tizenkét vállalatot érint. Szükséges, hogy a. feldolgozó üzemeket is államosítsuk, vala­mint a melléküzemeket''js, hogy egy-egy ipar­vidék gazdasági egysége meg legyen őriz­hető. Azért hangsúlyozom, hogy gazdasági és nem 'területi egység, mert vannak ipartele­pek, amelyekkel szervesen összefüggő más* üzemek vannak, így hivatkozhatom a felső­gallal aluminiumgyárra, amelynek ma is át kell szállítania, a salakot a bauxitüzembe őr­lés céljára. Biztosítania kellett tehát a tör­vényjavaslatnak, hogy a bauxit- és alu­miMuniterniéléssel közvetlen^ összefüggésben nem álló vagyontárgyakat is állami tulaj­donba vegyék, ha ezek a gazdasági egységhez hozzátartoznak. Az a körülmény, hogy a törvényjavaslat nem egyes emberek vagyontárgyainak, hanem vállalatoknak állami tulajdonba vétele- felől intézkedik, kizárja annak lehetőségét, hogy ia a szétválasztás háltrányosan befolyásolja & termelést, megbontsa az üzemviteli kapcsojLa­íofca'-t, zökkenőket, zavarokat- okozhasson az államosíás végrehajtásában. Nagyon helyes ezen a téren, hogy hasznosítjuk mindazokat a tapasztalaitokat, amelyeket az államosítás terén edSig is szereztünk. Az. államosításra kerülő vagyontárgyak kijelölése az iparügyi kormányzat feladata. De az érdekeiben sérel­met szenvedett fél számára bizosítja a tör­vényjavaslat, hogy választoitlt, bíróság előtt, amely döntőbírósági hatáskörrel bír, orvos­lást kereshessen. T. Országgyűlés ! Vérmes képviselőtársam beszéde során a szegény és éhező kapitalisták érdekében szólalt fel. Védte a magyar állam érdekeit ós arra hivatkozott, hogy egyes ál­lamosított üzemek deficitesek. Meg kell mon­danom, hogy mi ezekéit a deficites üzemeket is vállaljuk. Ami a kártalanítás iránti aggo­dalmait illeti Vér'íos képviselőtársamnak, aki kifogásolja, hogy a törvényjavaslatban s nincs szakasz, amely méltányos esetekben bizt-osí­taná. előleg folyósítását, ezekre azt válaszolom képviselőtársamnak, hogy ha kártalanításról beszélünk, akkor elsősorban beszélnünk kel­lene az alumínium-, tim- és bauxitgyárakban dolgozó munkások kártalanításáról, akiket a ki nem fizetett munkabérekért kellene első­sorban kártalanítani. (Helyeslés és taps 'à> kommunistapár'ion, a szociálde r mokratapárton és a parasztpárton.) T. Országgyűlés! Az államosítás, feladata az, hogy a timföld- és az alumíniumgyártás lehetőségeit, perspektíváit kimunkálja. Az ál­lamosítás biztosítja ennek az iparnak a fel­emelkedését és a hároméves terv megvalósí­tását, ami a békebelihez képest körülbelül meg fogja 'tízszerezni országunk alumínium­termelését ­Mi szociáldemokraták tudjuk, hogy az élet minden " megnyilvánulásában osztályérde­kek állnak egymással szemben. A nagytőké­sek a profitgazdálkodás szabadságát követelik és » igyekeznek biztosítani, a munkásosztály a tervszerű termelést, az államosítást a gazda­sági élet egységes irányítását kívánja, hogy országunk minél hamarabb kiheverje a há ború által okozott és még ma % meglévő ká­rokat, hogy gazdasági rendszerünk átállításá­val, irányított, tervszerű gazdálkodással mi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom