Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-38
545 • Àz országgyűlés 38. ülése 1948. de a szegénységet konzerválta az a primitív agrarkultura is, amely ebben az országban egészen a felszabadulásáig nagyrészt megfcalálható volt. Egykori leírások ígv emlékeznek meg erről: Ha Bulgáriában kószálunk, még olyan eszközöket látunk a parasztoknál, amelyek a bibliai leírásokra emlékeztetnek, és a világháborút megelőző időkben szánibavettt 460.000 ekéből 394-000 faeke volt. A bolgár nép szegénységét, növelte ,a háború, a két balkáni háború, a kélt világháború és a megszálló német fasizmus. A német fasizmus romokat és «pusztulást hagyott ebben az országban. Magában Szófiában 2000 házat rombolt le, és mindent kivitt az országból, ami kivihető volt.* mindent felfalt, ami felfalhaftó volt, és Bulgária a fasizmus- pusztításai után teljesen szerényen marad itt. A bolgár nép szabadságharcot folytatott több, mint egy évezreden 'keresztül az idegen elnyomó, idegen uralkodó és a népitől idegen uralkodó osztályok ellen. A Bizánccal és az öt évszázados török uralommal szemben, a belső és külső elnyomás. ' a kettős kizsákmányolás ellen, a török janicsár " rokkal szemben hatásos volt a nemzeti nyelv őrzése is, hiszen akkor tilalom állta úftját annak, hogy a gyermekek anyanyelvükön szólítsák meg édesanyjukat. Az idegen uralom ellen számtalanszor felkelt és vérzett a bolgár nép. Felkelt és vérzetlt, amikor a Habsburgok és más patrónusok harcba vitték őt a Balkán népei ellen. Vérzett akkor is, amikor jogait kö; vetélte az uralkodó és birftok^- osztállyal szemben. Bulgária arai vérbe f ojtották a megerősödő munkásmozgalmat is, amikor a nép önönerejére támaszkodva veszélyeztette kiváltság a ika/t. 1923-tól kezdve különböző fasiszta kormányok másfélmillió bolgárt tartóztattak le. és 85.000 azoknak a száma, akiket a különböző fasiszta kormányok agyonlőttek és halálra kínoztak. Amikor Bulgária fasiszta urai Berlin parancsára hadat üzentek a szövetséges hatalmaknak, a nép meggátolta a hadműveleteket, de harcoltak és jól harcoltak a német fasiszták ellen a bolgár partizánok. A fasiszták a partizánok közül 23.000 szabadságharcost öltek meg. Bulgária felszabadult. 1944 szeptember 9-e nem egy kormány leváltása volt, hanem rendszerváltozás, a. bolgár,- nép társadalmii forradalma- Azóta felismerték, hogy a nép^ szabadsága, uralma és békéje oszthatatlan, és ennek megszilárdítása nem lehetséges, ha a határokon túl háború van, ha a fasizmus intézménye fennáll. A bolgár nép harcba indult Németország ellen, és a bolgárok résztvettek KeletSzerbia, Macedónia felszabadításában, meggátolták a németiek visszavonulását Görögországból, és —amint Budas képviselőtársam mondta — 150.000-en harcoltak itt Magyarországon a Vörös Hadsereg soraiban a mi szabadságunkért is. Az új Bulgária, a nép Bulgáriája nemcsak bányákat és gyárakat épít, nemcsak roham; munkát szervez, nemcsak nagy mezőgazdasági szövetkezetieket formál, hogy fokról-fokra emelni tudja a lerombolt és kirabolt ország népének életszínvonalát, hanem nagy kulturális haladást is hozott, Túlzás nélkül írhatja Il ja .Ehrenburg »Európa útja« című munkájában, hogy Bulgáriának 31.000 tanítója van, — íköziük 16.000 a falvaikban, — hogy 1944 szeptember 9-ig 162 gimnázium működött Bulgáriában, ma 230 van, hogy a diákok száma 10.000-ről 24.000-re emelkedett. Az újságok napi ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ II. : évi január hó 30-án, pénteken. 546 példányszáma Szófiában eléri a 750-000-et, a megjelent könyvek példányszáma az 50—60 ezret, holott Bulgária lakosainak száma mindössze hatmillió. Majdnem 1 minden faluban van népház könyvtárral, színpaddal és helyenkint mozival. Sok községben gimnázium is van, nem beszélve a hetosz-alyos iskolákról. Szófiában sok a, könyvesbolt és a könykr rakatok a legdíszesebbek, előttük rendszerint csoportosulás van. A parasztságnak és az értelmiségnek élő kapcsolata az országban még erősebb, mint Szófiában. A költők és állami funkcionáriusok, a zeníészek és tanárok a parasztság soraiból származnak. Ennek a sokait szenvedett, sokat véirzett népnek, amelynek a külső és belső szabadságára, nemzeti függetlenségre és szocialista fejlődésére irányuló célkitűzései elég hősiességet teremtettek nemcsak a felszabaduláshoz és az ellenálláshoz, hanem a megújhodáshoz is, sok emberi természetességgel, elmélyüléssel, lélektani ábrázoló művészeit tel és népének öntudatával telitett kultúráját hozza közelebb hozzánk ez az egyezmény. , Az egyezmény bevezetőjében többek között azt is olvashatjuk, hogy a szerződő felek ünnepélyesen és kölcsönösen kijelentik, hogy országaik és népeik a teljes kulturális szabadság elvének alapján állva, kulturális berendezkedésüket és kapcsolataikat az egész emberiség haladását célzó magasztos • törekvéseik szolgálatába kívánják állítani. Itt az, egyezmény túlnő a két ország közötti további kulturális közeledés és együttműködés elősegítésének keretén és itt kapcsolódik elválaszthatatlanul ahhoz a bennünket is magábafoglaló, bennünket is a legközvetlenebbül érintő társadalmi fejlődéséhez, amely Kelet-Európa hat országában az egész emberiség haladását célzó magasztos törekvések szolgálatában újfajta demokráciákat teremtett. A második világháború legfontosabb társadalmi következménye, hogy létrehozta Bulgáriában, Jugoszláviában, Albániában, Csehszlovákiában, Lengyelországban és Magyarországon ezeket az új típusú demokráciákat, egy külföldi elvtársam szavaival élve: a demokraiták demokráciáit. Ezekben az országokban valóban csak a demokratáikat illetik meg a deniokrácianyujtotta politikai jogok, de ezekben az országokban a demokrácia nemcsak a nép politikai joggyakorlására terjed ki. hanem ennél többre. A fejlődés arra,irányul, hogy a nép uralkodóvá váljék a társadalmi élet' minden síkján. így válik valósággá a magyar fordításában népuralmat jelentő »demokrácia« szó. Ezekben az országokban — a Szovjetunó kivételével először a történelem folyamán — maga az állam és az állami karhatalom nem a birtokosok, nem a monopóltőke, hanem a falu és a város dolgozóinak érdekeit szolgálja. Ezekben ,az országokban a felszabadulás után nem a burzsoázia demokráciája restaurálódott, hanem a nép demokráciája előtt nyilt meg a fejlődés útja. A társadalmi fejlődés megszüntette a világnak ezen a pontján a háborús tűzfészket s fokról-fokra szorítja háttérbe a régi rend urainak birtoklását és a nép szocialista törekvései mellé állította az államhatalmait. Mi nem szemlélői, hanem első vonalban álló harcosai akarunk^ lenni azoknak a törek- i veséknek, amelyek Németországtól keletre — Ausztria kivételével — újfajta demokráciáikat és e demokráciák összefogását építik. S ba képviselőtársaim hivatkoztak arra. hogy en35