Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-38

545 • Àz országgyűlés 38. ülése 1948. de a szegénységet konzerválta az a primitív agrarkultura is, amely ebben az országban egészen a felszabadulásáig nagyrészt megfcalál­ható volt. Egykori leírások ígv emlékeznek meg erről: Ha Bulgáriában kószálunk, még olyan eszközöket látunk a parasztoknál, ame­lyek a bibliai leírásokra emlékeztetnek, és a világháborút megelőző időkben szánibavettt 460.000 ekéből 394-000 faeke volt. A bolgár nép szegénységét, növelte ,a há­ború, a két balkáni háború, a kélt világháború és a megszálló német fasizmus. A német fasiz­mus romokat és «pusztulást hagyott ebben az országban. Magában Szófiában 2000 házat rom­bolt le, és mindent kivitt az országból, ami ki­vihető volt.* mindent felfalt, ami felfalhaftó volt, és Bulgária a fasizmus- pusztításai után teljesen szerényen marad itt. A bolgár nép szabadságharcot folytatott több, mint egy év­ezreden 'keresztül az idegen elnyomó, idegen uralkodó és a népitől idegen uralkodó osztályok ellen. A Bizánccal és az öt évszázados török uralommal szemben, a belső és külső elnyomás. ' a kettős kizsákmányolás ellen, a török janicsár " rokkal szemben hatásos volt a nemzeti nyelv őrzése is, hiszen akkor tilalom állta úftját an­nak, hogy a gyermekek anyanyelvükön szó­lítsák meg édesanyjukat. Az idegen uralom ellen számtalanszor felkelt és vérzett a bolgár nép. Felkelt és vérzetlt, amikor a Habsburgok és más patrónusok harcba vitték őt a Balkán népei ellen. Vérzett akkor is, amikor jogait kö; vetélte az uralkodó és birftok^- osztállyal szem­ben. Bulgária arai vérbe f ojtották a meg­erősödő munkásmozgalmat is, amikor a nép önönerejére támaszkodva veszélyeztette kivált­ság a ika/t. 1923-tól kezdve különböző fasiszta kormá­nyok másfélmillió bolgárt tartóztattak le. és 85.000 azoknak a száma, akiket a különböző fa­siszta kormányok agyonlőttek és halálra kí­noztak. Amikor Bulgária fasiszta urai Berlin parancsára hadat üzentek a szövetséges hatal­maknak, a nép meggátolta a hadműveleteket, de harcoltak és jól harcoltak a német fasisz­ták ellen a bolgár partizánok. A fasiszták a partizánok közül 23.000 szabadságharcost öltek meg. Bulgária felszabadult. 1944 szeptember 9-e nem egy kormány leváltása volt, hanem rend­szerváltozás, a. bolgár,- nép társadalmii forra­dalma- Azóta felismerték, hogy a nép^ szabad­sága, uralma és békéje oszthatatlan, és ennek megszilárdítása nem lehetséges, ha a határo­kon túl háború van, ha a fasizmus intézménye fennáll. A bolgár nép harcba indult Németor­szág ellen, és a bolgárok résztvettek Kelet­Szerbia, Macedónia felszabadításában, meggá­tolták a németiek visszavonulását Görögország­ból, és —amint Budas képviselőtársam mondta — 150.000-en harcoltak itt Magyarországon a Vörös Hadsereg soraiban a mi szabadságun­kért is. Az új Bulgária, a nép Bulgáriája nemcsak bányákat és gyárakat épít, nemcsak roham; munkát szervez, nemcsak nagy mezőgazdasági szövetkezetieket formál, hogy fokról-fokra emelni tudja a lerombolt és kirabolt ország népének életszínvonalát, hanem nagy kulturá­lis haladást is hozott, Túlzás nélkül írhatja Il ja .Ehrenburg »Európa útja« című munkájá­ban, hogy Bulgáriának 31.000 tanítója van, — íköziük 16.000 a falvaikban, — hogy 1944 szep­tember 9-ig 162 gimnázium működött Bulgá­riában, ma 230 van, hogy a diákok száma 10.000-ről 24.000-re emelkedett. Az újságok napi ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ II. : évi január hó 30-án, pénteken. 546 példányszáma Szófiában eléri a 750-000-et, a megjelent könyvek példányszáma az 50—60 ezret, holott Bulgária lakosainak száma mindössze hatmillió. Majdnem 1 minden falu­ban van népház könyvtárral, színpaddal és helyenkint mozival. Sok községben gimnázium is van, nem beszélve a hetosz-alyos iskolák­ról. Szófiában sok a, könyvesbolt és a könykr rakatok a legdíszesebbek, előttük rendszerint csoportosulás van. A parasztságnak és az értelmiségnek élő kapcsolata az országban még erősebb, mint Szófiában. A költők és állami funkcionáriusok, a zeníészek és tanárok a parasztság soraiból származnak. Ennek a sokait szenvedett, sokat véirzett népnek, amelynek a külső és belső sza­badságára, nemzeti függetlenségre és szocia­lista fejlődésére irányuló célkitűzései elég hősiességet teremtettek nemcsak a felszabadu­láshoz és az ellenálláshoz, hanem a megújho­dáshoz is, sok emberi természetességgel, el­mélyüléssel, lélektani ábrázoló művészeit tel és népének öntudatával telitett kultúráját hozza közelebb hozzánk ez az egyezmény. , Az egyezmény bevezetőjében többek között azt is olvashatjuk, hogy a szerződő felek ün­nepélyesen és kölcsönösen kijelentik, hogy or­szágaik és népeik a teljes kulturális szabad­ság elvének alapján állva, kulturális beren­dezkedésüket és kapcsolataikat az egész embe­riség haladását célzó magasztos • törekvéseik szolgálatába kívánják állítani. Itt az, egyez­mény túlnő a két ország közötti további kultu­rális közeledés és együttműködés elősegítésé­nek keretén és itt kapcsolódik elválaszthatat­lanul ahhoz a bennünket is magábafoglaló, bennünket is a legközvetlenebbül érintő társa­dalmi fejlődéséhez, amely Kelet-Európa hat or­szágában az egész emberiség haladását célzó magasztos törekvések szolgálatában újfajta demokráciákat teremtett. A második világháború legfontosabb tár­sadalmi következménye, hogy létrehozta Bul­gáriában, Jugoszláviában, Albániában, Cseh­szlovákiában, Lengyelországban és Magyaror­szágon ezeket az új típusú demokráciákat, egy külföldi elvtársam szavaival élve: a demokrai­ták demokráciáit. Ezekben az országokban va­lóban csak a demokratáikat illetik meg a de­niokrácianyujtotta politikai jogok, de ezekben az országokban a demokrácia nemcsak a nép politikai joggyakorlására terjed ki. hanem en­nél többre. A fejlődés arra,irányul, hogy a nép uralkodóvá váljék a társadalmi élet' minden síkján. így válik valósággá a magyar fordítá­sában népuralmat jelentő »demokrácia« szó. Ezekben az országokban — a Szovjetunó kivé­telével először a történelem folyamán — maga az állam és az állami karhatalom nem a bir­tokosok, nem a monopóltőke, hanem a falu és a város dolgozóinak érdekeit szolgálja. Ezek­ben ,az országokban a felszabadulás után nem a burzsoázia demokráciája restaurálódott, ha­nem a nép demokráciája előtt nyilt meg a fej­lődés útja. A társadalmi fejlődés megszüntette a világnak ezen a pontján a háborús tűzfész­ket s fokról-fokra szorítja háttérbe a régi rend urainak birtoklását és a nép szocialista törekvései mellé állította az államhatalmait. Mi nem szemlélői, hanem első vonalban álló harcosai akarunk^ lenni azoknak a törek- i veséknek, amelyek Németországtól keletre — Ausztria kivételével — újfajta demokráciáikat és e demokráciák összefogását építik. S ba képviselőtársaim hivatkoztak arra. hogy en­35

Next

/
Oldalképek
Tartalom