Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-38

Ő47 . ., ÀZ országgyűlés 38. ülése 1948. évi január hó 30-án, pénteken. 548 nek az összefogásnak történelmi előzményei ezek között a határok között születtek meg, — Martinovics és Kossuth Lajos terveit idézték — akkor nekem, légy en szabad szerényen rá­mutatnom _ arra, hogy ebben az országban a legutóbbi időkben volt még egy kezdeménye­zés: éppen pártöm kezdeményezésére ült össze Budapesten a dunavölgyi államok szocialista pártjainak értekezlete, amely ugyanezt az ösz­szefogást, ugyanezeket a társadalmi célkitűzé­seket volt hivatva kiművelni. Minthogy ez az egyezmény mély meggyő­ződésünk szerint az egész emberiség haladását is szolgálva járul hozzá az országunkat és né­pünket közvetlenül is magába foglaló társa­dalmi fejlődés művéhez, azért a törvényjavas­latot a magam és pártom, a szociáldemokrata­párt nevében önömmel elfogadom. (Ta<ps a kor­mánypárt ok on.) r ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül 1 ? HAJDÚ ERNÖNÉ jegyző: Erdei Ferenc! ERDEI FERENC (pp): T. Országgyűlés! A bolgár-magyar kulturális egyezmény, ame­lyet most törvénybe iktatni készülünk, nem csupán két nép Sízellemi és kulturális közele­désének nagyjelentőségű és örvendetes lépé­se, hanem politikai tett is. Ennek a szerződés­nek politikai jelentőségéről nem akarok sok szót mondani; előttem szólott igen t. képviselő­társaim nagyon helyesen kifejtették a szerző­dés politikai értékét s a magyar nemzetnek azt az egyetértését és együttérzését, amely alá­támasztja mind a bolgár néppel, mind a többi szomszédunkkal való szerződéseinket. Valamit mégis mondanom kell A_ Nemzeti Parasztpárt képviseletében hadd emeljem ki és hangsúlyozzam e kulturális egyezménynek — éppen úgy> mint a többi országgal kötött egyezményeinknek — azt a politikai jelentősé­gét, hogy ezeknek a népeknek politikai erő­feszítéseit, társadalmi előrehaladását és békés együttműködését szolgálja. Ezt mi a legmé­lyebben átérezve, a legteljesebb meggyőződés­sel úgy érezzük, hogy nemzeti fejlődésünknek és a béke megalapozásának egyetlen lehetséges és termékeny útja ez. Mi tehát mind a kultu­rális egyezményben, mind a barátsági szerző­désben olyan tényt látunk, nemzeti életünknek olyan mozzanatát» amely jövőnknek mindennél termékenyebb és mindennél erősebb megalapo­zását szolgálja. > örülünk tehát ennek a szerződésnek, ennek politikai jelentőségével és politikai tendenciá­jával mélyen és tökéletesen egyetértünk s úgy fogjuk fel ezt a szerződést, hogy egymással közös sorsú népeket úgy kapcsol össze, hogy mindegyiknek külön belső fejlődését és külön szabadságtörekvését is segíti és kölesijnösen támogatja. De nem kicsiny e szerződés kulturális, szel­lemi jelentősége sem. Olyan két nép köt itt kulturális együttműködési szerződést, amely valóban kölcsönösen sokat tanulhat egymástól. Politikai előrehaladásban, a szabadságért való rettenthetetlen kiállásban talán mi tanulhatunk többet a. bolgár néptől, (13.30.) Gazdasági és szellemi életünk szamosi területén; viiszont a bolgfáir nép az, amely kiövetésreméltó példákat találhat iaí mi memzetünik kultúrájában — talál is; — ésí mindenkor -kereste is ezeket a példákat és ezeket a kapcsolatokat. Olyan két népről van szó, amely bár nem közvetlen szomszédságban él egymással, mégis közvetlen közelségben van egymással, mert na­gyon sok a hasonlóság velünk társadalmi, po­litikai és kulturális fejlődésébem Az is öröm­teljes a mi számunkra, hogy ez az együttmű­ködés nagyszerű hagyományokra támaszkod­hat, és most, amikor ezt az egyezményt köt­jük, ezeket a tiszteletreméltó hagyományokat folytatjuk. Valamit talán emeljünk ki e hagyomá­nyokkal kapcsolatban, azt, hogy míg egykor, — a két nép őstörténete korában — ez az együttműködés, ez a kölcsönös érintkezés fő­kép a két nép uralkodó osztályait, a két nép uralkodó osztályainak körét mozgatta, addig az újabb időben kapcsolataink, , a két nép együttérzése és rokonszenve egymás iránt a parasztságban és a munkásságban talált első­sorban termékeny talajra. A magyar munkásság és a magyar paraszt­ság- mindig tisztelettel nézte és mindig magáé­nak ismerte a bolgár népnek^ azokat a nagy­jait- mint ia szabadságért vértanúhalált halt Stambulinskit, vagy mai miniszterelnökét, Dr mitrovot, akik élén jártak a parasztság és munkásság felszabadulási harcainak. De köl­csönösen is történt hasonló. A mi nagy szel­lemeinket, akik a magyar nép szabadságáért és az összes dunavölgyi népek szabadságáért és békéjéért szállottak szembe minden ellenke­ző törekvéssel, a bolgár nép mindig nagyon megértette- és nagy rokonszenvvel fogadta, a bolgár nép munkássága éppúgy, mint pa­rasztsága. A mi Petőfink, vagy a mi Adynk, vagy a mi Bartók Bélánk nemkevésbbé közel­áll és nem kevésbbé szívéhez szól a bolgár nép minden fiának. T. Országgyűlés! Amikor ezt az egyezményt törvénybe készülünk iktatni, akkor úgy érzem, méltán emelte ki a kommunistapárt igen t. kép , viselője a bolgár kommunistapárt nagy fiá­nak Dimitrovnak a történelmi jelenít őségét, a munkásmozgalomban betöltött nagyszerű sze­repét. Hadd társuljak én ehhez azzal, amit mi. a parasztmozgalom képviselői a bolgár paraszt­mozgalom iránt érzünk, ami nagyon hasonlít ahhoz, amit a magyar munkásmozgalom érez­het a bolgár munkásmozgalom nagyjai iránt. Bár a mi parasztságunk nem ismerte közelről és nem érzett együtt nagy tömegében azzal a hatalmas próbálkozással és hatalmas felsza­Jbadulási törekvéssel, amelyet az első világhá­ború után a bolgár parasztság Stanibulinski vezetésével kivívott és talán nem érezte át azt a tragédiát sem, amely ennek a radikális pa­rasztmozgalomnak az elbukásával következett nemcsak a bolgár népre, hanem Kelet-Európa parasztságára általában» mégis kötelességem­nek és a Nemzeti Parasztpárthoz illőnek ér­zem, hogy itt e szerződés tárgyalásánál erre emlékeztessem az igen i. Országgyűlést és a magyar parasztság képviseletében hadd mutas­sak rá arra, hogy azt a harcot, .amelyet a bol" gár parasztság Síambulinski vezetésevei foly­tatott, mi a magunkénak érezzük, s olyan ha­•gyománynak érezzük, amelyet a magyar pa­rasztság^ is tisztelettel magáénak vallhat» mint olyan példát, amely a parasztság felemelkedé­sének, a parasztság szabadságvágyának kifeje­zése, olyan példa ez, amelyért mi a bolgár néppel örömmel és testvérileg kell, hogy együttérezzünk, ezeknek a hagyományoknak a tiszteletében. Még egyetlen mozzanatot hadd említsefc itt fel, közvetlen élményeket a jelenlegi Bul-

Next

/
Oldalképek
Tartalom