Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-38

543 As országgyűlés 38. ülése 1948. évi január hó 30-án, pénteken. 544 tem meg falum mellett egy kicsiny bolgár kertészetben. Ez a bolgár paraszt az én falumat tanította, és sok-sokszáz bolgár paraszt, kertész taaítfja ma is a magyar parasztság soksok egyedét arra, hogyan kell a kertészetben gazdálkodni, hogyan kell családjának kicsiny földterületén megélhetést biztosítani, hogyan kell és hogyan lehet kertészetből megélni es boldogulni. » Ez a találkozás a bolgár kerteszekkel a magyar parasztság soraiban eléggé sűrű, de nem annyira sűrű, hogy ne lenne szükség olyian további lépésre, amit ez a törvényjavaslat lehetővé tesz. Igenis szükség van arra, hogy a bolgár, a • román, a magyar paraszt, a bolgár nép, ta román és a magyar nép közelebb kerüljenek egymáshoz, megismerjék egymást, megismerjék egymás kultúráját, egymás munkáját és meg tudják tanulni azt, amit én megtanultam a magam falujának határába n, amikor kijártam Dimitrov bolgárkertészetébe. Igen t. Országgyűlés! Nemcsak arra van szükség, hogy mi Bulgáriába tanulmányutakat szervezzünk a magyar parasztság számára, hanem arra is, hogy a bolgár parasztság munkájának egy hosszabb ottartózkodás alatt való megismertetésével a magyar parasztság részére feltárjuk azokat a lehetőségeket, amelyeket a bolgárok már kiépítettek, amelyeket a bolgár parasztság egészen könnyedén tud kihasználni. Mi magyarok bizonyára nem ismerjük olyan közelről ezt a népet, mint amilyen közelről ismernünk kellene, annak ellenére, hogy ezeréves kulturkapcsolataink vannak a bolgárokkal. Nem ismeri sa: magyar nép a bolgár népet, különösen nem ismeri a szegény parasztság a bolgár parasztságot. Éppen azért a javaslatnak azt a pontját, hogy Magyarországról paraszt és munkás tanulmányi, csoportok mennek Bulgáriába, viszont Bulgá" riából ugyanilyen csoportok jönnek Magyarországra, kiemelkedő fontosságainak tartom és örömmel üdvözlöm, (Taps a kisgazdapárton.) Igen t. Országgyűlés! Éppen ezekben a napokban van Bulgáriában ia négy demokratikus párt egy-egy képviselője, hogy a bolgár-magyar kulturális, gazdasági és politikai kap' csőlátókat elmélyítsék. Örömmel üdvözlöm ezt a lépést és a legnagyobb örömmel venném, ha ez után a négy képviselőtársunk után a demokratikus pártok soraiból hamarosan nagyobb csoportok indulhatnának el Bulgária felé, megismerni Bulgáriát a maga valóságában. Ügy érzem, hogy ezzel a szerződéssel nemcsak a két ország kerül közelebb egymáshoz, hanem a két nép is. Közelebb kerül a bolgár dolgozó paraszt, a a bolgár munkás a magyar dolgozó paraszthoz, a magyar munkáshozKözelebb kerülünk kulturális területen, és talán gazdasági vonatkozásban is lesz lehetősé" güi.k tanulni tőlük és lesz nekik is lehetőségük ahhoz, hogy tőlünk tanuljanak. A bolgár-magyar kapcsolatok; elmélyítésére rendkívül fontosnak tartanám, ha nemcsak a fővárosiban, és a vidéki nagy városokban alakulnának egyesületek a bolgár-magyar kapcsolatok ápolására, hanem vállalnák a íbulgár-magyar kulturális kapcs'olatok kimé' lyíftését a vidéki gazdakörök, olvasókörök és népkörök.^ Ezt a munkát nem szabad elhanyagolnunk és ehhez a munkához a magyar parasztságot fel kell sorakoztatnunk'- Fel kell ráznunk minidien faunt, minden olvasókört, minden gazdakört, hogy csatlakozzék ahboz. hogy ezek a kulturális kapcsolatok, amelyeiknek a törvénybeiktatása (most nnegtör|énik, valóban olyan kapcsolatok legyenek, amelye" fcet mindkét nép érez, mindkét nép örömmel és szeretettel fogad és amelyekből mindkét népnek előnye van. T. Országgyűlés! A bolgár irodalmat, a bolgár kultúrát a magyarságnak csak a tanult tömegei ismerik. A magyar nép sok-sok tízezres tömegei nem ismerik a bolgár kultúrát, a bolgár irodalmat és épuen ezért azt is örömmel üdvözlőim, hogy ezen a téren a törvényjavaslat lehetőségeket bizftosít a kulturális kapcsolatok kimélyítésére. A Független Kisgazdapárt és a magam nevében örömmel üd" vözlöm ezt a javaslatot és örömmel fogadom el. (Általános helyeslés és taps.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? HAJDÜ ERNŐNÉ jeayző: Vágvölgyi Tibor! VÁGVÖLGYI TIBOK (szú): T. Országgyűlés! A törvényjavaslat tárgyát alkotó egyezmény két nagy, népeket és társadalmi formákaft egymástól elválaszthatatlan gondolatot van hivatva a megvalósítás felé vezetni. A Bulgária és Magyarország közti további kulturális közeledés és együttműködés elősegíHéséről szól az egyezmény bevezetése, és az utána következő cikkek igen széles tárgykörben változatosan, a kulturális élet minden területére kiterjedően határozzák meg a megvalósítandó problémakört. A feladatkör megvalósítása itt Kelet-Európában, ahol évszázadokon keresztül az uralkodó birtokosok és kalandorok anyagi érdekeit szolgáló intrikák kormányoztak, ahol a népekeft ennek következtében uraik kölcsönösen elzárták egymástól, nevelték egymás lebecsülésére, uszították egymás ellen, és ahol a világ egyik tűzfészke volt, önmagában is törté; neímet formál. Ez az egyezmény szolgálni fogja a népek közeledéséit, kulturális felemelését, társadalmi^ haladását és a béke ügyét. Ezzel az egyezménnyel a magyar demokrácia, a magyar dolgozó nép olyan népnek nyújtja kezét, amelynek lelkületét a nagy bolgár költő Kríszto Botej így fejezte ki: »Halhatatlan az, aki a szabadságért hab« Olyan nép kultúrájával ismerkedünk meg, amelynek történekében a nép kulturális törekvése minden vonatkozásban összeforrott a nép állandó szabadságtörekvéseivel. A dolgozó bolgár nép története^ folyamán szegény volt és elnyomott. Kultúrájában, minden gondolatában, minden leírt és kimondott szavában, minden eesetvonásában, alkotásában a szabadságra, a teremtő minítára való törekvés nyilatkozik meg, és ami 1944 szeptember 9~e, a felszabadulás után született, a demokratikus megújhodást hozta létre. A nép gazdasági szegénységéit nemcsak a sok mostoha természeti körülmény, hanem a háborút felidéző mostoha gazdasági körülményeket konzerváló és teremtő idegen elnyomó, uralkodó és a^ néptől idegen birtokos osztály idézíte elő- Az 500 éves török uralom megszüntetése után végrehajtott földreforan, amely közvetlenül érintette a bolgár nép mezőgazdasággal foglalkozó 82 százalékát, még mindig háromszor annyi napszámost és cselédet hagyott, mint amennyit földhöz juttatott. A földhöz juttaftottak kis parcellái nagyrészt alkalmatlanok voltak a szegénység meszünitetésére,