Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-38
541 Az országgyűlés 38. ülése 1948. még bővíthetők volnának, de nem akarok ezzel foglalkozni, mert most nem a múltról van &zó, hamem a jelenről. Nekünk Bulgáriával nincsenek közös határaink, de vannak közös érdekeink és minden közös határnál fontosabb, lényegesebb és dön több a közös érdek. Mi ez a közös érdek 1 A Duna völgyéíb|eai egy új társadalom, egy új Dunavölgye alakul ki, (Ügy van! a kommunistapárton.) a demokratikus népeknek szoros, szétszakíthatatlan szövetsége. Nekünk magyaroknak sikerült elérnünk azt, hogy ebbe a nagy demokratikus családba mint egyenrangú fél léptünk be. Hangsúlyozni kivánom: a magyar kormány érdeme, <v különösen a magyar külügyminisztérium érdeme, hogy ezt a politikát minden eréllyel képviseli, folytatja s remélem, befejezéshez is fogÁ ja juttatni. (Ugy van! a kommunistapárton.) Mondom, a magyar népnek és* a bolgár népnek nincsenek közös határai, de vannak közös érdekei és nemcsak közös érdekei, ha' nem bizonyos sorsközössége is. Emlékezzünk csak arra, hogy milyen hősies harcokkal vívta ki a bolgár nép a maga függetlenségét s török • iga alól. Ki ne ismerné Plevna és a Sipka-szoros nevét? Emlékezzünk arra, hogy ezekben a harcokban a bolgár nép a hősiességnek számos tanújelét adta. De emlékezzünk arra is, hogy ezekben a harcokban, a bolgár nép felszabadításában résztveitt a nagy oriosiz nemzet is, az oro,sz hazának nem egy fia ontotta vérét a bolgár nép felszabadításáért. A felszabadulás után azonban Bulgáriára rákényszerítettek egy idegen dinasztiát, és ez az idegen dinasztia elszakította a bolgár népet természetes szövetségesétől, az orosz néptől, s odaállította a német birodalom szolgálatába éppen úgy, mint ahogy a magyar népet is odaállították a vezetői. Idegen dinasztia volt az, amely a bolgár nép akarata ellenére Bulgáriát elszakította Oroszországtói. és meg kell mondani, hogy a második világháború idején ez megismétlődött. A második világháborúban Bulgáriának, a bolgár népnek természetes szövetségese mellett, a demokrácia táborában lett volna a helye, de az idegen dinasztia és saját bűnös kormánya — éppúgy, mint a mi népünkkel tették — odaállította a német imperializmus szolgálatába. De a bolgár nép megtalálta a módját annak, hogy a háború fordulópontján elűzze a maga idegen dinasztiáját, elszakadjon a német fasizmustól, és odaáll j on természetes nagy szövetségese, a szabadságért, a népek függetlenségéért, a demokráciáért küzdő nagy Szovjetunió és annak népei mellé. De e mellett hangsúlyozni kívánóin azt is, hogy a bolgárok Magyarország felszabadíban is résztvettek, s a Magyarország területén folyó harcokban nem egy bolgár ontotta vérét azért, hogy a magyar nép is viszszanyerje függetlenségét. Ez a közös érdek, a sorsközösség, amelyben' voltunk a történelem folyamán, de amelyben «- vagyunk jelenleg is, indokolttá .teszi, hogy ez. - zel a nagy és nemes néppel szoros kulturális és — remélem [— egyéb, sokkal komolyabb viszonyba is lépjünk, és megkössük a kulturális szerződés után a kölcsönös segélynyújtási szerződést is. Ennek a reményemnek kifejezést is adok. . - - A múltban alkalmam volt sok, ma vezető bolgár államférfival többé kevésbbé szoros érintkezésbe kerülni. Olyan férfiakat ismertem évi január, hó 30-án, pénteken. 84a meg bennük, akik mindenüket hajlandók feláldozni népük szabadságáért és népük érdekeiért. De hogyan is lehetne ez máskép, amikor ezek az államférfiak Dimitrov bolgár miniszterelnök (Taps.) tanítványai és neveltjei, annak a Dimitrov bolgár miniszterelnöknek, aki igen nehéz időkben mutatta meg nemcsak szóval, hanem tettel is, hogy népének igazi vezérei, sőt nemcsak népének vezére, hanem az egész haladó emberiség egyik nagy vezére és előharcosa is. Felhasználom az alkalmat, hogy innen a magyar, parlament tribünjéről jelentsem ki pártom és a magam nevében, de az egész magyar munkásság, sőt az egész magyar nép nevében is, hogy milyen őszinte tisztelettel ós nagyrabecsüléssel viseltetetünk ez iránt a férfiú iránt, aki a nemzetközi munkásmozgallomnak egyik kimagasló, sőt azt mondhatom, egyik legkiemelkedőbb (alakja. (Egy hang a kommums^apárton: Űgy van!) K3i ne emlékeznék a leipzigi perre? Ismeretes, hogy ezt a pert a német fasizmus azért rendezte, hogy a kommunisták felett rágalommal, csalással orgyilkos módon olcsó diadalt üljön. A Reichstag felgyujtását, saját aljas művüket (13.00) .rákenték Dimitrov mostani bolgár mi niisizterelniökre, hogy a kommuniizmustí nernei-ak saját «országukban, hiamem neimzetközilieg is diszkreditálják és megbecsMenítsék Ez a térvük nem sikerült, csalódtak, a vádlottból vádló lett. Nem a kommunista Dimitrov, hanem a fasizmus ült a vádlottak padján» és a per »az ő vesszőfutása lett, Dimitrov megfordította a feje felett lógó bárdot és lecsapott vele, halálos csapást mérve a fasizmus nyakára. Ekkor szenvedte a német fasizmus első legszégyenteljesebb vereségét, mert ez a vereség a fasizmus egész undorító kulturálatlanságát, barbarizmusát tárta fel és a fasizmust már akkor odaállította ta haladó emberiség elé, mint azt a rémet, «amely az egész emberi civilizációt fenyegeti. És ezt Dimitrov» egy ember .cselekedte az egész - fasiszta, államhatalom ellen. Ki ne emlékeznék Göring szé" gyenteljes alakjára, aki érdemrendekkel telespékelve, dühtől remegve állt a leipzigi bíróság előtt, mig Dimitrov büszkén, felemelt fejjel, bátran, okosan, «őt lángeszűen leplezte le a fasizmus és közts Göring minden aljasságát. Dimitrov nemes alakjában akkor összpontosult mindaz, ami haladó, nagyszerű, nemes, .lángeszű az emberiségben. Ö képviselte /akkor nemcsak a. kommunizmust, nemcsak a kommunistákat, hanem az egész haladó emberiséget. Az egész világ dolgozó és hal/aidó emberiségének volt ő ott a képviselője s az miaradt a mai napig. Ez az ember, ez a férfi áll ma a bolgár nép élén, eköré az ember köré sorakozn'ak a bolgár nép és annak legjobb fiai. Ez a nép', amelyet ilyen férfiú vezet, a demokrácia»! a haladás ügyében 'csak előharoos lehet. Örömmel fogadom el pártom ós a magam nevében ezt a szerződést, amely ezzel a szabadságszerető, nemes és bátor néppel fűzi szorosabbra a kapcsolatot. (Lelkes taps a kor' m any párt okon.) ELNÖK: Szólásra következik aí kijelölt szónokok közül? , HAJDÚ ERNÖNE jegyző: Danes József! DANCS JÓZSEF (íkg): T. Országgyűlés! Magam siohasem jártam IBulgáriában, a bolgár parasztot! a bolgár dolgozó embert ott ismer-