Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-38

539 Az országgyűlés 38. ülése 1948 és részvételünkkel is éppen a napokban tör­ténik. De törtéint utalás arra is, hogy a ma­gyarság, a magyar kormány, a magyar népi demokrácia most tulajdonképpen visszatér arra az útra, amelyet 1848-ban megkezdett és azóta elhagyott. Meg kell említenünk,, hogy ennél messzebb megyünk, régibb utakra térünk vissza. A du­namenti népek közös fejlődésére térünk vissza akkor, amikor ezeket a kulturális és barátsági egyezményeket kötjük. Valamikor, évszáza­dokkal ezelőtt, a magyarság megtelepedése idején,, sőt már azelőtt is nagyon szoros be­ráti kapcsolatokban éltünk ezekkel â népekkel. Ezt mutatják történelmünk adatai, ezt mu L tatja szellemi életünk fejlődése, de ezt mu­tatja többek között például néprajzunk ás. Olyan szoros együttélés fejlődött ki ezek kö- ' zött a népek között, hogy szinte egyetlen testvéri közösségben éltek, i Csak később és éppen 1848 után bomlott meg ez a testvéri kö­zösség, csak akkor lettek ezek a népek és köz­tük a magyarság is bizonyos ' nagyihatalmi ambici óknak, nagyhatalmi politikának a já­tékszerei. Ekkor alakult kii az az egészségtelen hely­zet, hogy ezek a népek, amelyek ennyire egy­másra lettek volna utalva, egymásnak ellen­ségeivé lettek, gyűlölködtek, versengtek egy­mással, ahelyett, hogy egymást kölcsönösen támogatták Ápolna, segítették volna és igye­keztek volna ; létrehozni azt, hojgy itt Kelet­európában, ^ a Duna mentében önállóan, test-' véri egyetértésben fejlődhessemek ezek», a. né­pek. Ezért jelentősek ezek az egyezmények s ezért szimbolikus jelentőségű az, hogy akkor tárgyaljuk ezeket az egyezményeket, többek között a bolgár-magyar kulturális egyezményt, amikor éppen fővárosunkban van a lengyel küldöttség hasonló egyezmény megkötése cé'l­. jából. ] ügy látszik, a magyarságnak nem minden rétege fogadta kellő megértéssel ezeket az egyezményeket, mert nem tudott kellő em bele­helyezkedni a világ fejlődésébe, nem tudta kellően megérteni azt, hogy ini most itt a ha­ladó RÓpek közé serolljuk magunkat s éppen ezért minden más tfíösztalgiáról le kell mon­dani, azokkal a népekkel kell megértetni ma­gunkat, amelyek itt közvetlenül velünk élinek, mert nekünk nem másokkal, .hanem szomszé­dainkkal kell «jóbjarátságban lennünk és együttműködnünk. A magyar-bolgár kulturális egyezmény, amelyet október 29-én kötött meg a magyar kormány és amely itt fekszik előttünk tör­vényjavaslat formájában, jelentős láncszem a magyarság új Arányulásu politikájában, je­lentős azért, . mert a bolgárokkal évszázadok óta mindig barátságban éltünk. Azt moíndhat­mókja környező népek közül szinte a bolgárok azok, amelyekkel legrégibb kapcsolataink vannak. Még nomád életünk idején találkoz­tunk a bolgár okkal, még akkor, amikor a ma­gyarság el sem foglalta mai települési helyét. Tőlük tanultuk meg a földmívelés és állatte­nyésztés magasabb fokát, velük kapcsolatban ismertük meg az állami élet magasbb fejlett­ségét és ez a kapcsolat, amely akkor 400 esz­tendeig tartott, azóta sem szakadt meg. A történelem folyamán ismételten komo­lyan együttműködött a két ország népe, hogy a maga szabadságát megvédje. p Elég, ha itt utalunk arra» hogy Hunyadi János neimosak a magyarság szabadságát, a magyar aiép füg­getlenségét védte, hanem iismételten h&djára­évi január hó 30-án, pénteken. ' 54Ö tot vezetett Bulgária területén is a bolgáro­kat elnyomó hatalmak ellen. Azóta is állan­dóan megvan ez a rokonszenv a magyarok iés bolgárok között. .Megvan és erősödik egyre. Most szervesen is* nem csak ; úgy véletlenül, nem csak úgy esetlegesen, mint ahogyan az elmúlt évtizedek során történhetett.] Mit használhat ma ez a kulturális egyez­mény a két inép együttműködésének? Jelenti ez azt, hogy az iskolázás terén alkotó művelt­(ségümik: művészetünk és tudományunjk révén, továbbá gazdasági életünk .terén is meg­íkönnyebbedik, sőt elmélyül az a kapcsolat, amely idáig is megvolt. Idáig is ' ta­nultak bolgár diákok Magyarországon, idáig is jártak magyar emberek Bulgáriába ta­nulni. Ez ezután rendszeresebbé válik, hogy idejöhessenek azok, akik a mi főiskolánkon akarják ) továbbképezni magukat és rendsze­resebbé válik ez a kapcsolat abból a szempont­ból is, hogy a bolgárok politikai példáját, ha­tározott kiállását a reakció ellen, a bolgárojk , gazdasági példáit, a népi szövetkezetek felvi; rágzásáitr'és a bolgár kertészet módszereit a mi fiaink annál jobban elsajátíthassák és tapasz­talatait itt felhasználhassák. Nagyon örvendetes, hogy a szorosan vett kulturális 'előírások, lehetőségek mellett,; az iskolai és a tudományos kölesönöiS\ cseréik ímellett külön gondot fordít ez a javaslat arra, hogy magyar paraszt- és munkásfiatalok Bulgáriába látogathassanak és ott tanulmány­utat tehessenek. A reményeink tehát megvannak, hogy ez, a javaslat hasznos kapcsolatokat teremt a két nép élete között, mert a fejlődést tovább viszi, s rendszeresebbé teszi a már eddig is megvolt - kapcsolatokat. Kormányunk céltudatos mun­kájának tanújele tehát az. hogy egy néppel, amellyel évezredes kapcsolat fűz össze bennün­ket, most korszerűen is rendeztük ezt a kér­dést. Éppen ezért, a javaslatot mint egy lánc­szemét kormányunk mostani új politikájának, elfogadásra ajánlom. (Nagy taps.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül'? HAJDTJ ERNŐNÉ jegyző: Rudas László! RUDAS LÁSZLÓ (kp): T. Országgyűlés! Ez a javaslat, amely előttünk fekszik, ikertest vére azoknak az előbb már megkötött és még megkötendő szerződéseknek, amelyekkel a de­mokratikus Magyarország a szomszédaivaL a szintén demokratikus népekkel szorosabb kap­csolatba kíván lépni. Nem akarom megismételni mindazt, amit ezzel kapcsolatban már az előző szerződésekről mondottak, de legyen szabad mindjárt hozzá­szólásom elején kijelentenem, hogy mi, kom­munisták ezt a szerződést természetesen öröm­mel fogadjuk el, mert hiszen a kommunista­pártnál erélyesebben senki sem képviseli azt a politikát, amely a Dunavölgyében a demo­kratikus nemzetek szoros barátságát, együtt­haladását, együttműködését kívánja biztosí­tani annak a célnak szolgálatában, amelynek most már Magyarország is szenteli a politiká­ját: a népi demokrácia kiépítésének, a nem­zeti függetlenség megvédésének, ja szabadság biztosításának, s a béke munkájának szolgála­tában, (ügy van! Ugy van! a kommwn%siíapár j ton.) A magyar és bolgár nép közt, — mint aho­" \gyani az előadó úr igen helyesen hangoztatta.— évezredes történelmi kapcsolatok vannak. Azok -az adatok, amelyeket az előadó úr felsorolt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom