Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-38

535 Az országgyűlés 38. ülése 1948. m hatom — a magyar iskolaügy román kormány­zat aiatlt soha olyan kedvező, olyan elisme­résreniéltóan jól gondozott nem volt, mint Qroza Péter miniszterelnök kormányzása alatt. (SZENTIVÁNYI Lajos (kg) és NAGY' László (md 1 ): E'ZÍ igaz!) Meg keíll mondanom, hogy az a második cikkely! amelyeit én a kultúregyez­mény kulcs-cikkelyének, legdöntőbb cikkelyé" mek tartok, és amely kimondja, hogy a min­dennemű saját anyanyelvű, közoktaítás (NAGY László (md): Ez a fontos! Ügy van!) — afanin­dcnnemü «aját anyanyelvű közoktatás, hadd ismételjem ezffc — az óvodától kezdve az egye­temig Romániában a magyarság számára mint saját anyanyelvű oktatás rendelkezésre áll, ismétlem, soha román kormányzat alatt olyan szabadsággal, megértéssel és a fejlődés igazdag lehetőségeivel biztosítva nem volt, mint éppen most. (Általános élénk helyeslés. — NAGY László (md) : Csak így is (maradjon!) .Nincs ok tehát arra. hogy bármelyikünk feltételezze: kültúregyezményünk csak papír kíván ma­radni. Előbb volt valóság, mielőtt papírra ve­tefttük volna, és törvénycikkek soraiba róttuk volna. És ez az egészséges fejlődés útja. De magyar részről is rá szeretnék itt mu­tatni tarra» hogy büszkén állíthatom: a nemze­tiségi anyanyelvű oktafés terén a magyar köz­oktatásügyi kormányzat a legmesszebbmenőén mindent megtesz. A román nemzetiségű álta" lános iskolákban, sőt a Gyulán létesített közép­iskolában i® szinte azt. kell moindanom, a jelent­kezők számiána. való tekintet nélkül — mert olyan minimális létszámot vettünk egy iskolaállításinál tekintetbe — rögtön igyekez­tünk segítségre lenni és ennek az iskolának felállításával bebizonyíitoittuk, hogy mi komo­lyan vesszük a nemzetiségi anyanyelvű okta­tás nagy, minden demokráciában döntő gon­dolatát. (Helyeslés és taps.) Bizonyos nehézségek még vannak magyar részről, minthogy nem tudunk annyi jóminő­ségű román nemzetiségű tanítót, illetőleg ta­nárt beállítani ezekbe az iskolákba, amennyit szeretnénk. A román kormánnyal azonban ál­landó tárgyalásokat folytatunk azirányban, hogy ők segítségünkre legyenek ennek a kér­désnek jó megoldásában- minthogy mind a ro­mán, mind a magyar kormányzat a jóminő­ségű oktatást kivan ja ezekben az iskolákban is megvalósítani. Segítségükre siettünk minden anyagi tekintet nélkül azzal, — mert bizony ez nem volt jövedelmezőnek nevezhető — hogy az alig 20 magyarországi román általános iskola •sziámára tankönyvet - nyomattunk; ugyaaiisi tankönyvet, ábécés könyvet már nyomattunk és általános iskolai tankönyveket készítettünk. Mind ezzel, mind a tanítóképzőkkel és a gim­naziális oktatással igyekszünk r xa\ is bebizo­nyítani, hogy oktatásügyi intézményeinkben a legteljesebb szabadság és a demokrácia tisz­ta eszményei szerint igyekszünk eljá-rni. Igen t. képviselőtársaim rámutattak e kul­turegyezmény politikai jelentőségére s arra, hogy az egyes szakokon keresztül az oktatás­ügyi' a tudományos, az irodalmi és művészeti csere útján, valamint a vegyesbizottság mű­ködése révén, az összes felmerülhető problémák kiküszöbölhetők lesznek. Nem is kívánok most ezzel a részlettel tovább foglalkozni. Ugy érzem, a vita során mindenki kiérezhette en­nek a törvényjavaslatnak jelentőségét, amelyre továbbmenőe-n (12.30) ráépülhetett az a barát­sági szerződés?, melynek javaslatát a küiügymi­évi január hó 30-án, pénteken. 586 niszter úr éppen ma terjesztette az igen t. Ház elé. Ha most néhány szóval a legközelebbi ter­veinkről kívánok szólni, megemlítem az andor­naki kollégiumot» ahol Kelet-Európa r épéinek vezető szellemei találkoznak, inegemlííheteni a Gheorghiu Dej-munkáskollégíumot, amellyel példát kívánunk nyújtani szintén itt, Kelet­Európában arra, hogy a munkásság számára is alapítunk tanulókollégiumot, ahol a maga ipari szakmájában és műveltségében is gazda­godhat,^ elmélyülhet» és a magyar munkásság­gal való jó kapcsolatait kiépítheti. Ezzel a kol­légiummal erre kívánunk példát nyújtani, s közölhetem, hogy a román illetékesek a leg­nagyobb örömmel és hálával fogadták a Ma­gyar-Eomán Társaságnak és a magyar kul­tuszkormányzatnak ezt a kezdeményezését. ^ A debreceni Román Intézet létesítésével a magyar kultuszkormányzat a romániai tudo­mányos kutatással való együttműködést és a magyarországi román kutatások jó elősegíté­sét kívánja biztosítani. Említettem imáirí Pető fi­és modern költészeti kiadványainkat. íladd em­lítsem meg, hogy előkészületben van egy nagy román-magyar szótár és hadd mutassak rú ar­ra, hogy tervezi a kultuszkormányzat Szege den nagy keleteurópai játékok megrendezését. A szegedi nyári ünnepig játékokkal kívánjuk a keleteurópai népek művészeti, irodalmi ta" lálkozásának ügyét előmozdítani. A szegedi szabadtéri játékok a jövőben a keleteurópa I népek találkozásának nagy ünnepi pillanatai lesznek. (Helyeslés a néppárton.) Nem kívánok itt további 'részletekbe bo­csátkozni» csak szeretném mégegyszer leszö­gezni a kulturegyezmény tárgyalásával - kap­csolatosan, hogy nemcsak magyar részről tör­téntek kezdeményezések, nemcsak magyar rész­ről dolgoztunk* de a román kormány iránti őszinte hálával és köszönettel le kell szögez­nem, román részről is minden megtörtént, hogy mind oktatásügyi vonalon, mind művészeti­tudományos vonalon. a kapcsolat egészséges, teremtő és a békét szolgáló lehessen. E szavak után talán már felesleges is len­ne a kérdés politikai vonatkozásairól sokat mondanom. Említették itt a vita során igen t. képviselőtársaim és az előadó úr is mindazokat a nagy történelmi neveket, akik az együttmű­ködést, a békét kívánták szolgálni a demo­kratikus haladás gondolatának jegyében. Em­lítették Kossuth Lajos nevét, aki késő töpren­gésében döbbent rá arra, hogv 1848. politikája nak egyik nagy hibája volt a nemzetiségi kér­dés helytelen kezelése» amint hogy az eínyomó Habsburg-reakciónak ügyes fegyvere volt a nemzetiségeknek a magyarság ellen való ki­játszása. Kossuth építi ki ekkor a Duna-kon­föderáció gondolatát, mintegy megálmodja mindazokat a terveket és^ megvalósuló eszmé­ket, amelyeket Kelet-Európa népeinek vezetői most munkálnak. De a román Baleescu éppen így végiggondolja, hogy mi hibát követett el a románság azzal, hogy nem a magyar néppel harcolt együtt a szabadságért, hogy nem a ma­gyar néppel küzdött a szabadságharc nemzeti és társadalmi forradalmi eszméiért, és ő is ta­lálkozik Kossuth Lajos gondolatvilágával. Hogy Kossuth és Balcescu^ gondolata nem valósulhatott meg annakidején, azt tudjuk. Azok a problémák, amelyekre Török Julia rámutatott felszólalásában, hogy a románság •erdélyi jelentkezése mint kapcsolódik a magyar

Next

/
Oldalképek
Tartalom