Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-38

529 Az országgyűlés 38. ülése 1948. népek nemzeti jeliege nem fog elveszni, nem fog- ^ elsikkadni, & a gyűlölet és a bosszú nem fogja többé Erdély' börtöneit esetleg magya­rajkkal is megtölteni. (Elnök: KÉTELY ANNA. 12.00.) Meg fog valósulni a régi óhaj, amelyről mindig álmodtunk» amelyről tudtunk és amely élő valóság is volt, hogy a magyar és román nép egymást nem gyűlölik» hanem a Duna völgyében egymás támogatásával, közös kéz­fogással akarnak élni és egy újabb, szebb világot akarnak teremteni. Két nép_ között minden szerződés annyit ér. amennyi valósággal azt maguk az orszá gok népei ^ betöltik, és mi e kulturális egyez­mény törvény-beiktatásaikor semmi mást nem kérhetünk a szomszéd állam kormányától ! mint azt, hogy minél hathatósabb eszközöket vegyen igénybe .azért, hogy ez az egyezmény ne csak a kormányok közötti megállapodás, a vezetők közötti ^megegyezés legyen, hanem maguk között a népek között is élő Valósággá váljék. (Helyeslés az ellenzéken.) Mi magyarok tudjuk, hogy mivel tartó zunk eme egyezmény folytán annak a kis­számú románságnak, amely itt él velünk a határszélek mentén és meg vagyok győződve, hogy bennünk és a magyar népben etekintet-, ben soha,^ de soha nem lesz hiba- (Ügy vain! az ellenzéken.) Meg vagyok győződve arról, hogy mi magyarok tudjuk és - tudni fogjuk kötelességünket, és amikor . ennek az egyez­ménynek törvénybeiktatása történik a. ma­gyar országgyűléí«en, mi nem kérünk semmi mást. mint csak azt, hegy ugyanolyan jóindu­lat és megértési hassa át ai román népet is az Erdélyben! élő magyarság és az úgynevezett Regátban élő magyarok százezrei iránt, mint amilyen érzés áthat bennünket a Magyar­országon élő románok iránt. Ha ez a román népben is .meglesz, akkor &ÍZ egyezményben kilátásíbia helyezett együttműködés, mindazok a lehetőségek, amelyekre az egyezmény 4. cikke utal a tudományos kutatások, előadássoro­zatok, alkalmi és. lállandó kiállítások nagy­szabású eredményeket fognak jelenteni, olyan eredményeket, amelyek nemcsak nekünk, hanem a szomszédban élő értékes román nép­nek is javára fognak szolgálni kulturális téren. A román nép zenei kultúrája, lirai költé­szete, Áron Cotrus és Emiuescu költeményei, a'román inép népi táncai ma is közmegbecsü­lésben állanak a Romániában élő magyarság előtt, de mielőttünk is, és ha az itt élő masgya­rok is megismerik" mindazt, amit mi ismerünk aromán kulturális életből, ez mind a mi ja­vunkra fog szolgálni. Az a fontos, hogy az egymással _ kötött kulturális egyezmény végre­hajtása minél teljesebb, minél igazabb, minél őszintébb legyen: az az óhajunk, hogy a^ok a gátlások,^ amelyek a két nép megismerésének az akadályai, megszűnjenek és minden külö­nösebb tortúrák nélkül tudjunk mi Romá­niába utazni, a románok és ®cz ott élő magyar rok pedig minél könnyebben tudjanak hoz­zánk eljutni. (Ügy van! Ügy van! az ellen­zéken.) Ha a kormányok ennek lehetőségét megteremtik (és módot és alkalmat nyújtanak arra hogy a gondolatoknak a kicserélése, a kultúra bajnokainajk ide vagy oda való utaz­gatása ne egy omnipoteneiát gyakorló kor­mány akaratától függően történjék így vagy ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ II. évi január hó 30-án, pénteken. 530 úgy, hanem a népek szabad kulturális verse­nyének felismerésével: akkor ezjaz egyezmény élettel fog megtelni és akkor a magyar és román barátság olyan alapokra lesz fektetve, amelyek itt a Duna völgyében valóban egy­szersmindenkorra meg fogják szüntetni azo­kat az ellentéteket és ellenségeskedéseket, amelyeket a régi reakciós kormányok; kor­mányzása idézett elő. Ahhoz, ihogy az írásom túl a népek kultu­rális kapcsolatai kiterebélyesedjenek és élő valósággá váljanak, ahhoz az kell. hogy a gondoiatszabadság, a művészi megnyilatkozás szabadsága, a kulturális élet kölcsönös meg­ismerése, a kulturális verseny lehetősége ne ütközzék gátlásokba- Nincs szükség arra, hagy az Erdélybe való kiutazást napi 30—40 forint lefizetésétől tegyék függővé, ami eleve lehetetlenné teszi számunkra azt. hogy meg­ismerjük, hogy mi van ott, vagy ők meg­ismerjék azt, hogy mi van nálunk­Igen könnyen értéktelen papír maradhat ez a kulturális egyezmény, ha a mi érdemes kormányunk és a román kormány érdemes ­tagjai és nálunk annyira megszeretett vezetői nem érzik meg azt, hogy minden kulturális papirosegyezménynél, minden barátsági és megnemtámadási szerződésnél az első és alap­feltétel az, hogy a népek lelkébe, a népek gondolatvilágába kitörölhetetlenül beleiktatva legyen az egymásrautaltság érzése (Mozgás a kommunistapárton.) és az egymás iránti meg; becsülés, az akadályokat együttesen elhárítani kívánó óhaj, amely minden papirosmegállapo­dásnál jobban összefogja a népeket, össze­fogja a szomszédokat. (Közbeszólás a kom' munistapértról: Erre Horthyékat kellett volna kioktatni!) Hiszem és meg vagyok arról győződve, hogy ez a kulturális egyezmény a kölcsönös művelődés, a két nép egymás kultúrájának kölcsönös megismerése révén a .magyar és ro­mán népnek igaz és őszinte és megbonthatat­lan barátságát fogja megteremteni. A kormá­nyon áll a feladat, hogy ez beteljesedjék és megvalósuljon; a kormányon áll a feladat­hogy necsak papifoson legyen ez lefektetve, hanem a kulturális egyezmény a két nép lei­képpen isi élő valósággfáj váljék. Örömmel üdvözöljük ezt a kulturális egyez­ményt mi, akik Erdélyből kerültünk ide. akik szeretjük a román népet és annak értéke:-; fiait. Örömmel üdvözöljük ezt a javaslatot annak a Magyar-Román Társaságnak nevében , is, amelynek én magam is Kecskeméten egyik vezetője vagyok. (RUDAS László (kp): És az Amerikai-Ma gyár Társaság egyik vezetője is! — Felkiáltások a magyar demokrata pártról: És ez baj?! — RUDAS László (kp): Ez csak ténymegállapítás! — Felkiáltások az ellenzék­ről; Ez csak nem baj?!) A kettő összefér, igen t. képviselőtársam, egy becsületes demokrácia alapján igen iól és igen egyszerűen összefér. ­(RUDAS László (kp): Csak ténymegállapítás volt!) Mi már a kulturális egyezmény megalko­tása előtt éreztük- hogy a két nép barátságát meg kell teremteni: elsősorban Erdélyért és az erdélyiek miatt a román néppel , megértésre kell jutni. Mi istápolni fogjuk ég istápolni akarjuk ezt a barátságot, mi élő valóságot akarunk teremteni ebből a kulturális egyez­ményből, és abban-a hitben^ hogy az ország­gyűlés a törvény megszavazásával a magyar kormánynak kötelező parancsot ad!,arra, Koiy 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom