Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-38
531 Az országgyűlés 38. ülése 19Í8. e tekintetben mindent megtegyen, ja javaslatot általánosságban elfogadom, de nemcsak elfogadóim hanem még egyszer örömmel üdvözlöm is. {Elénk helyeslés és taps az ellenzéken.) ELNÖK: Orbán László képviselő úr, mint a politikai bizottság előadója kíván jelentést tenni. ORBÁN LÁSZLÓ (ikp) előadó: T. Országgyűlés! Viani szerencséim az országgyűlés politikai bizottságának 1948. évi január 29-ém tartott üléséről szóló 75. számú jelentését előterjeszteni. Eszerint az; 1947. évi XXVI. te. 1. |-ában nyert felhatalmazás alapján az 1948 január hó 1. napjától január hó 15. napjáig kibocsátott és : a mai ülésen kiosztott jelentésben felsorolt rendeleteket az országgyűlés politikai bizottsága a hivatkozott törvényben nyert jogkörénél fogva felülvizsgálta és azokat utólagosan jóváhagyta. Kérem az országgyűlést a politikai bizottság jelentésének tudomásul vételére. ELNÖK: Az országgyűlés is, politikai bizottság jelentésében foglaltakat tudomásul veszí. Szólásra következik a feliratkozott szónokok közüli HAJDÚ ERNÖNÉ jegyző: Nincs senki feliratkozva. ELNÖK: Kíván imég valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát. bezárom. A kultuszminiszter úr kíván szólni. ' ORTUTAY GYITLA miniszter: T. Országgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) (A román-magyar kulturegyezmény parlamenti tárgyalása során elöljáróban is hadd köszönjem meg elsősorban az előadó úrnak azt a minden részletre kiterjedő instruktiv, gondos, igen tanulságos előterjesztését, amelyben a két nép panasztsága művelődési társadalmi kapcsolatainak, s politikai, történeti, gazdasági, irodalmi analógiáknak és összefüggéseknek olyan szép rendszerét építette ki. és a törvényjavaslat szelemében oly gondosan megvilágította. Ugyancsak Ihadd köszönjem meg itt igen t. képviselőtársaim hozzászólásait is, amelyek —' talán egy-két (hang kivételével, amelyekre visszla fogok még térni — az egész vita. során minden hozzászólt képviselőtársam részéről megerősítették azt az, érzést, hegy amikor ai magyar-román kulturális egyezmény megkötése fontos történelmi missziót teljesít be végre, ugyanakkor jelentős jövendő politikai fejlődés perspektíváit, is mutatja meg számunkba. T. Házi Amidőn a. parlamenti tárgyalások során a román-magyar kulturális egyezményt, majd utána nyomban a bolgár-magyar kulturális egyezmény kérdését tárgyaljuk meg, ez aiz időpont sajátos, de jelképesnek tekinthető véletlen révén egybeesik a lengyel kulturális delegáció ünnepi látogatásával, aizzal azf ünnepélyes pillanattal, amely holnap következik be a lengyel-magyar kulturális egyezmény aláírásává-!. Akár jelképnek is tekinthetjük — mint mondottam — a napirenden lévő törvényjavaslatok tárgyalásának s a lengyel kulturális delegáció látogatásának, ezeknek az ünnepélyes pillanatoknak egybeesését, Bizonyára helyeslően veszi tudomásul a, t. Ház, fhogy innen a magyar országgyűlés házából baráti szeretettel üdvözlöm a lengyel kulturális delegációt, (Tows.) annak évi január hó 30-án, péntekem, 532 • : . , t vezetőjét, Skrzesewskii kultuszminiszter urat és a delegáció minden egyes tagját. _ A lengyel kulturális delegáció ittlétekor, a lengyel-magyar kulturális egyezmény megkötésének napjaiban, Groza miniszterelnök úr látogatása után kerülnek tárgyalásra a napirenden lévő kulturális egYezmények. Mindezek az egybeeső mozzanatok ^ KeletEurópa népeinek történetében új forduló" pontot, új döntő történeti pillanatot jelentenek. Ez az első érzésünk, az első gondolatunk, amelyre érdemes rámutatnunk itt a tárgyalás során. De hadd idézzem Pauker Anna szavait, aki a román parlamentben benyújtván a románmagyar kulturális egyezményt, nyomatékos szavakkal utalt ennek az egyezménynek jelentőségére, rámutatva arra, hogy a KeletEurópában élő népeket, magyarokat, románokat, bolgárokat s a többieket, mind imperialista uraik érdekei választották el és uszították egymásra. Pauker Anna nagyjelentőségű beszédében rámutatott arra, hogy a román, a bolgár» a magyar, a lengyel s a többi keleteurópai állam parasztsága, dolgozó népe voltaképpen ugyanolyan természetű idegen érdekeknek és saját belső földesúri, nagytőkés ellenségeiknek nyomása alatt nyögött, sorsuk egy és ugyanaz volt, mégis sikerült ezeknek az erőknek egymás ellen uszítaniok e népeket. Rámutatott igen jelentős beszédében Pauker Anna arra is, hogy amit ma teszünk, az nem más, mint a népeink közötti széthúzás^ megszüntetése és örökös egyesülésünk törvényesítése, megpecsételése. Nagyjelentőségűnek kell tekintenem ezeket a szavakat, amelyek a román külügyminiszter szájából hangzottak el, mert ezekben a szavakban nemcsak a keleteurópai népek, parasztok, értelmiségiek és munkások, a keleteurópai dolgozók sorsa mutatkozik meg, hanem megmutatkozik a jövő perspektívája^ is, megmutatkozik * az a politika, amely a béke és az együttműködés útján egymás mellett tartja a jövőben ezeket a népeket és soha többé nem engedi meg, hogy egymás ellen uszítsák őket. y ' '• Az itt most napirend€ra levő két kulturális egyezmény a kulturális egyezmények két különböző típusát testesíti meg. A m-ost soronlévő román-magyar kulturális egyezmény jelentősége, amint arra "többen — a legnyomatékosabban Nagy képviselőtársam — rámutattak, abban van, hogy két olyan ország kpti meg, amelynek nemzetiségei egymás országában élinek,— hiszen, amint jól tudjuk, igen sok tmiagyar él Romániában, — a másik egyezmény pedig, a bolgár -magyar kulturális egyezmény, két egymíáls iránt _ barátságot, demokratikus. fejlődése iránt bizalmat érző nép szellemi-kulturális kapcsolatainak kimél.yitését jelenti. Hadd szóljak itt most a román-magyar kulturális egyezmény problematikájáról és elsősorban azokról az előzményekről, amelyek ezt a kulturális egyezményt, amely nemzeteink történetében az első és ezért jelentősége már ennél a szempontnál fogva is kidomborodik előttünk, lehetővé tették. Az előzmények közül nem egyet felsoroltak már igen t. képviselőtársaim is. Hadd mutassak rá arra az igen egészséges mozzanatra» hogy a kezdemény» ; a két nemzet között nem elsősorban hivatalos kormányzati kezde' meny, vagy ha úgy tetszik, kormányzati presz-
