Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-36

489 Az országgyűlés 36. Mé&e IMS. nek kiterjesztése és kisugárzása, egyetemes emberi jellegzetesség. Sőt elmondhatjuk azt is, hogy iaz ember­nek ez az ösztönös emberszeretete nem is csu­pán emberi sajátosság, mert az állatoknál is azt látjuk, hogy az azonos állatfajhoz, állat­csoporthoz tartozó egyedek szeretik egymást és örülnek egymás közelségének. Az embernek tehát arra kell törekednie, — és »az embernek ez a legnemesebb és legma­gasztosabb kötelessége — hogy ezt az ösztönös emberszeretetet az ösztönök, a törekvések, az indulatok síkjáról átemelje az értelem, a „ra­cionalitás síkjára; tehát ezt az ösztönös em­berszeretetet öntudatosan átélt humanizmussá kell tenni. Vagyis a humanizmus semmi egyéb, mint az ösztönös emberszeretet öntudatosítása és öntudatos vállalása. Ezt az öntudatos humanizmust a közösség életében intézményesíteni kell- olyan (törvé­nyeket, olyan rendszerieket kell alkotni, lame­lyekben a humanizmus megvalósulhat. (NAGY László (md): Az helyes!) Ha tehát mi kultúrá­ról beszélünk, akkor csak egyetlenegy kultúrát fogadhatunk el és tarthatunk helyesnek; ez az a kultúra, amely ember szere tétnek, a huma­nizmusnak kiteljesítése, öntudatosítása és in­tézményekben való megvalósítása. (Taps az ellenzéken. — NAGY László (md) : Ezt fogad­tasd el a pártoddal és a többiekkeL akkor rendben vagyunk ! ) Azt látjuk, hogy a nemzetek életében volt a kultúrának ilyen nemes iránya. A kórházak, a szegények gondozásának, az igazságosság megvalósításának számtalan jele, mind-mind azt mutatja, hogy az emberiség törekedett arra, hogy a kultúra a humánum jegyében valósul­jon meg, de meg kell állapítanom azt is, hogy igenis az emberiség történelmében sokszor fel­bukkant az a törekvés, hogy a kultúrát ember­telen irányba vigyék, és ennek a törekvésnek legnagyobb sikere a német kultúrában mutat­kozott meg (Taps az ellenzék egy részén.) A németek követitek el a legnagyobb bűnt az emberiség életében azt. hogy mint a leg­magasabb civilizációval és technikai felké­szültséggel rendelkező nép, nem a humánum szolgálatába állították organizáló képességü­keb, eszüket, tehetségükéit, hanem ia,z ember­telenség szolgálatába, (ügy van! Ugy van!) Mi a lényege ennek a német embertelenségnek? Az. hogy a németek mindig kitaláltak olyan dolgokat, eszmei és egyéb síkon, amelyekért fel kellleftt áldozni az embert. A mi szemünkben •a, 'törvény, a rend, eszköz arra, hogy az ember emberi életeit élhessen és minden gon­dolkozó ember szemében minden emberi intézmény és emberi rendszer csak eszköz az egyéni életcél megvalósításának, az emberi méltóság kiteljesítésének szolgálatában^ Ezzel szemben a németeknél a rend, a törvény, az állameszme bálványa volt, amiért feláldozták az embert. Azi: mondották: te ember, pusz­tulj el, szenvedj, légy nyomorult, nem fontos, hogy te vagy, hanem fontos, hogy a néniét pontosság,, a nemeit, rend, a német állam kiviruljon, megvalósuljon, kiteljesedjék. A németek tehátí állandóan o'iyan dolgokat állítoittak az emberek elé, amelyek mint nogány istenek, mint bálványok, n. nér> ^éré­ből a nép élettébői, a nép boldogságából, a nép emberségéből táplálkoztak, és- tönkreíet­évi január hó 15-én, csütörtökön. 490 ték az embert azsérit, hogy azok ia, kír%lált» kiagyalt ideák virágozzanak. Mi egyéb volt a fajmíto'sz, mi egyéb volt a nemeit árja ön­tudat, mint egy bálvány, amely az emberek véréből és könnyébői táplálkozott? Es nem lehet csodálkozni raj%. ha a német tanítók éis filozófusok arra nevelték az embereket, hogy önmjagukalt ás áldozzák fel ezeknek az eszméknek, hogy nem nagyon válogattak abban, h idegenib kellett felál­dozni ezekért az eszmékért. (MIHELICS Béla Vid! (dn.): Hegel indító titia el.) Ed vont okos­kodás helyett egy példával világítom meg itt iá, német kultúrának ezt' a szörnyű eltévelye­dését. A világháború után egyik berlini klini­kán dolgoztam, mint sebészorvos. Akkor hoz­itlák bie «tejeket a világító lutcai közlekedés­szabályozó jelző lámpákat. Az egyik német tanársegéd kollegám, akii amúgy egészen ren­des, józan embernek látszott, nagy örömmel mondta, hogy most milyen egyszerű a közle­kedés és büszkén jelentette ki: »Tudja kol­légám, iha a lámpa zöldet mutat, akkor én hajtok még akkor is, ha egy 'asszony vagy egy gyermek áll ott, az utóm A törvénynek, a rendnek meg kell lenni még akkor is, ha ÍZ ember ebbe belepusztul.« Ezt volt az #z emberteleTiség, ez volt az a, humánum e'lleni irány, tamely átitatoitlt egy egész; népet, és ennek a szelleme sugárzott át hozzánk és ennek a szelleme mételyezi meg még ma is a magyar közgondolkodás és ez a szellem az, amelyik megakadályozz«, îiogy az emberek őszintén beleirleszkedjeneit a demokráciában (Úav van! Úav van! az ellen­zéken. — GYURKOVITS Károly (szd)^ Ra­bolni, gyilkolni könnyebb, mint dolgozni. — DÉNES István (md) : Ugy van, ahogyan mondja! — Ügy van! Ügy van! — Tetszés a>3 ellenzéken.) Ezért vain szükség nevelésre, és ez a neve­lés nem korlátozódhat a büntetésre és a juta­lomra, és akármilyen szép gesztus is a meg­bocsátás,, ezzel sem oldódott még meg a ma­gyar demokráciának a védelme, hanem a döntő fontosságú a felvilágosítás, a meggyő­zés, a bemutatása annak, hogy egyedül ez iaz az életforma, amelyik emberhez méltó és hogy a kultúrának, a civilizációnak, ia törvénynek, a rendnek nincs öncélja, hanem mindez az em­berért van. lAz ember a fontos. À lényeget meg kell találni a paragrafusok mögött és között, a szabályok mögött és között azt a szenvedő, élniakaró embert, és nekünk magyar törvény­hozóknak az a legelső és legfontosabb köteles r sésrünk, hogy ajz élő embert lássak magunk előtt és mindent megtegvünk- bogv^ ennek az embernek 1 az emberhez méltó életét biztosítsuk (Élénk helyeslés és taps az ellenzéken. — VÉR­TES István (md) a kommün'stapárt felé: Miért nem tapsolnak?) Ez a törvényjavaslat egy (ha­talmas lépést jelent a« igazi humánum felé. (Egy hang az ellenzéken: A koalíció nem tap­sol!) És mivel a demokráciának első alapja a humánum, azért örömmel és szeretettel foga­dom el ezt a törvényjavaslatot. (Élénk taps a kisgazdapárton és az ellenzéken. — Szórványos taps a kommunistapárton. — A szónokot szá~ mosan üdvözlik.) ELNÖK: Szólásra következik a feliratko­zott szónokok közül? HEGYES! JÁNOS jegyző : Vészy Mátyás! .­VÉSZY MÁTYÁS (pk): Reök Iván t. kép-

Next

/
Oldalképek
Tartalom