Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-35
i49 V ÀZ országgyűlés 35. ülése J9Û. here exportálták a vajat, mert azt mondták, hogy sok van belőle. Azt hiszem, hogy a demokrácia, ha látszólag felesleges mennyiségbemteKmelíiiink'iiséllielimáfi'Zie^t, nem fogja— a ten" gerbeöjmleísztésíiiéil is lelketlenebb módon — szubvencióval támogatni az élelmiszerexportot, hanem arra fog törekedni, hogy a dolgozó társadalmi rétegek fogyasztóképességét emelje és inkább azt szubvencionálja. Akkor pedig mem fogunk tartani attól, hogy túltermelésünk lesz élelmiszerekben. Természetesen ehhez az kel!, hogy arányosítsuk a jövedelmeket, hogy a dolgozó néprétegnek nagyobb legyen a vásárlóképessége, igenis fogjunk a jövedelmek arányosításához minél hamarább. Nézzük meg. kik járnak ebben az országban nylon-harisnyákban, luxusautókon, kik járnak hosszú szoknyákéban, ezeknek a nagy jövedelméből juttassunk a dolgozóknak, hogy nagyobb legyen a vásárlóképességük. Bányászaink, vasutasaink, gyári munkásaink, tisztviselőink éppen eleget éheztek már; ne kelljen: a jövőben éhezniük azért mert nálunk élelmiszertúltermelés lesz, mint ahogy éheztek a múltban, amikor túltermelés volt élelmiszerből. Azt a kérdést még meg tudjuk oldani, hogy mit csinálunk a felesleges élelmiszerrel, amikor azonban a mezőgazdaság gépesítéséről beszélünk, akkor felmerül egy másik kérdés is: kapunk-e elég üzemanyagot, kapunk-e elég benzint, petróleumot vagy gázolajat. A hároméves tervben elő van ugyan irányozva 7750 traktor, amennyi Magyarország földterülete nagy részének felszántásához elég, azt azonban nem tudjuk, nem fogunk-e úgy járni, mint a múlt ősszel, amikor nem volt elegendő üzemanyagunk a traktorokhoz, hiszen halljuk a- panaszt a falviakban;, a tanyákon: nemhogy a traktorokhoz, hanem még világításra sem kapnak elég petróleumot. Mi lesz a jövőben* ha majd megszaporodnak a traktoroki Nem tudjuk, lesz-e elég üzemanyag hozzájuk. Ez az a kérdés, amely a legjobban izgat bennünket, erre szeretnénk a miniszter úrtól választ kapni, mert hiszen ettől függ, hogy mire határozzuk el magunkat: lótenyésztésre-e vagy inkább szarvasmarhatenyésztésre. Ha itt a jö vőben évente valóban 3—4000 traktort csinál nak, iákkor 6—8 év múlva odajutunk, hogy Magyarországon a lóállomány elégséges lesz,. sőt bizonyos időn túl, amikor már jóvátételi kötelezettségeinknek eleget tettünk, talán még túlsók ló is lesz, lehet azonban, hogy a marhaállomány lesz kevés. Kérdés, nem lenne-e jobb a parasztokat most figyelmeztetni: vigyázzatok, szaporítsátok a tehe-neket, mert lehet- — nem tudjuk — hogy 6—8 év múlva a lónak dömpingára lesz, tehén viszont nem lesz elég. Ezt szeretném tudni, éppen ezért fordulok azzal a kéréssel az iparügyi miniszter úrhoz, legyen szíves bennünket tájékoztatni arról, lesz-e majd a jövőben elég üzemanyagunk ahhoz, hogy a motorizálást nagyobb mértékben bevezethessük, vagy pedig le kel] arról mondanunk. Mivel meg vagyok győződve arról, hogy a miniszter úr is szívén viseli mind a termelő, mind a fogyasztó réteg érdekelj, bízom benne, hogy kérdésemre igenlő és részletes választ fog adni. (Helyeslés és taps a kisgazdapárt és a kommumstapárt soraiban.) ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ IL évi fanuár hó 14-én, szerdárt. 450 ELNÖK: Az országgyűlés az interpellációt kiadja az iparügyi miniszter úrnak. Következik Horváth István képviselő úr interpellációja az építés- és közmunkaügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék az interpellációt felolvasni. HEGYESI JÁNOS jegyző (olvassa): »Miniszter Úr! A közmunkakötelezettség Aránytalanul terheli a kisparasztságot. A vonatkozó rendelet a kivételezettek közé sorolja a 60 éven felüliekeit, nem véve figyelembe azok jövedelmét Méltánytalan ez az intézkedés a 60 éven aluli kisparasztságra, mert a nagyobb ingatlanokkal rendelkező 60 éven felüli nagyjövedelműek — élve a lehetőséggel — nem Íratják át ingatlanukat az örökösökre, ezáltal mentesülnek a közmunkaváltság fizetése alól. Milyen intézkedéssel kívánja miniszter úr a kisparasztság eme sérelmét megszüntetni 1 ?« ELNÖK: Horváth István képviselő urat illeti a szó, HORVÁTH ISTVÁN (pp): T. Országgyűlés! A népi demokrácia fejlődése, izmosodása természetszerűen megkívánja, hogy a kiadott rendeleteket időnkint felülvizsgálja a kormányzat s a fejlődés követelményei szerint módosítsál. Nem kétséges, hogy a közérdekű munkakötelezettséget szabályozó 4000/1945. számú miniszterelnöki, valamint a 9000/1945. számú miniszterelnöki rendel-et, az úgynevezett közmunkanovella, módosításra szorul, nemcsak azért, mert az említett novella például mentesíti a 60 éven felülieket vagyonra és jövedelemre való tekintet nélkül, lehetőséget nyújtva ezzel nagy vtagyonoknak és jövedelmeknek a> közmunkakötelezettség alóli kibúvásra, (Közbeszólás a kommunistapárton: Igaz!) hanem azért is, mert a jövedelmekben a vonatkozó rendelet kibocsátása óta a dolgozó nép, de különösen a. dolgozó kisparasztság kárára és a niagytőke javára, sok területen konmly változás következett be. Sok helyen előfordul az országban. hogy egy 60—100 holdas birtokos betöltvén a rendeletben megszabott korhatárt, meutes a közmunkaváltság fizetési kötelezettség alól, s az örökösökre nem Íratja át a birtokot ami által jövedelmét személyével együtt kivonja a közmunkakötelezettség alól. (Úgy van a komnmnistapárton.) A 60 éven aluli kisparaszt a vagyonával együtt kötelezett, ^VÉRTES István (md): Életében nem köteles .átíratni !) a 60 éven felüli kulák la, vagyonával együtt mentes. (LUKÁCS Vilmos (md): Miért írassa át?) Nem is kell különösebben hangsúlyoznom, hogy ez sérelmes a dolgozó kisparasztságra. Az sem lehet vitás, t. Országgyűlés, hogy a közmunkaváltság kötelezettségének aránya nem felel meg a mezőgazdasági és a kereskedelmi jövedelmek arányának, amely ^ egyre nagyobb mértékben a kereskedelem javára tolódik ej. Az építés- és közmunkaügyi minisztérium statisztikája szerint a kivetett összeg megoszlása az egyes termelési ágak szerint a következő. Minden befolyó 10Q forintból 15% az őstermelést, 20% az ipart, 65'% a szabadfoglalkozású és "az értelmiségi rétegeket terheli. Arról» nincs kimutatás, hogy az említett 65% ból mennyi esik a fizetett alkalmazottakra. Ha ez rendelkezésre állna, pontosan kimutatható volna az/ úgynevezett szabadfoglalkozásúakat I terhelő százalék. 29
