Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-35

423 Az országgyűlés 35. ülése 1948. tartalmaz az újabbkori magyar politikai történelemre vonatkozólag, és meg vagyok győződve arról, hogy ez a múzeumi anyag- többek között a centenáris kiállításoknál is igen je, lentős szerepet fog .látszani, A bizottság az 1947. évi működést megvizsgáló ütésén foglalkozni fog azzal .

a problémával, hogyan lehetne ezt az* anyagot a tudományos kutatás számára is és a nagykő" zönség számára is minél hozzáférhetőbbé és minél jobban kihasználhatóvá tenni. Ismételten kérem a Parlamenti Múzeum 1946. évi gyarapodására, használatára és számadására vonatkozó jelentés szíves tudomásul vételét. ELNÖK: Kíván-e valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t Ország" gyűlést, -méltóztatnak-e a könyvtári és múzeumi bizottság jelentését a Parlamenti Múzeum 1946. évi gyarapodásáról .használatáról és számadásairól elfogadni

1

? (Igen!) Kimondom a határozatot, hogy aa országgyűlés a. könyvtári és< múzeumi bizottság jelentését a Parlamenti Múzeum 1946. évi gyarapodásáról, használatáról és számadásairól elfogadta. A pénzügyminiszter úr kíván szólni. NYÁRÁDI MIKLÓS miniszter: T. Országgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Van szerencsém beterjeszteni a magyar állam 1947—48. évi költségvetését. Tisztelettel kérem, méltóztassék a költségvetést, melynek kinyomafása . már megtörtént, aa országgyűlés tagjai között^ szétosztani, előzetes tárgyalás' és jelen" téstétel céljából pedig a következő bizottságoknak kiadni: a miniszterelnöki és kisebb tárcák költségvetését a pénzügyi bizottságnak.'a külügyi tárca költségvetését a pénzügyi és a külügyi bizottságnak, a belügyi tárca költségvetését a pénzügyi, a közigazgatási» valamint & társadalompolitikai bizottságnak, a pénzügyi tárca költségvetését a pénzügyi bizottságnak, az iparügyi tárca költségvetését a pénzügyi, valamint a közgazdasági és közlekedésügyi bizottságnak, a kereskedelem- és szövetkezetügyi minisztérium költségvetését a pénzügyi, valamint a közgazdasági és közlekedésügyi bizottságnak, a közlekedésügyi tárca költségvetését a pénzügyi, valamint a közgazdasági és közlekedésügyi bizottságnak, a földmivelésügyi tárca költségvetését! a pénzügyi, a földmivelésügyi, valamint a közgazdasági és közlekedésügyi .bizottságnak, a vallás- és közoktatásügyi tárca költségvetését a pénzügyi és a közokta-' tásügyi bizottságnak, az. igazságügyi tárca költségvetését a pénzügyi és az igazságügyi bizottságnak, a honvédelmi tárca költségvetését a pénzügyi és a honvédelmi bizottságnak, a népjóléti tárca költségvetését a pénzügyi és a társadalompolitikai bizottságnak, végül az * építés- és közmunkaügyi tárca költségvetését a pénzügyi, valamint a közgazdasági és közie-kedésügyi bizottságnak. T. Országgyűlés! A parlamentek éleiében az állami költségvetés benyújtása mindig különleges jelentőséggel bírt." Különleges jelentőséggel bírt mégpedig azért, mert a nein^et egész életének gazdasági ' síkra történő kivetítésével pontos képét adja egyrészt az elvégzett munkának, másrészt pedig az elvégzendő feladatoknak» feltárja az eredményeket, nem leplezi a hiányosságokat, számoszlopai között a mindennapi élet gondjait, a kisember hétközév) január hó lí-éfi, Szerdán. , Jßi napi problémáit éppen úgy megtaláljuk, mint . a nemzet egészének sorsára kiható nagyfontosságú tényezőket; _ szóval benne foglaltatik a költségvetésben mindaz» ami a nemzetet alkotó legkisebb egységnek, az embernek, minden megnyilvánulását éppen úgy felöleli, mint magának az egész nemzetnek az életét, visszatekintve a múltba és igyekezvén megszabni azt az irányt, azt az utat, amely a jövendő felé vezet. A költségvetés száraz számoszlopai, rideg tényei mögött ott, rejtőznek a mindnyájunk elé és rajtunk keresztül a nemzet egésze elé tornyosuló problémák. Ott rejtőznek ezek a kérdések- kezdve a mindennapi megélhetés gondjaitól, az élelem, a ruházat, gyermekeink neveltetésének problémáitól az országos jelentőségű» gyakran jövendőt formáló nagy kérdésekig, megoldást kérve és várva, mert hiszen e kérdések megoldásával vetjük meg az alapját annak a lehetőségnek és jelöljük ki az útját annak az iránynak, amelyen haladva igyekezünk a régi Magyarország reánkmaradt háborúdúlta romjaiból magunk és gyermekeink részére az új és boldogabb Magyarországot felépíteni. T. Országgyűlés!,,"Legyünk tisztában azzal, hogy népünk és nemzetünk részére ma a politikából gyakran elsősorban a gazdasági kérdések és azok megoldásai bírnak fontossággal, sőt ezen túlmenően bátran állíthatjuk, hogy a politizálás ma nagyon sokak részére elsősorban a gazdasági kérdésekkel való foglalkozást jelenti. Rá kell azonban nyomatékosan mutatnom arra a tényre is» hogy a megélhetés kérdéseinek, a mindennapi élet gondjainak az emberek gondolkozásában elfoglalt emez első helye nem tekinthető csupán szubjektív jelentő.ségű megnyilvánulásnak, hanem az ország jelen sorsának irányításánál és jövőjének felépítésénél is elsőrendű fontossággal bíró tényező. Nem vitás ugyanis az, hogy országot építeni- életerős és fejlődőképes további nemzedékek alapjait..megvetni csak úgy lehet, ha a biztos alapokhoz és az egészséges fejlődéshez szükséges és megfelelő gazdasági előfeltételeket meg tudjuk teremteni. Elengedhetetlen nül szükséges tehát, hogy nemzetünk további fejlődését biztosító szellemi és erkölcsi tényezők ápolása és fejlesztése mellett megtaláljuk a lehetőségét annak, hogy _ ezek az erkölcsi eszmék és szellemi erők szilárd és biztonságos gazdasági alapokon nyugvó állami és társadalmi rendszerbem tudják hatásukat még nagyobb mértékben a nemzet jövője és a nemzet mindenegyes tagjának boldogulása érdekénen kifejteni. T. Országgyűlés! Amidőn az 1947—48. évi magyar állami költségvetést r ezen gondolatok szellemében a t. Országgyűlés. asztalára leteszem» az a kérésem, méltóztassék ezt a költ- • ségvetést azzal fogadni, hogy számaszlopai mögött egy nemzet egészének verejtékes munkája és szilárd akaratarái], amely minden eléje tornyosuló nehézség és akadály ellenére, lemondások és nélkülözések árán kívánja saját wszágát felépíteni. (Ménk taps.) T. Országgyűlés! Az 1946/47. évi állami költségvetési, amelynek első napja jegyibeesetit' a stabilizáció niegterenrtiésének időpontjával, • voltaképpen egyik legfontosabb pillére volt a stabilizáció nagy munkájának. Elkészítésénél rendkívüli nehézséget jelentett ^ az ••» körülmény, hogy az infláció tombolásánák a^ tetőfokán gyakorlati tapasztalatok és adatok nél-