Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-35

425 Az országgyűlés 35. ülése 1918. kül voltaàéppen c%k dediuMív eljárással és feltevések alapján készült és így kellett az országolt ebtől a káoszból egy szilárdan meg­alapozott gazdasági rendszerbe átvezetni. Egyéves, illetőleg 'Hassan már másféléves távlaitíból visszatekintve^ gazdaságpolitikánk­nak erre a 'teljesítményére, megállapíthatjuk, hogy ez az átvezetés sikerrel járt; ezt ma méginkább megállapítíiatjuk» mint a stabili­zációt közvetlenül követő időpontban. Ez an­nál figyelemreméltóbb, mert ezt a maga ne­mében világviszonylatban is egyedülálló va­' rutarendezést. illetőleg gazdaságpolitikai' tervi elgondolást minden átmenet nélkül, elméleti feltevések és számolások alapján az infláció tetőfokán dolgozták ki. minden elismerést megérdemlő gazdasági szakembereink. ., A gazdaságtörténelemben ismert stabilizá­ciók ugyanis eddig- rendszerint úgy folytak «Kp, hogy a gazdasági élet minden szektorában már előzőleg végbement stabilizációs folya­matot zárta le és koronázta, meg voltaképpen a valutareform. így volt ez az 1924/25- évi ma i gyár valuitarendezésnél is. amikor iaz ilyenkor szokásos, obligát külföldi kölcsön felvétele már csak névlegesen zárta le a valutarende­^zés munkáját, Az 1946. évi magyar stabilizáció ezzel el- . leütésiben úgy jött létre, hogy miután oz elő­feltételeiknek tapasztalatokon alapuló gyakor­lati megállapítása, mind az állami költség­vetés. ' mind a bér- és árnívó tekintetében az infláció miatt lehetetlen volt, ezeket a ténye­zőket mesterségesen keÜIoH megállapítani és utána megvárni, hogy vájjon a gyakorlati élet hajlandó less-e ezeket az előre, mestersé­gesen megállapított) alapokat és kereteket utó­lag elfogadni. Ma már nyugodtan elmondhat­juk, hogy egyfelől az előre megállapított ke­retek, másfelől a gazdasági fejlődés iránya és tempója közölt várakozáson felüli összhang mutatkozott és elmondhatjuk azt is. hogy ál­talában a gazdiasági életnek csupán aránylag szűk szektorain kellett a gyakorlati élet kívá­nalmaihoz mérten szűkíteni vagy bővíteni. Erre legjobb bizonyíték a niultévi állami költségvetés, amely az államháztartás összes • kiadásait 4,420-7 millió # forintban, bevételeit pedig 4,045.9 millió forintban s így a költség­vetési hiányt 374.8 millió forintban irányozta elő. Ezzel szemben mit láttunk! Láttuk.^ hogy az előirányzott összegekkel szemben mind a bevételek, mind a kiadások emelkedtek, azon­ban a bevételek és kiadások előre megállapí­tott aránya nemcsak, hogy nem változott meg, hanem az eredetűnél kedvezőbb képeit; muta­v iflott, a im ennyiben a tényleges kiadások 22-8 százalékkal. ia tényleges bevételek pedig 28.1 százalékkal hiafliadták ' mes" az előirányzatot.' Ennek következtében a költségvetésnek ere­d-etileg 8 5 százalékban előirányzott h ián va S.2 százalékra csökkent, PV?,Q\ nedigr elkerül­hetővé vált az, bogy a^ állami kiadások fe­dezetére bi^nkÓTTpásf kehien igényi» 0 venni s i<rv a? állami költségT^é^ esrvensúlvát "s a Kfp'biHzá-ci-ót sike-»*ül+ fenntartani az elmúl f T. Országgyűlés! A stabilizáció megterem­ttése után eltelt csrlknem másféü esztendő után nyugodtan és büszkén elmondhatjuk, hogy "rendezett államházJfertás, aránylag konszoli­dált', hitelviszonyok, meginduló és egyre erő­sebb ütemben fokozódó termelés, külkereske­. delmi kapcsolataink újra felvétele és uöveke­évi január hó li-én, szerdán. - 426 dés-e, azok a legdöntőbb eredmények, amelyek mind annak kösaönhertlők. hogy a magyar gazdasági életnek a forintban egy kellően megalapozott értékmérőt és csereeszközt sike­rült adnunk. T. Országgyűlés! Ha végignézünk ma az európai országok költségvetésein, akkor lá-tni fogjuk, hogy ezeknek csaknem mindegyike deficites és enntekfolytán egyre nagyobb mértékben kénytelen az illető ország gazda­sági élete az infláció veszedelmével szembe­nézni. Ha csupán néhány ország példáját vesszük, akkor láthatjuk, hogy Csehszlovákia költségvetése például 17.8 százalékkal, az oszt­rák költségvetés 11.3 százalékkal, a francia költségvetés pedig 7.5 százalékkal deficites. Ezeknek a, külföldi példáknak a felsorolása véleményem szerinit egymagában is döntő bi­zonyítéka annak, hogy milyen nagyjelentő­ségű az a tény, miszerint hosszá idő óta elő­ször került felesleggel záródó költségvetés a magyar országgyűlés elé. Ennek a ténynek annál nagyobb a jelentősége, mivel a deficit nélküli költségvetés önmagában is egyik, ha nem is kizárólagos, de mindenesetre legjelen­tékenyebb garanciái.a annak, bogy az infláció szörnyű veszedelmeket magában rejtő, fenye­getését a jövőben is sikerül elkerülni. Amint a _ közgazdaság ftiapasztalatai h'­7 ; nyitják, az infláció egyik legnagyobb ható ereje és leggyakrabban jelentkező oka az. ha az állami kiadások ia.z állami bevételekből nem fedezhetők s az állami kiadások fedezése céljából! az állaim kénytelen a bankjegyforga­lom emeléséhez nyúlni. Akkor tehát, amidőn «a. pénzügyi kormányzatnak az összes illetékes gazdasági tárcák és a* Gazdasági Pőtanács hathatós együttműködése eredményeképpen most hosszú idő óta elsőizbeii sikerült deficit­mentes állami költségvetést a t. Országgyűlés elé terjeszteni, voltaképpen elértük ia-zt 5 hogy alz infláció egyik leggyakoribb és legnagyobb jelentőségű okát sikerült erre a költségvetési évre kikerülnünk és kikapcsolnunk. T. Országgyűlés! Természetesen tisztában kell lennünk azzal, hogy az állami költségvetés elszigetelt vizsgálata nem lehet alapja az egész gazdasági élét elbírálásának. Az állami költségvetést helyesen csak úgy értelmezhetjük és bírálhatjuk el. ha áttekintéssel bírunk (az ország egész gazdasági helyzete felett és látjuk az okokat és összefüggéseket, amelyek szá­munkra ennek a költségvetésnek ebben a for- . májában való idehozatalát lehetővé és szüksé­gessé tették. A stabilizáció megteremtése óta eltelt közel másfél esztendő távlatából ma már megállapít­hatjuk, hogy egyrészt a stabilizáció hatására az ország gazdasági helyzete határozottan meg­javult, másrészt pedig ez a javulás lehetővé tette a stabilizáció kezdeti eredményeinek fenntartását és megszilárdítását. Az első terv­évet megelőző 1946—1947. évi nemzeti jövedel­münket« amely a tervgazdasági elgondolás ki indulási pontjául is szolgált, -az 1947. évi januári árak alapján mintegy 14.7 milliárd forintra becsülhetjük. Ha ezt szembeállítjuk az utolsó békeév. 1938 forintértékre átszámított és mintegy 22.5 milliárd forintra becsülhető nem­zeti jövedelmével, akkor arra a megállapításra jutunk, hogy az 1946—1947. gazdasági év nem­zeti jövedelme mintegy 65.5 százalékát tette ki az utolsó békeév nemzeti jövedelmének. A hároméves terv életbeléptetése során ?•<

Next

/
Oldalképek
Tartalom