Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-34
391 \Az országgyűlés 3i. ülése ÎM8, nek eredményeképpen Jugoszláviában szinte , minden tizedik ember, férfi és nő, gyermek és agg esett áldozatául annak a vandalizmusnak. annak á barbarizmusnak, amelyet Hitler csatlósai zúdítottak a világra. Ezeket a statisztikai adatokat, a jugoszláv nép mérhetetlen emberveszteségét véleményem szerint feltétlenül figyelembe kell vennünk, különösen akkor, amikor jelen törvény javaslatunkat tárgyaljuk, mert szomorúan kell megállapítanunk, bogy ezeknek a statisztikai számoknak előállásában sajnos nekünk magyaroknak is részünk volt. De amellett, bogy emberben mérhetetlen sokat veszített Jugoszlávia és hihetetlen nagy áldozattal járult hozzá a, demokratikus államok győzelméhez, anyagi vesztesége ás akkora, hogy aránytalanul sokkal nagyobb szinte Európa valamennyi államának veszteségénél. Jugoszlávia nemzeti vagyonából a háború alatt, a négy és félesztendős népfelszabadító küzdelem, során 9.1 milliárd dollárt veszített el, Jugoszlávia összveszteségét azonban 46.9 százalékra teszik. Ez a pár statisztikai adat közelebbről azt jelenti, t. Országgyűlés, hogy a négyéves küzdelem alatt Jugoszláviában elpusztult 4257 kü lönböző gyáripari vállalát, 20.000 kisiparosműhely, a szénbányákat 60 százalékban rombolták le a fasisztáik és súlyos károkat szenvedett a közlekedés is. Például a felszabadulás után az egész szerbiai népköztársaság területén mindölssze egy használható állapotban lévő mozdony maradt. Ezek a számok is mutatják azt, hogy a jugoszlávok nemcsak sajátmaguk, hanem valamennyi haladó ember szabadságáért mérhetetlen áldozatokait hoztak. T. Országgyűlés! Miért mondottam el ezeket az áldozatokat, ezeket a statisztikái adatokat] Legelsősorban azért, mert csak ezeknek tudatában tudjuk megérteni és igazán méltányolni azt a tömeges munkahősiességet, amelyiyel Jugoszlávia dolgozói, de különösen.— r itt kell rá külön kitérnem — Jugoszlávia ifjúsága a. csataltéren aratott győzelem után új harcra indult a lerombolt és elszegényedett ország újjáépítésére és továbbfejlesztésére. Sajnos, Magyarországon nagyon keveset ttodnak arról, hogy a jugoszláv ifjúság .mit produkált a háború alatt és a háború után. A háború alatt a jugoszláv ifjúság legnagyobb része ott volt a fasizmus elleni küzdelembenA négyéves népfelszabadító har.cban fiatal partizánok tízezrei estek el és ezeknek legszebb emléket maga Tito marsall állított a inult év január elejei beszédében, amikor azt mondotta: (olvassa): »Az országuk újjáépítéséért, a gazdasági nehézségek leküzdéséért folyt harc alkotó része a. csatatéren vívo'lt csatáknak, amelyekben .a .jugoszláv ifjúság tízezrei estek el azért hogy másoknak jobb legyen.« De már a harcok alatt, aanikor az egyes országrészek felszabadultak, az ifjúság a felszabadított területeken rögtön megalakította a maga munkaegységeit s ezek hozzáláttak az utak és sínpárok javításához és egyéb 'feladatok elvégzéséhez. 1945 elején 4000 ifjú kijavított 130 kilométer hosszúságú vasútvonalat Likában, Szlovéniában pedi» az elpusztult vasútvonalakat 182 kilométer hosszúságban 6000 j fiatal^ építette újjá. Amikor Belgrád felszabadult és a kórházaknak, intézményeknek és a lakosságnak tűzifával való ellátása halaszthatatlanná vált, akkor Szerbia kétezer ifja és leánya négy munkabrigádba szervezve azonnal évi január hó 13-án, kedden. 392 elindult a favágási akcióra. A legnehezebb körülmények között, szörnyű hidegben, ihavazásban, 15 nap alatt az előirányzott 5000 köbméter helyeit, több mint 6000 köbméter fát termelt ki önként és lelkesedésből az ifjúság. Ugyanezekben az időkben más brigádok sokszáz kilométer távolságra szállították az élelmet a Szandzsák és Crnagora elpusztított területeire. A Belgrádban lezajlott;. Balkán-ifjúsági kongresszus előtt négyhónapos kongresszusi niunkaversenyt rendezett a jugoszláv ifjúság. A munkaverseny a tenni- és alkotnirvágyás lendületével fogta át az ország minden munkaterületen dolgozó fiatalságát. A fiatal munkásság a gyárakban és üzemekben, a, parasztság a mezőkön, a diákifjúság iskoláiban dolgozott az újjáépítés érdekében ebben a négyhónapos nagy versenyben. Ennek a nagy versenynek csak következő nagyobb eredményeit emelem ki: (12.30) A szerbiai népköztársaság ifjúsága egymillió önkéntes munkanapot dolgozott. Neigyven nap alatt megműveltek 11.000 hektár földet és kijavítottak 670 kilométer hosszú utat A szerémségi nagy kuíkorioatörési akcióban 10 szerémségi brigád, Szerbia 6 brigádja és a Vajdaság 2 brigádja vett részt, összesen körülbelül 10.000 ifjú és leány. Egy hónapnál alig hosszabb idő alatt 16.000 katasztrális hold földről törték le a kukoricát. 1945 májusától június végéig húsznál több ifjúsági brigád vett részt a vajdasági földmegmunkáló akcióban. Crnagora és a Szandzsák ifjúsága hosszú íkilométereket gyalogolt azért, hogy az akcióra idejében megérkezhessek- Jugoszlávia minden tájáról hatezer ifjú jött össze a Vajdaságban s 33.000 katasztrális holdat művelt meg. 1946-ban Jugoszlávia ifjúsága 15 millió önkéntes munkanapot fordított utak, országútiak javítására, vasúti vonalak, védőgátak építésére. Ezekben a munkákban különösen kitűnt a szávamenti csatornát építő szerb ifjúság hősies erőfeszítése. EzvoJJti az az akció, amelynek keretében Szerbia 4000 fiatalja négy hónap leforgása alatt 4000 hektár termőföldet adott hazájának. De 1946-ban mégis a, brcskó-bánovicsi ifjúságai vasútvonal megépítése volt) a jugoszláv ifjúság legnagyobb tette és t. Országgyűlés, ennek a vasútvonalnak építése során kezdődött el a jugoszláv és a magyar ifjúság barátsága a gyakorlatban is akkor, amikor a magyar fiatalok i s odasiettek önként arra a vasútvonalra, hogy az a kitűzött időpontban készen legyen. Ezt a n.agy műveit az ország továbbfejlesztésében, sok előre nem látott munka ellenére is, a tervezett időre befejezték- A 90 kilométernél hosszabb vonalat ha 1 * hónap alatt építették meg. A munka méreteiről c s ak egy-két adatot említek. Kiástak " és beépítettek a hat hónap alatt 1,360.000 köbméter földet és követ s 243 hidáítl építettek Összesen 3 feillqméter hosszúságban. Ebben # a nagy munkaakcióban résztvett 62.060 ifjú» akik önkéntesen és ingyen dolgoztak. A szakértők hiányait úgy pótolták, hogy ifjaikat tanfolyamokon képeztek ki' alsó- és középfokú szakvezetőkké. A gép- és szerszámhiány miatt a munka legnagyobb részét testi erővel végezték, aa ifjúság lendületével és soha nem látott erőfeszítésével. Ennek a" vonalnak kiépítés© lehetővé tette a ibánpviesi gazdag szénmedence, a tuzílai medence és a szava-
