Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-34

393 Az országgyűlés 34. ülése 19M menü gazdag gyümölcs vidék nagyobb kiaknázását. A vasútvonalépítőik küldöttségének foga,dasa alkakaávöii Tito beszédében egyebek között ezeket mondta (olvassa); »Meg egyszer köszönöm nektek azt az ajándékod amelyet a vasútvonallal népünknek adhatok. Erre ebben az időszakban, a felszabadító háború utáni épíit'ési időszakban nagy szükség vol. T'ly módon nemcsak az •újjáépítéshez járultatok hozzá/ hanem egyúttal megmutaittátok népeinknek é

s az egész világnak, hogy mire vagyunk képe' sek^ saját erőnkből, mit (tudunk teremteni saját munkalendülétünkből. Ezzel & nagy niűè

yeletltel hitet öntöttetek népeinkbe, hogy kitépítjük hazánkat» hogy minden megoldható 'feladatot megoldhatunk, amelly előttünk áll. Hála az olyan ifjúságnak, amilyen a mienk!« — Ezzel fejezte be Tito akkor beszédét. A jugoszláv ifjúság evvel a művével val ó. ban az egész világot bámulatba ejtette. De annak tudaltában, hogy hazája építését tovább kell folytatnia, az 1947. évben új feladatokat vállalt. Nem akarom mindazt a sok feladatot felsorolni» amelyet 1947-ben elvégzett a jugoszláv ifjúság. így csupán csak legnagyobb munkájukról teszek említésit. Az 1947. esztendő során a jugoszláv iíjúteág megépítette a második ifjúsági vasútvonalat, a Samac-szarajevói vasútvonalat is. A vasútvonal hossza 237 kilométer, 37 áMoínással és 340 kilométer rendes nyomtávú sínpárral. Ez a vasútvonal a Boszna folyó völgyében fut és felépítése lehetővé tette a körzet szén- és vasérckkrcseinek kiaknázásait

1

. Az esztenidő során több mint 200.000 jugoszláv fiatal, ifjú és leány vett részt ezekben a munkákban ingyen és önként, azért- hogy boldogabb és szabadabb országa legyen- Jugoszlávia ifjúsága ma: kétségtelenül a saját ügyeivel törődő és jobb jövőjét valóban építő ifjúság és a felsorolt eredményeket nézve, sőt az egyes objektumok építésében résztvevők számát tekintve, könnyen érthetővé válik Tito•niaik atz a büszke kijelentése:, amelyet Zágrábban mondott, hogy: »ilyen if júsággal népeinknek nem kell félniök a jövőtől.« Hogy mindezeket itt elmondottam a jugoszláv ifjúságról, ezt azéopti tettem, t. Országgyűlés! hogy ezzel párhuzamosan, ezzel kapcsolatban felhívjam az illetékesek figyelmét arra a helyzetre, amelyben a magyar fiatalság van. A demokratikus magyar ifjúság vezetői a múltban is elkövettek mindene, hogy a magyar ifjúságot i

s olyan szellemben neveljék és főleg hazánknak olyan szilárd támaszává neveiljék, amilyen ia) jugoszláv ifjúság. Nem egészen rajtunk múlott, hogy ezt a feladatot nem 'tudtuk teljes egésr/ében végrehajtani és a jugoszláv ifjúság hősi t erőfeszítéseit figyelve, azt tei megállapítást kell tennünk, hogy a magyar demokrácia nagy eredményeket érhetett, el politikai, gazdásáeri és dalmí területen, kiléphettünk politikai elszigeteltségünkből Is. %de az ifjúság területén igen-igen: nagy mertekben le vagyunk maradva. Ezért ebből az sükalomból feHtétlenül felhívom a kormányzat és az illetékesek fig-yelimét arra, hogy^ a nehéz gazdiasági helyze(tünkért, úiiápítésünkért é

s demokráciánk toyábbfejlészítóséért folytatott harcban * egy r>i1lanatra se törnüHön el ifjúságunk ügye. Mi a magunk részéről minden^ megteltünk . évi január hó 13-án, kedden, 394 j eddig is és kezdeményezéseink sikerét bizonyítja az is, hogy például ezen a héten ül össze itt Budapesten a Balkán Ifjúság Országos Tanácsa. Ebből az alkalomból nemcsak az országgyűléshez, hanem az egész magyar társadalomhoz, az egész magyar fiatalsághoz is fordulok akkor, amikor arra. kérem a magyar társadalmaiti és a magyar if júságot, hogy fogadja a Balkán-államok körünkbe érkező ifjúságát olyan szeretettel, amilyen szeretettel ők jönnek közénk. T. Országgyűlés! Nekem az a meggyőződésem, hogy an elkövetkezendő időkben a magyar ifjúság szerepe is meg fog növekedni. Égészen biztos, hogy a ma kormányzó generációnak feladata nagyrészt még csak & romeltakarítás, a mult^hibáinak és bűneinek jóvátételé és a barátság fokozottabb kiépítése- A. mi feladatunk, a ma élő ifjúságnak a feladata, azonban. — úgy ereszük és hisszük, és erre akarjuk az egész magyar fiatalságot ránevelni, hogy ő is úgy érezze — már laz is a feladata, hogy kölcsönösen megteremtsük, kimunkáljuk és felépítsük a duiravölgyi népek nagy családját. Abban a meggyőződésben, hogy ennek a törvényjavaslatnak* amely előttünk fekszik, törvényerőre való emelése ehhez a kitűzött célhoz veteető úton egy, döntő lépést jelent előre,', a törvényjavaslatot pártomnak^ és a demokratikus magyar ifjúságnak"nevében elfogadom. (Nagy taps a kormánypártokon.) ^ ELNÖK: Kíván még valaki a törvényjavaslathoz áltíalánosságban bozzászólnil (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A külügyminiszter úr kíván szólni. » MOLNAR ERIK miniszteri T. < Ország!

gyűlés! A jugoszláv-magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés, amelynek törvénybe iktatását kérem, a [ megújult demokratikus Magyarország külpolii tikájának első nagyfontosságú • eredménye. Nagyfontosságúnak, — nyugodtan mondhatom: történeti fontosságúnak — kell tekintenünk ezt a szerződést, amely kifejezi a szakítást a múlt külpolitikájával és megmutatja a magyar külpolitika új irányát. 0 A bel- és külpolitika szoros kapcsolata vonta maga után azt, hogy Magyarország, amely a demokratikus fejlődés útjára lépett, egyúttal új külpolitikai útra is tért. A Horthy-rendszerben . Magyarország külpolitikája a reakciós, népeluyomó belpolitika folyománya volt. A rendszer a nagybirtokosok és a^ finánctőke uralmának fenntartását tűzte ki céljának, egy olyan uralom fenntartását,amely a dolgozó tömegeket kilátástalan nyomorba taszította. A töme»gnyomor okáról, a fennálló társadalmi rendről a figyelmet úgy igyekeztek elterelni, hogy minden baj és szenvedés alapokénak a trianoni békeszerződést, az országok területi megcsonkítását tüntették fel. Ebből következett a külpolitika célja: a ,revizionizmus, az irredentizmus. (-Ez a ' külpolitika Magyarországot a szomszédos országokkal, Jugoszláviával, Komániával, Csehszlovákiával kiegyenlíthetetlen ellen» tétbtei sodorta. Magyarország így ellenséges országok gyűrűjébe került, és amikor a második világháború, kitört, az országot reakciós belpolitikája és reakciós külpolitikája egyaránt az imperialista, fasiszta Németország járó-