Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-34

373 ' ' 5fe orssâffgymês 34. ülése '1918. együttműködésének .a vágya és akarata, mint a bosszú, mint a megtorlás akarata. , Azt is meg kell azonban mondanom, hogy az újvidéki, a zsablyai és hasonló események ellen ebben az országban esak a szocialistáiknak, az illegalitásban lévő kommunistáknak és >a föld alatt mozgó progresszív polgári erőknek a hangja jelentkezett. Legelőször a szocialisták tiltakozása jelentkezett a felé az uralkodóosztály felé, amely nem "vette észre, hogy milyen katasztrófáiba sodorhatja a magyarságot. Mi ezzel' a szerződéssel elégtételt is akarunk adni a jugoszláv,népnek az őket ért nagy sérelemért. A jugoszláv nép szerintem a legszerencsésebb európai nemzetek közé tartozik. Ezt a szerencséjét nem véletlenül szerezte, sokmillió ember hősi halála kellett hozzá. A jugoszláv nép ebben a pillanatban a világ népei előtt éppúgy áll, mint ahogyan 1848—49-ben a magyar nép állt a világ szabadságszerető népei előtt; úgy álltak és állnak, mint akik ezen a területeri éveiken keresztül! egyedül álltak ellen, s. küzdöttek, harcoltak azért» hogy egy egészen más politika, egy egészen más társadalmi és szellemi élet kezdődjék Európának ezen a területén. A felszabadulás után mi szocialisták sokmindent elhanyagoltunk, egyet azonban', amit nagyon lényegesnek és fontosnak tartok, megcsináltunk. Alig jöttünk ki a bunkerekből, elindítottuk szocialista újságíróinkat és politikusainkat a környező államok felé. Ereztük, hogy az elkövetkezendő évek és évtizedek politikájára az lesz döntő, hogy milyen levegőt teremtünk országaink köziöittt és milyen kapcsolatokat fogunk elmélyíteni. Még tartott a háború, amikor a szocialista újságírók Belgrádban, Bukarestben- Szófiában, Prágában» Varsóban ég máshol megjelenítek, hogy összekössék az országokat, az országok népeit egymással. Hosszú nehéz harc kezdődött és én végtelenül örülök annak, hogy ennek a harcnak egy fejezete ilyen szerződéssel zárul. Mi szocialistái: nem vagyuk konjunktúrapolitikusok: amit csinálunk' azt leheítíőleg- úgy csináljuk meg. hogy évek és évtizedek múlva is érvényes legyen és amit nem lehetett megtenni az elleniforradalom alatt? azt igyekeznünk a felszabadulás után megteremteni, úgv, hogy a szoiciáldemokratapárt kezdeményezésére egy Duna-konferencia jötlt létre Budapesten, amelyen csak szociáldemokraták vettek részt, hogy ezen a konferencián a jugoszlávok» a románok, a csehek és mások közösen beszéli ék meg azokat a problémákat, amelyek országaikat érintik. Ennek a kezdeményezésnek megvolt a politikai jelentősége és most már. jelentkezik az eredménye is. Túl vagyunk a nehézségeken és szeretnénk ezen az úton tovább menni, szeretnénk komoly alapokat lerakni a béke épületéhez. Még valamit kiegészítésül. Ügy érzem, hogy a jugoszláv nép vezetőjének, Tit ónak .a magyarság külön; háláal leihet, egyszerűen azéri!, mert ő töri össze a réei világnak, a kisantantnak a gyűrűjét és szellemét, ő kezdeményez, 'ő indít el, hogy nemcsak a jiugoszláv nép. hanem a magyarság számára is egy új élet lehetőségeit teremts© meg. Egy új élet lenetöségeitf Igen! A földnek ez a része nem lesz többé háborús kísérletek területe és nem fogjuk engedni, hogy a kis evi január hó 13-án, kedden. 374 népek ósszeugratásából még egyszer világok pusztuljanak el, csak azért, hogv valaki nagyon sokat kéressen rajta, Amikor a szociáldemokratapárti nevében boldogan és örömmel járulok hozzá ennek a törvényjavaslatnak elfogadásához, arra kérem a kormány minden jelenlévő tagját a magyar dolgozó nép nevében: tessék ezen az úton járni ! E szerződések után jöjjenek a többi szerződése« merít ezekkel a szerződésekkel rakjuk le az alapját egy olyan békének, amely egyezer talán az egrész világon el fogja érni a célját. Ez a politika helyes és jó, ez a magyar nép tömegeinek teljes helyeslésével találkozik, mert a magyar nép ebben a politikában, a béke szilárd alapjainak . megteremtését látja. (Helyeslés és t>ans a kormány várt okon-) ELNÖK: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közüli HEGYESI JÁNOS jegyző: Révai József! RÉVAI JÓZSEF (kp): T. Országgyűlés! Nem túlzás azt mondani, hogv ezzel a szerződéssel kezdődik külpolitikai értelemben a magyar nemzet életének új, háborúutáni korszaka. A békeszerződéssel a multat zárjuk le. A jugoszláv-magyar barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződéssel kezdjük az új utat. A béke sze rződ éssel v iss z anyer t ük szuverenitásunkat, de mégis inkább passzív fél voltunk a békeszerződés megkötésekor, mint a cselekvő, aktív fél- Ennél a szerződésnél aktív fél vagyunk, önként és^ tudatosan kötünk szövetséget egyik szomszédunkkal: újra cselekvő, önálló és független tényezőként lépünk fel a külpolitikában. Ennek a szerződésnek az értelme, t. Országgyűlés nemcsak abban áll, hogy a magyar állam elfordul attól az úttól, amely az 1941-es szégyenletes' szerződésszegéshez és utána Zsablyához és Újvidékhez vezetett. Erről is szó van természetesen. Magyar ember, azt hiszem, szégyen és elkeseredés nélkül nem gondolhat arra, amit a Horthy-rendszer déli szomszédunkkal, Jugoszláviával szemben elkövetett. A Horthy-rendszer hátbatámadott eg

v népet amely akkor önvédelmi harcban állt és nem*. csak" orvul megtámadta, hanem segített is a f öldretíeperésében és amikor már le volt; teperve, akkor gyilkosokat küldött rá a Feketehalmi-Czeydnerek és a hozzá hasonlók személyében. El nem múló hálával kell viseltetnünk az iránt az ország iránit, amely arra à nagylelkű és nemes áltláspontra tudott helyezkedni, hogy a Horthyak és a Feketehalmi-Czeydnerek.nem jelentik a magyar népet. Tito Jugoszláviája nem állt bosszút a magyarságon. Baráti jobb-. .ját nyújtotta felénk, teljes nemzeti egyenjogúságot adott a területén élő magyarságnak, a párisi békeértekezleiten nem viseltetett irántunk ellenségesen és az első állam a győztesek közül, amélv baráti, szövetségi szerződést köt velünk a teljes egyenjogúság alapján. Ezt t- Országgyűlés, csak olyan ország tehette meg, amelynek népei az életből és a harcból vonták le a tanulságot, tanulták me^. hogy mi a különbség egy-elnyomó népellenes rendszer és a népi hatalom között. Jugoszlávia népei is fegyverre] - a kézben harcoltak saját Horthy-rendszerük ellen, amely kiszolgáltatta hazájukat az idegen elnyomóknak. Jugoszláviában ezért bíztak abban, hogy a magyar, nép is előbb-utóbb rálép erre az útra, és a magyarság iránti baráti magatartásával Jugoszlávia a nép saját ellenségei elleni 24*