Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-34

373 ' ' 5fe orssâffgymês 34. ülése '1918. együttműködésének .a vágya és akarata, mint a bosszú, mint a megtorlás akarata. , Azt is meg kell azonban mondanom, hogy az újvidéki, a zsablyai és hasonló események ellen ebben az országban esak a szocialistáik­nak, az illegalitásban lévő kommunistáknak és >a föld alatt mozgó progresszív polgári erőknek a hangja jelentkezett. Legelőször a szocialisták tiltakozása jelentkezett a felé az uralkodóosztály felé, amely nem "vette észre, hogy milyen katasztrófáiba sodorhatja a ma­gyarságot. Mi ezzel' a szerződéssel elégtételt is aka­runk adni a jugoszláv,népnek az őket ért nagy sérelemért. A jugoszláv nép szerintem a legszerencsé­sebb európai nemzetek közé tartozik. Ezt a szerencséjét nem véletlenül szerezte, sokmil­lió ember hősi halála kellett hozzá. A jugo­szláv nép ebben a pillanatban a világ népei előtt éppúgy áll, mint ahogyan 1848—49-ben a magyar nép állt a világ szabadságszerető népei előtt; úgy álltak és állnak, mint akik ezen a területeri éveiken keresztül! egyedül álltak ellen, s. küzdöttek, harcoltak azért» hogy egy egészen más politika, egy egészen más társadalmi és szellemi élet kezdődjék Európának ezen a területén. A felszabadulás után mi szocialisták sok­mindent elhanyagoltunk, egyet azonban', amit nagyon lényegesnek és fontosnak tartok, meg­csináltunk. Alig jöttünk ki a bunkerekből, elindítottuk szocialista újságíróinkat és politi­kusainkat a környező államok felé. Erez­tük, hogy az elkövetkezendő évek és év­tizedek politikájára az lesz döntő, hogy milyen levegőt teremtünk országaink köziöittt és milyen kapcsolatokat fogunk elmélyíteni. Még tartott a háború, amikor a szocialista újságírók Bel­grádban, Bukarestben- Szófiában, Prágában» Varsóban ég máshol megjelenítek, hogy össze­kössék az országokat, az országok népeit egy­mással. Hosszú nehéz harc kezdődött és én végtelenül örülök annak, hogy ennek a harc­nak egy fejezete ilyen szerződéssel zárul. Mi szocialistái: nem vagyuk konjunktúra­politikusok: amit csinálunk' azt leheítíőleg- úgy csináljuk meg. hogy évek és évtizedek múlva is érvényes legyen és amit nem lehetett meg­tenni az elleniforradalom alatt? azt igyekeznünk a felszabadulás után megteremteni, úgv, hogy a szoiciáldemokratapárt kezdeményezésére egy Duna-konferencia jötlt létre Budapesten, ame­lyen csak szociáldemokraták vettek részt, hogy ezen a konferencián a jugoszlávok» a románok, a csehek és mások közösen beszéli ék meg azo­kat a problémákat, amelyek országaikat érin­tik. Ennek a kezdeményezésnek megvolt a po­litikai jelentősége és most már. jelentkezik az eredménye is. Túl vagyunk a nehézségeken és szeretnénk ezen az úton tovább menni, szeret­nénk komoly alapokat lerakni a béke épüle­téhez. Még valamit kiegészítésül. Ügy érzem, hogy a jugoszláv nép vezetőjének, Tit ónak .a magyarság külön; háláal leihet, egyszerűen azéri!, mert ő töri össze a réei világnak, a kisantant­nak a gyűrűjét és szellemét, ő kezdeményez, 'ő indít el, hogy nemcsak a jiugoszláv nép. hanem a magyarság számára is egy új élet lehető­ségeit teremts© meg. Egy új élet lenetöségeitf Igen! A földnek ez a része nem lesz többé háborús kísérletek területe és nem fogjuk engedni, hogy a kis evi január hó 13-án, kedden. 374 népek ósszeugratásából még egyszer világok pusztuljanak el, csak azért, hogv valaki na­gyon sokat kéressen rajta, Amikor a szociáldemokratapárti nevében boldogan és örömmel járulok hozzá ennek a törvényjavaslatnak elfogadásához, arra kérem a kormány minden jelenlévő tagját a magyar dolgozó nép nevében: tessék ezen az úton járni ! E szerződések után jöjjenek a többi szerződé­se« merít ezekkel a szerződésekkel rakjuk le az alapját egy olyan békének, amely egyezer ta­lán az egrész világon el fogja érni a célját. Ez a politika helyes és jó, ez a magyar nép töme­geinek teljes helyeslésével találkozik, mert a magyar nép ebben a politikában, a béke szi­lárd alapjainak . megteremtését látja. (Helyes­lés és t>ans a kormány várt okon-) ELNÖK: Szólásra következik a feliratko­zott szónokok közüli HEGYESI JÁNOS jegyző: Révai József! RÉVAI JÓZSEF (kp): T. Országgyűlés! Nem túlzás azt mondani, hogv ezzel a szerző­déssel kezdődik külpolitikai értelemben a ma­gyar nemzet életének új, háborúutáni korszaka. A békeszerződéssel a multat zárjuk le. A ju­goszláv-magyar barátsági és kölcsönös segély­nyújtási szerződéssel kezdjük az új utat. A béke sze rződ éssel v iss z anyer t ük szuverenitá­sunkat, de mégis inkább passzív fél voltunk a békeszerződés megkötésekor, mint a cselekvő, aktív fél- Ennél a szerződésnél aktív fél va­gyunk, önként és^ tudatosan kötünk szövetsé­get egyik szomszédunkkal: újra cselekvő, ön­álló és független tényezőként lépünk fel a kül­politikában. Ennek a szerződésnek az értelme, t. Ország­gyűlés nemcsak abban áll, hogy a magyar ál­lam elfordul attól az úttól, amely az 1941-es szégyenletes' szerződésszegéshez és utána Zsab­lyához és Újvidékhez vezetett. Erről is szó van természetesen. Magyar ember, azt hiszem, szégyen és elkeseredés nélkül nem gondolhat arra, amit a Horthy-rendszer déli szomszé­dunkkal, Jugoszláviával szemben elkövetett. A Horthy-rendszer hátbatámadott eg v népet amely akkor önvédelmi harcban állt és nem*. csak" orvul megtámadta, hanem segített is a f öldretíeperésében és amikor már le volt; te­perve, akkor gyilkosokat küldött rá a Fekete­halmi-Czeydnerek és a hozzá hasonlók szemé­lyében. El nem múló hálával kell viseltetnünk az iránt az ország iránit, amely arra à nagylelkű és nemes áltláspontra tudott helyezkedni, hogy a Horthyak és a Feketehalmi-Czeydnerek.nem jelentik a magyar népet. Tito Jugoszláviája nem állt bosszút a magyarságon. Baráti jobb-. .ját nyújtotta felénk, teljes nemzeti egyenjogú­ságot adott a területén élő magyarságnak, a párisi békeértekezleiten nem viseltetett irán­tunk ellenségesen és az első állam a győzte­sek közül, amélv baráti, szövetségi szerződést köt velünk a teljes egyenjogúság alapján. Ezt t- Országgyűlés, csak olyan ország tehette meg, amelynek népei az életből és a harcból vonták le a tanulságot, tanulták me^. hogy mi a kü­lönbség egy-elnyomó népellenes rendszer és a népi hatalom között. Jugoszlávia népei is fegyverre] - a kézben harcoltak saját Horthy-rendszerük ellen, amely kiszolgáltatta hazájukat az idegen elnyomók­nak. Jugoszláviában ezért bíztak abban, hogy a magyar, nép is előbb-utóbb rálép erre az útra, és a magyarság iránti baráti magatartá­sával Jugoszlávia a nép saját ellenségei elleni 24*

Next

/
Oldalképek
Tartalom