Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-33

SM Az országgyűlés 33, ülése 194 nak védelmére' segédkezet — helyesen — nem nyújtott, A vizsgálat megállapította továbbá azt is, hogy Gfbdény László volt az, aki az új birtokosok beké« birtoklását háborította, sőt 1947. évi szeptember hó 12-ét megelőző időben a gyümölcsösből jogtalanul a szilva- és körtetermést, valamint a gyümölcsös egy részéből az almatermést is leszedte és elszakította, A fentiek szerint bűncselekményt egyedül Gödény László követett el. A rendőrség Gödény László ellen a mai napig magániindítvány hiányában eljárást follyamatba nem tett. Valótlan &z az-állítása, hogy a leszedett alma egy részét a disznókkal etették meg, ellenben bebizonyítást nyert, hogy Gödény László a leszedett körtét beaeifréztette és ebből pálinkát főzetett, kijelentvén, hogy 1 forintért a körte kilogrammját nem hajlandó eladni. Gödény László az általa leszedett állma egy részéből is pálinkát főzetett. Kérem válaszom szíves tudomásulvételét. Budapest, 1947. ávál december hó 9. napján. '- Rajk &> k.« ELNÖK: Ter may István képviselő urat a yiszonválasz joga megilleti- A képviselő úr nincs jelen. Kérdem a t. Országgyűlést, méltóztatnak e a belügyminiszter úrnak az interpellációra adott válaszai tudomásul venni? (Ipen!) Az orsízággyűlés a választ tudomásul veszi. Következik iái belügyminiszter úr válasza Kisházi Mihály képviselő úrnak a Magyarországi Katolikus Tanítóegyesületek Országos Szövetségének feloszlatása ás vagyonának hovafordítása tárgyában 1947 október 29-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. CZÉH JÓZSEF jegyző (olvassa): »T. Országgyűlés! A Magyarországi Katolikus Tanítóegyesületek Országos Szövetségének feloszlatása és vagyonának hovafordíiása tárgyában Kisházi Mihály országgyűlési képviselő által az Országgyűlés folyó évi október 29-én tartott ülésén előterjesztett interpellációra! válaszomat a következőkben adom meg: 1. Az egyesület a felszabadulás után alapszabályaiban előír^eélját és eljárását nem tartotta be. Alapszabályainak 30. §-a értelmében ok a feloszlatásra.« (Felkiáltások a néppárton: Mi volt az? Mi volt az? — Tovább olvassa:) »2. Az egyesület alapszabályszerű működését több mint egy éven át szüneteitette, de erre engdélyt nem kért. (A IS 1.000/1947. B. M. sz, rendelet 6. pontja alapján ok a feloszlatásra.) 3. Az egyesület vagyonállagához tartozó — a felszabadulás után még jelentős- vásárlóértékű — készpénz elértéktelenedése, ami a, vezetőség hanyagságából következett be, az egyesület és a. tagok anyagi érdekeit sértette. (Az alapszabályok 30. §iai értelmében ok a fYlofczlatásra.) Budapest, 1947 dec. 3. Rajk László, s k. ELNÖK: Kisházi Mihály képviselő urat a viszonválasz joga megillqti. KISHÁZI MIHÁLY (nt): T. Országgyűlés! A belügyminiszter úr felsorolt indokait az alapszabályokra alapítja. Ezt tudomásul kell vennünk és én nem is erre való hivatkozással kértem a feloszlatás revízió alá vételét, hanem a jóakarat megnyilvánulását kértem a belügyminiszter úrtól. évi január hó 9-én, pénteken. 352 Mivel bízom abban, hogy a belügyminiszter úr kérésemet ebben az évben jóakarattal fogja kezelni, a választ tudomásul veszem. ELNÖK: Kérdem m t OrszággTŰlést» méltóztatnak-e a belügyminiszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) Az Országgyűlés •&, választ tudomásul vette. Következik a belügyminiszter úr válasza Hajdú Kálmán képviselő úrnak a Magyar Parasztszövetség alapszabálya ügyében 1947 október 29-én előterjesztett interpellációjára. Kérem jegyző képviselőtársunkat, szíveskedjék a választ felolvasni. SZABÓ PIROSKA jegyző (olvassa): »T, Országgyűlés! Haçjdu Kálmán

k a Demokrata Néppárt országgyűlési képviselőjének, az országgyűlésben a Parasztszövetség alapszabálya ügyében hozzám intézett interpellációjára vonatkozóan válaszomat az alábbiakban adom meg: A Parasztszövetség vezetősége és Elnöki Tanácsa az interpellációról előzetesen semmit sem ltudott, azt nem kezdeményezte és nem is teszi magévá. Ellenkezőleg a Magyar Parasztszövetség Országos Központja a hozzám intézett átiratában köszönetet mondott azért a mindenkor megértő és jóindulatú támogatásért, mellyel a Szövetség alapszabályügyének gyors és sikeres befejezését elősegítettem. Az interpelláció első pontjára vonatkozó válaszom az, hogy a parasztszövetség alapszabályainak láttamozását egy esetben sem utasítottam vissza, mert a szövetség új alapszabálytervezetéit láttam ozás véget még be sem nyújtotta Az interpelláció második pontjával kapcsolatban ki kell jelentenem, hogy annak megállapítására, hogy a tervezett alapszabály keretén belül a Parasztszövetségbe tömörült parasztság mennyiben fogja tudni szolgálni a parasztérdekeket és célkitűzéseket, a szövetség vezetősége és Elnöki Tanácsa a legilletékesebb, melynek ezzel kapcsolatos véleményét már ismertettem. Budapest. 1947 december 15-én. Rajk s. k.« ELNÖK: Hajdú Kálmán képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. A képviselő úr nincs jelen. Kérdem a t. Országgyűlést, méltóztatnak-e a belügyminiszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni? (Igen! — Nem!) Akik elfogadják a választ, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. Az országgyűlés a választ tudomásul veszi. (KOSSÁ István (kp) a néppárt felé: Ne állítsaníak fel bennünket annyiszor! ••— Derültség.) Következik a népjóléti miniszter úr válasza Viisnyei Sándor képviselő úrnak a hadirokkantak járadékának rendezése ' ügyében 1947 november hó 12-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző képviselőtársunkat, szíveskedjék a választ felolvasni. SZABÓ PIROSKA jegyző (olvassa):]

( »T. Országgyűlés! Visnyei Sándor országgyűlési képviselői úr az országgyűlés folyó évi november hó 12-én tartotT ülésén az alábbi in* terpelláeiót intézte hozzám: . L Van-e tudomása miniszter úrnak arról, hogy a hadirokkantak nem kapnak kedvezményes tűzifát? 2. Mikor szándékozik a miniszter úr a hadirokkantaktól átmenetileg elvont járadékokat visszaadni? . . >-,, ^-