Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-31

SÍT . Az országgyűlés 31. ülése 1947. hangoztatott, amelyek nem felelnek meg a magyár jognak. * Igenis, való tény állításával is el lehet követni bűncselekményt. Hivatkozom a Kúria" nak az 1921 : III. te. alapján kifejlődött jog gyakorlatára, (LÉVAY Zoltán (md): Szóval a hírhedt rendtörvényre!) amely azt mondja' hogy való tények állításával is el lehet követni például a nemzetgyalázás vétségét, ha a tényeket oly módon csoportosítják, hogy azok •alkalmasak a törvényben meghatározott bűncselekmény megállapítására, (LÉVAY Zoltán (md); Töreky találmánya!) De hivatkozhatom egy sokkal gyakoribb bűncselekményre* a rágalmazásra is. A rágal" mazás szó értelme azt jelentené, hogy valami olyat állítok, ami nem igaz, a rágalmazás mégis elkövethető a való tény állításával ás. Maga a törvény kihagyja a »valótlan« kifejezést és azt mondja, hogy: rágalmazást követ el az> aki olyan tényt állít.., stb. Miért? Azért, mert csak akkor, szabadulhatok a büntetés alól, ha a törvény megengedi a valóság bizonvítá" sát. Ha nem engedi meg, akkor az állított tény százszálalékig megfelelhet a valóságnak és állítása" mégis bűncselekmény. (LÉVAY Zoltán (md): Ez a bajL-Ez nem tetszik! Drága a szalonna,! Ez való tény. de nem lehet mon" dani! — Zaj a kommunista-párton. — Halljuk! Halljuk! az ellenzéken.) Mi nem statuáltunk itt olyan jogszabályt, amely ne lenne benne a magyar jogéletben. Tekintettel azonban arra, hogy a koalíciós pártokból is. érkezett hozzám olyan kérés, hogy ezt a szakaszt pontosabban!és úgy szövegezzük meg, hogy belőle ártatlan emberekre hátrány ne számiazhassék, indítványozom, hogy a szakasz véglegesen a következőképpen szövegeztessék. (LÉVAY Zoltán (md): Halljuk! Olvassa:) »A demokratikus államrend és köztársaság büntetőjogi védelméről szóló 1946:

VII, te. 4. §-ának* rendelkezései alá esik annak cselekiménye is, aki két vagy több személy jelenlétében olyan valótlan tényt állít, vagy való tényt azzal a szándékkal állít vagy híresztel, ( Felkiáltások az ellenzéken: Ez jobb'! Ez jobb!) hogy ia közrendet vagy köznyugalmat zavarja, illetőleg az ország külpolitikai érdekeit veszélyeztesse avagy a gazdasági helyzetet károsan érintse.« (Felkiáltások az ellenzéken: Elfogadjuk! — Taps ugymtott. — LÉVAY __ Zoltán (md) felállva: Visszavonom módosító indítvanyomat, tekintettel arra, hogy a miniszter úr- nak ez a rnost előterjesztett javaslata aggályainkat nagy mértékben kiküszöböli.) ELNÖK: Lévay képviselő úr nem. kért szót. (Derültség.) * Az ülést felfüggesztem. . (Szünet: 11.28—11-29) ELNÖK: Az ülést újból megnyitom. Az előadó úr kíván szólni. FARAGÓ LÁSZLÓ (szd) előadó: T. Országgyűlés! A miniszter úr hozzájárulásával tisztelettel javasolom, hogy a 26. § pontosan a következő szövegezésben fogadtassák e!l, mert a miniszter úr figyelmét .elkerülte egy olyan utaló szócska, amely a szöveg későbbi részé-ben azután értelmetlenné és feleslegessé válik (olvassa): »A demokratikus államrenid és köztársaság büntetőjogi védelméről szóló 1946:

VII. •te. 4. §-ának rendelkezései alá esik annak cselekménye is, aki két vagy több személy jelenévi deá mber hó 13-án, szomba>on, 318 létében valótlan vagy való tényt azzal a szán: dékkal állít..,„ (RIÊS István miniszter: Nem! Nem! — Élénk felMálltások az ellenzéken; Nem! Nem! — RIES István miniszter: Nem! A valótlan tényre nem utal az »azzal a szándékkal« kifejezés-!) »Valótlan tényt állít!« (Nagy zaj.) ELNÖK: Az ülést öt percre felfüggesztem, addig méltóztassanak ebben megegyezni. (De*rültség és taps az ellenzéken és a kisgazdapárton.) (Szünet: 11.30—11.38) ELNÖK: T. Országgyűlés! Az ülést újból megnyitom. Az előadó úr kíván szólni. FARAGÓ LÁSZLÓ (szd) előadó: T. Országgyűlés! Annak az intenciónak megfelelően, amelyet az igazságugyminiszter úr e szakaszhoz tartott felszólalásában kifejtett, le gyen szabad a következő szöveget elfogadásra ajánlanom (Halljuk! Halljuk! — Olvassa): »A demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről szóló 1946: VII. te 4. §-ának rendelkezései alá esik annak cselekménye is. aki kélt vagy több személy jelenlétében olyan valótlan tényt állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a t közrendet vagy a köznyugalmat zavarja, illetőleg az or szag külpolitikai érdekeit veszélyeztesse, avagy a gazdasági helyzetet károsan érintse. Az előbbi rendelkezés alá esik annak cselekménye is, aki való tényt azzal a szándékkal állít vagy híresztel, hogy a közrendet vagy a köznyugalmat zavarja, illetőleg az ország külpolitikai érdekeit veszélyeztesse, avagy a gazdasági helyzetet károsan érintse.« {Általános helyeslés. — Felkiáltások az ellenzéken: Elfogadjuk!) _ ELNÖK: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, méltóztatike a 26. %-t az előadó úr módosításával, szemben a Székely Imre Kálmán és Matheovits Felre ne képviselő urak által előterjesztett módosításokkal elfogadni, igein vagy nem? (Igen!) Kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés a 26. %-t az előadó úr módosításával fogadta el. Következik a törvényjavaslat 27. §ának tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. FARKAS GYÖRGY jegyző (felolvassa a törvényjavaslat 27—29. %rait

t melyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. — Felolvassa a 30. §-t.) ELNÖK: Szólásra következik a szakaszhoz feliratkozott szónekok'közöl? FARKAS GYÖRGY jegyző: Székely Imre Kálmán ! SZÉKELY IMRE KÁLMÁN (dn) : Elállók a szótól. ELNÖK: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül? FARKAS GYÖRGY jegyző: Lévay Zoltán! ELNÖK: A képviselő úr nincs jelen. Több feliratkozott szónok nincs. A vitát bezárom. Az előadó úr kíván szólni. FARAGÓ LÁSZLÓ (szd) előadó: Lévay Zoltán képviselő úr a 30. § (1) bekezdésének 6. sorában az »egyéni« szó után a »vagy köz« szavakat kérte beiktatni, Székely Imre Kálmán és Matheovits Ferenc képviselő urak pedig az 1. és 2. bekezdések szövegéből törlendő-