Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-31
319 'Âz országgyűlés 31. ülése 1947. uek javasollak a »kormánynak« és a »javaslata alapján tet f « szavakat s az 1. bekezdés végán felveendőnek a következő szöveget: »A köztársaságig elnök az 1946. L te. 12. §-ának (1) bekezdésében foglalt korlátozásra tekintet nélküli általános kegyelembe részesítheti mind" azokat, akik a népbirósági rendelet 17. §-ában, a népbírósági novella 12. §-ában foglalt bűn : cselekmények miatt Ítéltettek el« vagy akik ellen ilyen bűncselekmény miatt kell eljárást indítani vagy folytatni.« Tisztelettel kérem, méltóztassék a módosító javaslatokat elvetni és a szakaszt a bizottság szövegezésében elfogadni. ELNÖK: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következiik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, méltóztatnak-e a 30. §-t a bizottság szövegezésében, szemben a Lévay Zoltán. Székely Imre Kálmán és Matheovits Ferenc képviselő urak által előterjesztett módosításokkal elfogadni? (Igen! Nem!) Akik elfogadják, szíveskedjenek felállni. (A kormánypártok képviselői felállnak.) Többség. Kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés a 30. H a bizottság szövegezésében fogadta el. Következik a törvényjavaslat 31. §-ának tárgyalása. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék a,zt felolvasni. FARKAS GYÖRGY jegyző (felolvassa a 31. és% B2. §-okat, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad.) ELNÖK: Ezzel az országgyűlés a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadta. (Felkiáltások a kommunistapárt oldalán: Éljen!) Napirend szerint következik a közellátásügyi miniszteri állás megszüntetéséről és az Országos Közellátási Hivatal szervezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Patonay Elek előadó urat illeti a szó. PATONAY ELEK (kg) előadó: T. Országgyűlés! A tárgyalás alá kerülő törvényjavaslat, amely a közellátási hivatal felállításáról intézkedik, néhány szakaszból áll ugyan, de nagyjelentőségű, mert az ország jövőbeni közellátását ezen a szerevezsten keresztül kell biztosítani. A közellátásügyi minisztérium megszüntetésének gondolata egyrészt az államháztartás egyensúlyának biztosítása érdekében, másfelől pedig a tavaszi hónapok folyamán azoknak a reményeknek alapján merült felhogy a termés olyan lesz, hogy kötött gazdálkodás nélkül, illetve, a "kötött gazdálkodásnak a múlttal szemben nagymérvű csökkentésével biztosítható lesz az ország egész népének az ellátása. " Államháztartási szempontból kétségtelenül indokolt, hogy egy olyan kis ország, mînt^ a inieak, minél kisebb adminisztrációval bírjon, hogy az amúgy is túlterhelt lakosság, az adózó polgárság ne legyen mégjobban. túlterhelve. (Helyeslés a néppárton.) Sajnos, azok az optimista remények, amelyek a tavaszí hónapokban éltek, nem váltak valóra. Terméseredményeink a,z «gyes terményekben es ezek között éppen - a kenyérgabonában a tavaHyi alatjt maradtak, ami elkerülhetetlenné, szükségessé tette a kötött gazdálkodás fokozottabb bevezetését. Ez a szempont, valamint a takarékossági szempont tette szükségessé, hogy a közellátási feladatokat. egy országos közellátási szerv, de nem minisztérium intézze. évi dee, mber hó 13-án, szómba' ort,. 320 Ezt tartalmazza a tárgyalás alatt levő törvény javaslat, amely megszünteti a közellátási minisztériumot, de ugyanakkor felállítja a földmívelésügyi minisztérium költségvetése keretében az Országos Közellátási Hivatalt. Ennek az új közeliiáta si szervnek jó működéséitől függ a ország egész lakosságának ellátása- Majdnem azt mondhatnám, minden tekintetben függ munkájának leheJtőséíge, bé* kéje és nyugalma. Nem kétséges, hogy az ország minden dolgozóját ^ el kell látni élelemmel, ezt az eleimet azonban a parasztságnak keld meg- ' termelnie. A parasztságnak kell hajnaltól keso es% verejtékeznie és a parasztságnak kell meghoznia az áldozatot az összesség érdekében. Ez alól az áldozat alól a parasztság nem kívánja magát kivonni, aat azonban jogosan elvárhatja, hogy az ál'dozathozatalban ne legyen túlterhelve, (DÉNES István (md): ügy van!) ne legyea zaklatásoknak kiteve, es fokozott munkájában fokozott! nyugalommal! *és biztonságérzettel dolgozhasson. (DÉNES István (md): Nagyon helyes!) Ebből a szempontból nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a gyakorlattá tapasztalatokat, amelyeknek az idei esztendőben a termelő parasztság volt a szenvedő alanya, s a közellátás új szervezetének a jövő évi kötött gazdálkodási rendszer elkészítésénél ezeket a szempontokat és tapasztalatokat nagyon nyomatékosan ajánlom {a figyelmébe. Meg kell állapítanom, hogy a termelő parasztság életküzdelmes iskoláján keresztül megtanulta* hogy csak ajkkor várhat termést, ha_ vetett, s hogy annál nagyobb volt munkájának gyümölcse, minél több munkát végzett. A mezőgazdaság sorsa azonban nemcsak az emberi kéz szorgalmától függ, hanem az időjárás. a természet is nagyon beleszól abba. hogy a szántóvető munkájának milyen lesz a jutalma. Az időjárást megjósolni senki sem fcudjaí, éppen úgy azt sem, ihogy ez évben mennyi lesz a termés. Hiszen ez nemcsak a vetés mennyiségétől, hanem az időjárástól is függ. Mégis a közellátásügyi szervezetnek komoly hivatása az, hogy felkészüljön minden lehetőségre és eshetőségre, Mogy olyan rugalmas^ tervet állítson be. amely rossz termés esetén is, bár szűkösebben;, biztosíthatja az ország közellátásá't, jó termés esetén pedig könnyen és bürokráciamentesen adhatja viszsza a gazdának a nagyobb szabadságolt.A jó gazda már a vetéskor számol azzal» hogy^mit remélhet, mennyi a kiadása, mennyi •terményre lesz (szüksége isajátmaga és családja eltartására és gazdaságának folytatására. De éppen így előre kell a tervet elkészítenie a közellátási szervezetnek is. Sem a termelés maga országos viszonylatban, sem az egyes termelők nem tudnak úgy termelni, és számotvetni, terveket készíteni saját gazdaságukra, ha nem tudják előre azt a rendszert. amely be szolgáltatási kötelességeiket előre meghatározza, A parasztságnak az a kívánsága, hogy kellő időben állapítsák meg beszolgáltatási kötelezettségeiknek mértékét, hogy a szerint tudjon termelni, és ha ez a mérték valamivel magasabb is, de ezáltal elkerülhetők legyenek a későbbi zaklatások, és mód legyen a rászoruló gazdáknak elengedni e beszolgáltatást anélkül, ho^y ez az ország ellátatlan lakosságának kielégítését veszélyeztetné. Nagyon jól tudjuk, hogy a parasztság a szabadtermelés hive. Ha már arról van szó,
