Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-31
315 'Az országgyűlés Si. ülése 1947. évi deámber hó ÍS-án, ssoMba^on, 316 Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, méltóz'íatik-e a 24. %'t a bizottság szövegezésében elfogadni» (Zaj. — Az elnök csßnget.) szemben Székely Imre Kálmán és Maíheovits Ferenc képvdtselő urak törlési, indítványával 1 ? (Igen! Nem!) Kérem,azokat, akik a szakaszt a bizottság szövegezésében fogadják el, szíveskedjenek felállni (Megtörténik.) Többség. (Egy hang a néppártról: Mit szólnak a halottak hozzál — SZOMOLYAI Ágostonné (kp): Feltámadnak! — Zaj az elnök csenget.) Kérem a képviselő - urakat, addig, marad janak " csendben, míg az elnök a határozatot kimondja, Kimondom a határozatot, hogy "az országgyűlés a 24. § t a bizottság szövegezésében fogadta el. Következik a 25. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. FARKAS GYÖRGY jegyző (felolvassa a 25. §-í). ELNÖK: Az előadó urat illeti a szó. FARAGÓ LÁSZLÓ (szd) előadó: T. Or szággyűlés! Lévay Zoltán képviselő úr ; a 25 % § törléséi kérte. Tisztelettel javaslom, méltóztassék a 25. §~t fenntartani. * ELNÖK: A vitát bezárom, s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következálk a hatáiroBathozatial. Kéretem, a t. Országgyűlést, méltóztatik-e a 25. §-t a bizottság szövegezésében elfogadni, szemben Lévay Zol'tán képviselő úr törlési indítványával 1 (Igen! Nem!) Akik a bizottsági szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Kimondom a határozatot, hogy a 25. <H az országgyűlés a bizottság szövegezésében fogadta el. Következik a 26. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. FARKAS GYÖRGY jegyző (felolvassa a 26. §-t.) ELNÖK: Szólásra következik a szakaszhoz felifatkozott szónokok közül? FARKAS GYÖRGY jegyzői Székely Imre Kálmán! SZÉKELY IMRE KÁLMÁN (dn): Nem kívánok szólni. (Zaj.) NAGY LÁSZLÓ (md): T. Képviselőház! Csak igen röviden... ELNÖK: Székely Imre Kálmán képviselő úr lemond szól ás jogáról! SZÉKELY IMRE KÁLMÁN (dn): Lemondok. ELNÖK: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül? w FARKAS GYÖRGY" jegyző: Nagy Láozló! NAGY LÁSZLÓ (md): T f Ház! Amenynyire kiváló és nagyszerű a régi népbírósága hibák kiigazítása "tekintetében ez a törvényjavaslat, annyira egyrészt vész-szakasz ,jejr legíí, másrészt felesleges, szerény meggyőződésem szerint, ez a "26. §., Vész-szakasz jellegű, t. Országgyűlés, azért, mert konstruálj egy olyan bűncselekményt, amely a való tények elmondását kívánja büntetna- Deák Ferenc már a sajtószabadságra vonatkozóan ? megmondta azt, hogy a legfőbb törvény a sajtószabadságnál is az, hogy hazudni "nem szabad. Ebből következik az, hogy való tény elmondása bűncselekmény nem lehat és abban a pillanatban, amikor a . való tények elmondásához konzekvenciákat fűznek, — amely konzekvenciáknak a megállapítása mindig ilyen vagy olyan mérlegelés tárgya lehet, nevezetesen, hogy a való tény elmondása a köznyugalmat vagy a közrendet sérti, — s ilyesmit büntető jelleggel beiktatnak egy törvény- • könyvbe, ez nem jelenthet és nem" fog egyebet jelentem, mint azt. hogy bárkire rá lehet húzni e 'törvényszakaszt, esetleg agent provocateur-ök útján olyan személyekre is, akik esetleg minden rossz szándék nélkül meggondolatlanul, véletlenül, két vagy több személy előtt való tényeket állítanák. T. Országgyűlés! Felesleges is ez a szakasz, mert ezt a rémhírterjesztésre vonatkozó szakaszt már az 1930 :XXX. te. 80. §a is ismerte, amely háború esetén kívánta büntetni a hadviseléssel kapcsolatosan koholt híreket. Ezt pótolja az 1931:XXVI. te. 9. §-a, amely ugyancsak a gazdasági helyzetet és a hiteléletet károsan befolyásoló hírkoholást vagy valótlan hír terjesztését kívánta büntetni egyévi fogházzal, ezt pedig pótolta azután később az 1937. évi X. törvénycikk, amely majdnem szóról szóra egyezik ezzel a szakasszal, —- csak a »valótlan tény« kifejezést hagyja ki, -— amikor azt mondja, hogy »amennyiben a bűncselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és eg:/évig terjedhető fogházzal büntetendő az, aki olyan hírt kohol« — szóról szóra úgy, ahogy ez a javaslat^ kimondja — »vagy olyan valótlan hírt terjedt, amely a közrendet -vagy a köznyugalmat« — ezt ide is bevették, tehát már van egy törvényünk, amely megvédi a közrendet és a köznyugalmat — »zavarhatja, vagy az ország külső politikájának ,érdekeit veszélyeztetheti vagy az ország gazdasági helyzetét, vagy hiteléletét károsan 'érintheti,« (LEVA Y Zoltán (md): Jó reakciós törvény!) T. Országgyűlés! Tehát felesleges is ez a szakasz azért, inert ez a törvény a »való« szó kivételével biztosítja azt a védelmet, amelyet a kormányzat egyrészt a gazdasági élet, másrészt a törvényes rend- harmadrészt a köznyugalom számára nyújtani kíván. (DÖGEI Imre (kp)-: Nem jnagyon biztosítja!) Éppen ezért . mély tisztelettel javasolom azt, hogy méltóztassék a pártunk nevében Lévay Zoltán által előterjesztett törlési javaslatáé elfogadni. Nem tudom, hogy a Ház többsége ezt akceptáljae és ekép fog-e szavazni; (Zaj és felkiáltások a kommunistapárton: Nem! Nem!) mindenesetre le kell szegezni, hogy megnyugtató az, hogy az igazság ügyminiszter úr bölcs belátása és az előadó úr koncuiáns felfogása e szakaszához a szándékosságot oda kívánja tenni. Ezáltal ugyanis lehetőség nyílik arra, hogy a bírói mérlegelés során — ha már "a törvényjavaslat eredeti szövege megmarad és az 1937 :X te. 2. §~a helyett ezt kívánja majd a bíró alkalmazni — ennek figyelembevételével a bíró olyan ítéletet hozzon, amely mindem valót mondó embert nem hurcol a népbíróság elé és nem teszi ki olyan vexaturáknak» amelyekbe bárki beleeshetik, mi is, önök is. (LÉVAY Zoltán (md): A reakció fegyverrak" tárából vették kölcsön ezt a javaslatot! — Zaj a kommunistapárton.) ELNÖK: A vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr kíván szólni. RIES ISTVÁN miniszter: T. Országgyűlés! Kötelességemnek tartom felszólalni, mert Nagy László képviselő úr olyan jogi elveket
