Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-30
Az országgyűlés BO. ülése 1947. évi december hó 12-én, pénteken. 282 dig az» 1843. évi büntetőjogi novella javaslatából hiányzott a halálbüntetés. r Újra vissza kell azonban térnem oda, hogv azóta Európában történt egy s más dolog és több helyen, olyan helyeken is, ahol el volt törölve, kénytelenek voltak a halálbüntetést újból visszaállítani..(ERŐSS János (kg): Ez igaz!) Miért? Én mindebben osztom elméletben azokat a kifogásokat, amelyeket a halálbüntetés ellen felhoznak; Osztom azt is, hogy a halálbüntetésnek nincs elrettentő hatása. De a börtönbüntetésnek eines, hiszen elkövetik a börtönnel büntetett cselekményeket is és van visszaesés ott, is. ahol börtönbüntetés sújtja a bűntettest. De egyébként ismerem én is a pszichológusoknak az! a megállapítását, hogy a halálbüntetés néha bizonyos romantikus hajlamokat szül és elrettentés helyett próbára ösztönzi az- embereket. Tudom azt is, h égy ai halálbüntetés jóvátethetetlen, mert ha végrehajtották, akkori többé semmit sem lehet tenni az elitélt érdekében, ami őt életrekeltené. Viszont ne felejtsük el azt, hogy az igazságszolgáltatásban ez azt ítélet, amig végrehajtásra kerül, olyan retortákon megy keresztül, hogy csak elenyésző kis százalékban találunk bírói tévedéseket a halálbüntetések közöttAz is igaz, hogy a halálbüntetés rossz hatást tesz az emberekre. Természetes, hogy rossz hatást tesz. Kijelentem, hogy még soha sem néztem végig halálbüntetés végrehajtását, (Él.jenzés a néppárton-)' de amikor nem tudok mást csinálni abból a célból, hogy a közrendet helyreállítsam, igenis ehhez a csúnya fegyverhez is hozzá kell nyúlnom. Nagy a vita büntetőjogászok között arról, hogy mi a büntetés célja: a megelőzés, az elrettentés, vagy a megtorlás. (LUKÁCS Vilmos (md): A javítás,. — GERENCSÉR György (kp): Javíthatnak egy keretlegényt?) A javítás tekintetében nincs nézeteltérés, nincs vita. Kérdem azonban, vájjon egészen tisztán külön lehet-e választani ezeket az elméleteket a gya korlatban? Mivel tudom pl. megelőzni a bűncselekmény elkövetését? Megelőzni csak egy módon lehetne, ha ezt a kapitalista társadalmi rendet egy éjszaka leforgása alatt meg lehetne szüntetni. (LÉVAY Zoltán* (md): Akkor nem lenne bűncselekmény? — DÉNES István (md): Gyerünk, gyerünk! Csináljuk meg! — Derültség a Ház minden oldalán.) Akkor meg lehetne oldani a kérdést. (LUKÁCS.Vilmos (md): Gye rünk, csináljuk meg! — Az elnök csenget' — LÉVAY Zoltán (md) : Oroszországban nincs bűncselekmény? A Szovjetben is van bűncselekmény!) Mindaddig, amíg ebben a társadalmi rendben élünk, a bűncselekményt nem lehet meg előzni mással; legalábbis igazságügyi vonalon, mint a büntetések kiszabásával. (DÉNES István (md) : A tudatlanság 'nem kapitalista specilitás. márpedig ebből származik a bűnözés.) Képviselő úr arra gondol, hogy a feudális kor' ban is volt bűnözés» (LÉVAY Zoltán (md): A kollektív rendszerben is vannak tolvajok és. gyilkosok, mint minden rendszerben.) Mivel lehet tehát a bűnözést megelőzni? Ha olyan büntetéseket tudok alkalmazni, amelyeik — és most egy másik területre kell átcsapnom — elriasztják az embereket a bűncselekmény elkövetésétől. (VARGA László (én): Pedig nem riasztják eil! A statárium alatt legtöbb a bűncselekmény!) Együtt van tehát a két elmélet. Kétségtelen, hogy a halálbüntetésiia normális embereket elriasztja olyan bűncselekmény elkövetésétől, amelyre a büntető törvénykönyv halált ír elő. Vegyük például a politikai bűncselekmények területét. A fasiszták nagyrésze, ha elitélik, számol azzal, hogy majd jön egy másik rezsim, amely neki rögtön amnesztiát fog adni. A halálbüntetést azonban nem lehat így kalkulálni, mert h a a. hóhér egyszer elvégezte a dolgát, akkor jöhet a világon akármilyen rezsim, az illető többet nem fog életrekelni. (Zaj) Tehát különösen ezekben az esetekben ilyen körülmények között fenn kellett tartani a halálbüntetést. (VÉRTES István (md): De egyre kiterjesztőbben?) Igen t. Országgyűlés! Még egyről kell beszélnem és ezzel visszatérek az előbbiekre. Annyira undorító és annyira súlyos cselekmények kerültek elbírálás alá, amelyeknél magyar nép jogérzéke igenis megkívánta, hogy ezek elkövetői ne élhessenek többé itt Magyarországon. Ha volna helyünk, ahová ezeket az embereket^ összegyüjthetnénk és innen végleg eltávolíthatnánk (Egy hang a néppárt soraiból: Madagaszkár! — Felkiáltások a Kommunistapárt on: A pokol! — LÉVAY Zoltán (md): Ki kell telepíteni!) akkor ez volna az a mód, amellyel talán ki lehetne cserélni a halálbüntetést. A halálbüntetés kérdése is ugyanaz, mint az előbbi: ha békés, nyugodt idők volnának, amikor tehát nemcsak a törvényalkotásnál, hanem az .igazságszolgáltatásnál is le lehet [mérni azt a mértéket, amely elég arra. hegy egy biznnyos embert megjavítson, én lennék az első, aki anélkül, hogy bárki reklamálná, jönnék a halálbüntetés eltörlésével. De nemcsak azért nem tudom ezt magaméva lenni, mert nem való a népbírósági novellába, ehhez a magyar büntetési rendszer bizonyos mértékű átalakítása volna szüksége« — hanem azért sem, mert ma még nem tartom alkalmasnak az időt arra, hogy a halálbüntetést eltöröljük. Ez a kérdés szorosan összefügg egy másik kérdéssel, az amnesztia keretesével. (Halljuk! Halljuk!) Nagyon szép mindaz," amit képviselőtársaim* itt elmondottak a lelkek megbékéléséről, a megbocsátásról, az összefogásról és ennek lehetőségeiről. De én ezennel meghívom az országgyűlés tagjait, (Zaj.) menjenek ki egyszer a gyűjtőfogház elé (ügy van! a nép párton.) és hallgassák meg; azokat, akik csomagot visznek a politikai elítélteknek. Ezek nem arról beszélnek, hogy ha kijön hozzátartozójuk, más életet fog kezdeni és belátja azt, hogy micsoda bűnt követett el a magyar nép ellen, amikor a fasiszták közé állt, hanem arról beszélnek, hogy hogyan fognak ők majd bosszút állni (Zaj.) azért, mert például az egyik asszony gyilkos férje bekerült a fegyházba. Arról beszélnek hogyan fogják majd folytatni azt a munkát, amelyet megszakított az, hogy a börtönben kell ülniök. Mélyen t. Országgyűlés !_ (DÉNES István (md): Halljuk! Halljuk!) Higgyék el nekem, hogy a nemzet ellen elkövetett bűncseiefcmé" nyéknél nincsenek kis bűncselekményeik^ csak olyanok vannak, amelyeknek elkövetőire a törvény legnagyobb szigorával kell lesújtani. Matheoyits képviselő úr a népbírósági törvény 17. §-ára hivatkozott. Beismerem, hogry ezt a szakaszt rosszu^ csináltuk meg, mert eszerint a szakasz szerint kell például büntetni azt, aki kényszerítő szükség; nélkül a nép-, vagy demokráeiaellenes hírverés szolgálatéba szegődött, aki magatartásával fasiszta-, nyi-