Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-30

283 Az országgyűlés 30. ülése 1947. las-, német-, háborúellenes vélemény nyilvání­tását megakadályozta. Igen ?t. Országgyűlés! Én nagy bűuösnek tartom azokat, akik embereket öltek, ezeknél csak egy nagyobb bűnös yan, (Közbeszólás u magyar demokratapárt soraiból: Aki uszított háborúra!) aki a fegyvert annak a fiatal (13.00) gyereknek kezébe nyomta. (Taps a Ház min­den oldalán.) Ez a szakasz ezeket is bünreti. Igazuk volt a francia hadbíróságoknak, ami.koft a rádió-speakereket felakasztották, — nálunk pedig szabadon mozognak. (Közbeszólás a ma­gyar demokratapárton: Elég bai!) Nem tudom, egyszer majd meg kell nézni, hogy nem be­mondók-e ma is. Ezeknek a bűntetteseknek én, igen t. Országgyűlés, nem vagyok hajlandó amnesztiát adni. (Taps a kommunistapárton.— Zaj.) Hajlandó vagyok azoknak megbocsátani, akiknél én egyénileg meggyőződöm arról, hogy belátták, hogy bűnöztek és akiknek komoly el­határozásuk, hogy ezentúl a demokrácia, a ma­gyar nép és a magyar állam érdekében fognak élni, de nem vagyok hajlandó megbocsátani — és nagyon sajnálom, hogy elkerülte a figyel­memet — azoknak az igenis háborús bűnös íróknak, akik szabadon bolyonganak és szaba­don mozognak. (Taps a, Ház mnden oldalán.) Ezeknek az embereknek ott lenne a helyük az akasztófán, igenis, oíá lenne a helyük. (Taps ,a kommunista-, szociáldemokrata- és a paraszt­párton.) Arra, hogy megtévesztette a háborús propaganda, hivatkozhat GSY egyszerű ember, de aki azt a bátorságot meri venni, hogy tollat vesz &. kezébe azért, hogy egy népet vezessen. az nem tévedhet, ha téved, bűnt követett el azzallv hogy tollat vett a kezébe. Annáik! követ­kezmény© van. (VARGA László (du) : Ez nem a 17. §.!) Ez a 17. $! (VARGA László (din): Ez nem a 17. §, (hanem a 11. § 6. pontja vagy a 15. § 4. pontja alá tartozik! — SZABÓ Imro (íkp) : Védeni próbálja! — Zaj.) Igen t, Országgyűlés! Igenis, nem érkez­tünk el az amnesztia idejéhez, de elérkeztünk ahhoz, hogy vannak olyanok, akikről bizonyít­liató, hogy megtévedtek, magatartásukkal bizo­nyítható, hogy megváltoztak, ezeknek hajlandó vagyok amnesztiát adni. (LÉ VA Y Zoltán (md) : Erről beszélünk!) Nem, általánosam, beszéltek. (LÉVA Y Zoltán (md) : Általános amnesztiát nem kért senki! — LUKACS Vilmos (md): Csak a kis bűnösöknek! — KISS Károly (kp): Nagyon jól élnek Vácott! Ne sajnálják őket! — Zaj.) Igen t. Országgyűlés! Az amnesztiával kap­csolatban felvetették itt a felügyelő bizottság kérdését és reklamálták azt a két közigazga­tási bizottsági tagot, akiknek bent kellene len­niük, ezenkívül, a lelkészt és a tanítót. Ne áruljunk egymás előtt zsákban macskát. Nem csak az elitélés politikai kérdés» hanem az am­nesztia is politikai kérdés. (Ugy van! Ugy van! a kommunistapárton.) Ne haragudjanak, nem vallásos érzést akarok sérteni» de nem ar­ra vagyok kíváncsi, hogy valaki_ reggel imád­kozik-e» hanem arra vagyok kíváncsi, hogy mi a véleménye a saját múltjáról és mi a vé­leménye a magyar demokráciáról. (Közbeszó­lás a néppárton: Bűnbánatot csak vallásos ember érezhet!) Ne felejtsük el» én nem tar­tom kizártnak, hogy akár Kun páter, akár Ladomérszky» az egyház előírásainak eleget tett (Felkiáltások az ellenzéken: Nem tett ele­get!) és azután ment gyilkolni. (Zaj és ellentr 'mondások az ellenzéken.). évi december hó 12-én, pénteken. 2Ô4 Volt ilyen eset is. A jogászok talán emlé­keznek arra a hires máramarosszigeti gyilkos­ságra, amikor három zsidó állt össze és a nagyböjt napján először elmentek a templom­ba, böjtöltek és imádkoztak, azután meglesték a postakocsist az országúton és meggyilkolták. | Kompenzálták az egyiket a másikkal. (Zaj az ellenzéken.). Én tehát nem arra vagyok kí­váncsi, — ismétlem — hogy az illető hogyan tesz eleget vallási kötelezettségének, hanem arra vagyok kíváncsi, hogyan akar eleget tenni a demokráciával, szemben fennálló köte­lességeinek. (Taps a kormánypártokon.) Ennélfogva igenis politikai bizottság véle­ményére vagyok kíváncsi, (Felkiáltások az el­lenzéken: Párttikárok!),-és ennek a négytagú bizottságnak véleményében meg fogok nyu­godni. Bejelentem azonban: ha valami gyanús körülményt találok, nem leszek lusta» kime­gyek magam a fegyházba, és beszélni fogok azzal» akiről szó van. (Helyeslés és taps az elr lenzéken. — Taps n kommunistapárt oldalán.) Igen t. Országgyűlés! Magának a törvény­javaslatnak csak három rendelkezéséről szeret­nék megemlékezni, éspedig azért, mert az igaz­ságügyi bizottság ezen a három helyen módo­sítást hajtott végre a javaslaton, azt hiszem azonban, hogy valami elkerülte a figyelmüket. Az egyik a törvényjavaslat 2. $-&nak (2) be­kezdése, amely arról szól» hogy ezentúl az in­j ternálásban töltött idő beszámít a büntetésbe, ami az igazságügyminisztérium javaslata volt­sot még ha korábban jogerőre emelkedett a büntető ítélet, akkor is beszámít az interná­lásban eltöltött idő. Volt egy rendelkezés, amely úgy szóit» hogy a már jogerőre emel­kedett ítélet esetén a beszámításról az első­bíróság végzéssel dönt. Ezt kihagyták. Meg­kérdem itt, a parlament színe előtt az igaz­ságügyi bizottságot: hogyan képzelik a beszá­mítást! (Felkiáltások az ellenzéken: Nem volt benne!) De itt van az eredetiben. Automatikusan nem fog menni a beszámítás, valakinek tehát meg kell állapítania, (PONGRÁCZ Tibor (kg) : A végrehajtási utasításban!) és én azért már most kérem az országgyűlést, hogy ezt a sza­kaszt az r eredeti szövegezésben fogadja el. (FARAGÓ László (sad): előadó: A miniszter úr téved! —-LÉ VA Y Zoltán (md): Ez már az igazságügyi bizottsági szöveg^ amit a minisz­ter úr mond! Az eredetiben nincs benne; nem volt módosítás! Mi tettük bele!— PONGRÁCZ Tibor (kg): És a végrehajtási utasításra ma­rad» hogy hogyan számít be! —- LÉVA Y Zol­tán (md) : A 2. §. (2) bekezdése volt, itt pedig most már 3. §, mert bejött egy szakasz!) A második ilyen rendelkezés a bírákra vo­natkozik. A 12. § (3) bekezdését a bizottság kiegészítette a következőképpen (olvassa): »Az első folyamodású bíróságnál működő azt az itélőbírót» aki a hivatali székhelyén alakított népbírósághoz a népbírósági tanács elnökévé vagy helyettes elnökévé való kijelölésének el­fogadható indok nélkül nem tesz eleget, köz­hivatali állásáról lemondottnak kell tekinteni.« Az eredeti javaslatban az »elfogadható indok nélkül« nem yolt benne, ezt most ide bevették. Egyről azonban elfeledkeztek: ki fogja eldön­teni azt r hogy az indok elfogadható-e vagy sem? (LÉVA Y Zoltán (md) : A miniszter, aki dönt az elfogadás felett!) De ez nincs benne. Ha ez így marad, akkor csak fegyelmi úton volna megállapítható. (MATHEOVITS Ferenc (dn): Ezt a javaslatot is tettük! Azt a részt elvetették, ezt a részt viszont elfogadták!) Szó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom