Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-30

277 Ass országgyűlés BO. ülése 1947. beleilleszkedik a magyar jogtörténeti hagyományokba. (MÉSZÁROS Ödön (dn): Nem is szólt róla!) Márpedig, ha ezek történhettek> akkor ezeknek a romoknak eltakarításánál sok olyan eszközt kell akalmaznunk, amely bizony konzervatív jogászoknál nem nagy elismeréssel találkozik. Ezeket előre kellett bocsátanom azért, mert ez volt az alaphang az ellenzéki szónokoknál. Ezután már csak az hiányzott hogy ,a, római büntetőjogra hivatkozzanak 1947-ben vagypedig valamelyik középkori, vagy multszázadbeli jogra. Igen t. Országgyűlés! Állandóan, minden népbírósági javaslatnál felmerül az esküdtszék kérdése. En többször kijelentettem már, de újból leszögezem: nem vagyok híve annak az esküdtbíráskodásnak, amelyet a bűnvádi perrendtarás statuál. (SZÉKELY Imre Kálmán (dn): Mii sem akarjuk!) Nem vagyok-híve nemcsak politikai szempontból, hanem jogászi szempontból sem azért, mert a büntető igazságszolgáltatás legfontosabb bázisát, a főtárgyalást kettéosztotta és a fő tárgyalásit tulajdonképen azzal végződött, hogy laikusok döntöttek abban a kérdésben, vájjon a vádlott elkövetett-e olyan cselekményt, amely egy bűncselekmény tényálladéki elemeit kimeríti és a bírákra volt bízva az, hogy ennek alapján ítéletet hozzanak. (MÉSZÁROS Ödön (dn); Tessék megrefomálni!) Ezt jogászi szempontból is helytelennek tartom és ezért többször kijelentettem, hogy én az úgynevezett ülnökbíróságnak vagyok a híve, ahol a laikus bíró az ítélet meghozatalában közvetlenül belefolyik (MÉSZÁROS Ödön (dn): Terjessze be ezt a miniszter úr!) Á népbíráskodás nem vitásan» ennek az ülnökbíróságnak egyik olyan formája, amely meggyőződésem szerint azt a jogszolgáltatást, amelyre hivatva volt

4 teljes mértékben kielégítette. Hibák voltak^ de ugyanennyi hiba van a hivatásos bíróságoknál is. (Ugy van! a néppárt oldalán.) Nem lehet tehát csak a hibákon keresztül megítélni, a kérdést, hanem tessék azokat a következ-ményeket is megállapítani, amelyektől a népbíráskodás megkímélte Magyarországot. (VESZY Mátyás (pk): Ez igaz!) Ámi a pártbíráskodás kérdését illeti a szabad Svájcban választják a bírákat és mit gondol az igen L Országgyűlés, vájjon nem az uralmon lévő párt tagjait választják meg, hanem talán egyenesen 'kimondják, hogy az uralmon lévő pártok tagjai nem lehetnek bírák? Az Amerikai Egyesült Államokban, ha az elnök más pántból kerül ki, mint az előbbi, akkor minden elnökválasztásinál a rendőrlegénység kivételével mindenkit leváltanak, tehát az öszszes bírákat is, mert ott is választás alá esnek a bírák. Nálunk pedig csak akkor* hallani pártbíróságról, ha véletlenül a báloldal tagjai közül kerülnek ki ezek a pártbírók. (Ugy tian! Ugy van! a kommunistapárton és a szociáldemokratapárton.) Pedis a népbíráskodá,snál még: nem is ez az eset, hanem az, hogy ai nópbírák között ott ülnek azoknak a pártoknak tagjai, — a polgári demokratapárt kivételévél — 'a/melyek itt a^ felszabadulás után azonnal hozzáláttak az ország újjáépítéséhez, azoknak a pártoknak a tagjai, -— nem akarok most olyan részietekbe belemenni, hogy a kisgazdapárt tagjai között voltak mások is — amelyek nem a felszabadulás után találták meg: a maguk demokratikus szívét, hanem amely pártok tagéin december hó 12-én, pénteken. 278 jai a legnagyobb elnyomatás alatt is harcoltak a magyar demokráciáért. (Uay van!

t Uay van! a kommunistapárton.) Tehát igenis rájuk vár az a feladat, hogy a demokratikus gondolat ellen elkövetett közönséges bűncselekményekét, megtoroltalak a népbírósággal. , Igen t. Ország-gyűlés! Igenis állítom, hogy azoknak a bűncselekményeknek nagyrésze, amelyeket a népbírósági törvény büntetni rendel. a közönséges bünitetőtörvénykönyv alapján is büntethetők volnának. (Mozgás.) Tehát még: csak arra sem lehet hivatkozni, hogy messértette volna a törvényhozás a törvényt. Egyébként is sem az országgyűlés, sem a nemzetgyű- * lésimeni követhet ©1 törvénysértést. Megsértheti egy nép jogérzékét,, megsértheti egy nép tradícióját, de törvénysértést fogalmilag nem követhet él, mert hiszen az állami szuverenitás birtokosa. Állítom azonban, hogy nem sértette meg a büntetőtörvénykönyv 1. §-át sem, mert ezek a cselekmények kodifikálva voltak a büntetőtörvénykönyvben is.. Nem tudom ugyauis, milyen sérelem éri azt .a százhúszszoros gyilkost, hogy nem a büntetőtörvénykönyv 278. §-ai alapján, hanem a népbíróságri törvény 11. §-a alapján ítélik halálra. (Közbeszólás a néppárton: Nem is politikai bűnösök ezek!) Egyébként is nemcs'ak itt merül fel ez iá kérdés, hanem a nemzetközi jogéletben is. A nürnbergi tárgyalás után külföldi jogászoknak egész soria felvetette azt a kérdést,, hogy vájjon joguk volt-e a szövetséges hatalmaknak Nürnbergben összeállítani egy bíróságot, és anélkül. hogy a háború előtt erre törvény lett volna. ott egyszerűen nemzetközi szabályok alapján embereket hialálraátélni. Természetesen, azt is meg: kell mondanom. hogy ezeknek a jogászoknak magyr&sze azokból az országokbői került ki, amelyeket a háború nem érintett, Berger stockholmi egyetemi tanár vezetése alatt, s öíkik gyönyörű elméleteket, szívhez szóló régi jogszabályokat és jogi elveket idéztek annak igazolására, hogy jogtalanul kötötték fel például Göringet. (Felkiáltások az ellenzéken: Nem is kötötték fel! öngyilkos lett!) A többiekét Mindegy. En azért mondom ezt itt el, mert ezek a hivatkozások és ezek a bírálatok rendszerint az úgynevezett tiszta polgári demokrácia alapjára helyezkednek. Éppen a polgári demokráciának sokak által olyan nagyon r tisztelt állama' az Északamerikai Egyesült Államok jogászai, éspedig nem kisebb ember, mint Jackson írt egy cikke»t és válaszol ezen jogeszmék védőinek. Megállapítja hogy: Kérem, rendben van- a büntető törvénykönyeknek ez az alapelvük, ez a világon minden büntető törvénykönyvben benne van, de hát hol vagyunkl Büntetőtörvénykönyvi alapelven állunk-e, vagy legyilkoljuk ártatlan állampolgárok millióit (Ügy van! as ellenzéken.) és azután arra hivatkozunk' hogy ennek megtorlására pedig nem volt törvény. (BARANKOVICS István (dn) : Volt« a természetjogi törvény!)^ Azt mondom tehát, ahogyan Barankovics képviselőtársam mondja, hogy igenis van egy erkölcsi alapelv, amelyet minden törvényhozás véd és ha valami kimarad belőle, pótolom akkor, amikor rájöttem, hogy kimaradt. (Helyeslés és taps az ellenzéken.) Igen t. Országgyűlés! Amikor ezeket a jogelveket felállították, akkor nem voltak még, állítom a középkort vagy a vademberek életét is beleszámítva sem. olyan jogi tényálladékok, 18*