Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-29

217 Az orszaßgyules- 29. ülése 19Í7. évi december hó 11-én, csütörtökön. 218 kormányzatnak soha nem lenne oka megbánni. (Ügy van! ügy van! — Taps a néppárton.) Minthogy a javaslat, nagyban és egészben hibákalt javít és fogyaitékossiáígolkat pótol s--haladást jelent a büntetőjog általánosam elismert elveihez való visszatérés felé, abban a reményben, hogy a részletes tárgyalás során módosító indítványaink elfogadtatásra fognak találni- pártom

1

' ésl ai magam nevében a javaslatot általánosságban elfogadom. (T&ps az ellenzéken.) % ELNÖK: Somogyi Miklós képviselő úr, mint a gazdasági bizottság előadóija kíván jelentést tenni. SOMOGYI MIKLÓS (kp) előadó: T. Országgyűlés ! Betterjésztem az országgyűlés, gazdásági bizottságának háromrendbeli jelentését : 1. áz országgyűlés: 1947/48. évi költségvetésének újabb megállapításáról, 2. a nemzetgyűlési elnökéinek >az 1945/47. évi nemzetgyűlés feloszlatásától az új országgyűlés összeilléséig teljesített hivatali működéséről szóló jelenítése tárgyában és 3. a nemzetgyűlés háznagyának ugyanezen idő alatt teljesített hivatali működéséről szóló jelentése tárgyában. - Kérem, hogy, a jelentések kinyomatásájt és szétosztását elrendelni, és napirendre tűzésük iránt intézkedni méltóztassék. ELNÖK: Az előadó úr által beadott háromrendbeli jelentésit az országgyűlés kinyo/ mat ja, tagjai között szétosztatja, napirendre tűzése iránt később fogok a t. Országgyűlésnek javaslatot tenni. Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? CZÖiVEK! JENŐ jegyző: Nagy István (makói) ! NAGY ISTVÁN (pp): T. Országgyűlés! A népbírósági törvény azt a nagyon fontos bíráskodási részt, amellyel a múlt politikai rendszerének a maradványait akarjuk felszámolni, a nép egyszerű fiaira bízta, a jogászok helyett, mégis itt eddig a tárgyalások során mindenütt jogászok jogászi szempontból szóltak hozzá ehhez a javaslathoz es úgy bírálták azt. En a magam részéről azoknak a szemszögéből bírálom ezt az egész javaslatot, akik* ott ülnek_ a népbíróságokban, de ott vannak a nép között szerte az országban is, és bírálják azt a folyamatot, amelynek: részese ez a népbíróság és a népbíróságon keresztül az egész magyar nép. Mi magyarok, saját magunk! köztudatában is úgy élünk, hogy perlekedő, vádaskodó, izgága természetű nép vagyunk. Arany János nagy költőnk verses elbeszélésben írta meg . Péter- és Pál csakazértis való" vádaskodását, perlekedését a fülemülefüttyért, ugyanakkor pedig úri közmondásunk kényeskedve hirdeti, hogy; jogász-nemzet vagyunk. Mégis.. ha a dolgozó' nép önmagába, mélyedve a bíróságokra gondol, valami szorongó érzés fogja el és nem érzi önmagában sem a perlekedőt, sem pedig a jogászt, hanem lát maga felett a, legtöbb esetben egy olyan intézményt, amely a maga jogászaival, kacskaringós paragrafusaival és egyéb útvesztőivel úgy hozza meg szaunára az egész Werbőezyig visz" szanyúló hagyományokon alapuló törvények alapján azi igazságot, a döntést, hogy arra a szegény ember akár veszt, akár, nyer, rendsze* rint, mindenféleképpen esak ráfizet. (Taps a parasztpárt' oldalán.) Egymás között szüksége» rossznak, urakkal . szemben pedig végveszedelemnek látta népünk mindig a bíróságot, akár a földesúr, akár a nemes vármegye vagy akár a paragrafusokat csavargató jogászok látták el azt. Éppen ezért fogadta a dolgozó nép osztatlan örömmel és megnyugvással a demokráciának azt az intézkedését, amellyel a demokrácia népi ereje ési^a múlt bűnös rendszer ittmaradt töredékei között ^ folyó perben a dolgozó nép képviselőire^ a népbírákra, a népbíróságokra bízták a döntést. A nép bírái komoly felelősséggeii és tárgyilagossággá!!, lendületes dinamikával végezték feladatukat takarították, a múlt szennyét, különösen addig az ideig, amíg az egyre bátorkodó védőügyvédek ezernyi furfanggal és előszedett mentőtanúkkal nem ellensúlyozták az eeyre halványuló vádakat Népünk nem perlekedő természetű.- Ennek egyik bizonyítéka, hogy alig néhány évvel a borzalmas háború és elnyomás után már elakadt a kezdeti lendület, és a nép inkább megy az urak védőtörnűjáuak, mint vádlójának. Ma már ott tartunk, hogy a hatósági közegeknek hivatalból kell vádat produkálniuk a, nép ellenségeivel szemben. Pedig a, mült sok szenynyével szemben- népünknek kell még ítéletet mondania, hal azt akiairjuk, hogy miénk legyen ez az ország. A múlt hatalmát vesztett urlai és ezek csatlósai, az újjáépítés és a termelőmunka szabotáló! és egyéb hasonló bérencek, s ezeknek rejtegetni és feíkargatói vagy az ellenük hozott büntetés kijátszói, ' közvetlenül vagy közvetve, mind a nép ellenségei és felettük a nép bíróságainak kell ítéletet mondktni. A különböző suttogó propaganda terjesztői, a háborús pusztítást s jaz aszályos évek terméketlensége folytán előálló ninestelenséget felhasználó lelket" . len izgatók mind ott vannak la magyar életben. és uszítanak áz. ellen a politikai rend ellen. amely a legkevésbbé felelős ezekért, az állapotokért. ítéljen felettük íaz ia nép, amelynek szabadsága ellen izgattak! (Ugy van a panasztpárton.) r A gazdasági élet ^zűrzavarát megfelelő eréllyel tisztogatja n dolgozók bírósága másik döntő bizonyítékául annak, hogy a nép ellensége felett a népnek saját magának kell ítéletet mondania. A munkásbíróság felálítáJsa alkalmával hosszú viták folytak és éles bírálatok hangzottak el jogászok szájából, különösképpen ellenzéki oldalról. Azóta a mnnkásbírósá" gok már a gyakorlatban bizonyították be. hogy a nép bírósága gazdasági ügyekbea lis éppen olyan tárgyilagos és igazságos ítéletet tud hozni, mint politikai természetű ügyekben. T. Országgyűlés! A dolgozó nép, a parasztok, a munkások s az értelmiségiek, akik fáradtságot nem ismerve egyaránt önzetlen munkával építik újjá ^az országot, munkájuk gyümölcsének biztosíték át látják saiát bíróságuk működésében. Ép;-en ezért szükséges, b jgy ez a törvényjavaslat amely a népbíráskodás egyes részleteit vau hivatva a-a, előrehaladott k> inak megfelelően kiegészíteni, törvényerőre^ emel- kedjék. írott törvényeik szükségesek a bíráskodáshoz, de ezeket az adott alkalmaknak megfelelően kell alkalmazni, vagy ha a, szükség úgy kívánja, korszerűsíteni. Jogászi törvénykezésünk níagy hátránya az, hogy sokszor olyan régi törvények merev betűi szerint ítélkeznek, amelyeket már régemel kellett voüna tüntetni. A népbíróságok működésében as számtalan példa bizonyítja, hogy azokat a népei-