Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-29
195 Az országgyűlés 29. ülése 1947. évi Meg kell mondanom» hogy e körül a bekezdés körül a bizottságban, de a bizottságon kívül is a munkásság sztrájkjogára való tekintettel bizonyos aggodalmak merültek fel. A hiteles interpretáció szerint ez a rendelkezés egyáltalán nem akarjiai érinteni a sztrájkjogot, hanem mindössze arról van szó, "hogy a javaslat meg akarja akadályozni azt, hogy a. munkásságon kívüli erők iái munkásságot» a munkásság egy részét befolyásolva, az újjáépítést megzavarják. Abból, hogy a javaslatot munkáspárti miniszter terjeszti elő, abból, hogy ez a javaslat pártközi értekezleten^ ment keresztül, ahol munkáspártok és a ko'alíeióban résztvevő más pártok fontosnak, szükségesnek és helyesnek tartották ezt a rendelkezést, egészen nyilvánvaló, hogy, nem lehet az, a tendenciája, hogy kiszolgáltassa azokat a tömegeket, amely tömegek védelme e munkáspártok kormányzásának erkölcsi jogcíme, erkölcsi bázisa és a politikában elfoglalt szerepüket determinálja. Bűntettnek minősíti a javaslat azt,^ ha va laki az igazoló bizottsági rendelkezést nem hajtja végre, tehát megtart valakit abban az állásban, melyben volt, vagy más állásban alkalmaz, annak ellenére, hogy ezt az igazoló bizottsági határozat tiltja; hozzátéve, hogy ez a rendelkezés természetesen nem vonatkozik a fizikai munkára — amint ez a bizottságban is tisztázódott — mert hiszen a fizikai munkára vonatkozóan ilyen korlátozó rendelkezések nem állnak fenn. A hatásköri rendelkezések akként módosulnak, hogy a tényleges katonai személyek kivételével a hűtlenség eseteit a javaslat a népbíróság hatáskörébe utalja. A hűtlenség par excellence politikai jellegű bűncselekmény, és ha a nép bíráskodást általában a politikai jellegű bűncselekményre statuáltuk és tartjuk fenn. akkor logikus, hogy a hűtlenség eseteit is ideutaljuk. A szervezeti rendelkezések küzül külön figyelmet érdemel az, hogy az összeférhetetlenség, amely az itélőbírákra, illetőleg az ügyészekre vonatkozólag fennállott, fennáll a népügyészekre is, ha tehát! népügyészi működésük megszűnik, bizonyos időn, keresztül az előtt a népbíróság előtt, vagy az előtt a népügyészség előtt, amelynél működtek, védőként nem szerepelhetnek. A népbíróságok megszüntetése és új népbíróságok felállítása abból következik, hogy a , népbírósági ügyek grosja már tulajdonképpen el yam intézve, és így azt. hogy milyen népbíróságoknak kell még működniök, az ügyfélforgalomhoz képest lehet megállapítani. ; Az előbb ,.elmondottam!, igen t. Országgyűlés azft, hogy a népbíróság struktúrája megváltozott. A mépbíróságok struktúrajának megváltoztatásából következik azután a népbírósági tanácsok megváltoztatása is, amelyek a sziakbírón kívül négy laikus tagból állanak, a. négy politikai párt kiküldötteiből. A négy politikai pártnak joga és kötelessége ezeknek kiküldése, de ha ennek a kötelezettségnek nem 'feszinak eleget, sorsolással állapítják; meg a behívandó mépbírót, hozzátéve, hölgy elsősorban az illető politikai pártnak köréből t sorsolnak s lia ilyen nem akad, aktkor más pártból. Természetesen,,megszűnik annak a pótbírómak működése akkor, áimdkor az illető párt kijelölési kötelezettségéinek eleget, teSZ. ; ; ; december hó íi-én, csiitörlokön. 196 . j Eddig nem volt meghatározva a népíbírói tisztség viselésének kritériuma. A törvényjavaslat ezt is megkívánja határozni akikor, amikor 30 éves életkorhoz, csőd vagy gondnok- , ság alatt nem álláshoz köti s a bűntett, nyereségvágyból elkövetett vagy, az 1946 : VII. tc.-be, a köztársasági törvénybe ütköző vétség , miatt való elítélteiket kizárja a népbírálk köréből. Egy bizonyos attentizmnst észleltünk a népbíróság tanácselnöki tisztjének elfogadása tárgyában. Ezt kívánja kiküszöbölni ez a novella akkor, amikor kötelezi a bírákat arra, hogy a népbírósági tanácselnöki tisztet ellássák, és ha jogos ok nélkül — kivéve a járás- « bíróság és a törvényszék elnökét, aki egyéb teendői miatt van felmentve — a népbíróság tanácselnöke ezt a megbízást megtagadja, állásáról lemoindottnalk tekintendő. A népbíróság » tárgyalásait több ízben elszabotálták egyes népbírák vagy a maguk jószántából, vagy ] instrukciók alapján azzal, hogy nem jelenteik ] meg. A meg nem jelenés eddig konzekvenciák i nélkül való volt. Most lehetővé tétetik az, j hogy pénzbirsággal sújtsák a népbírót. Miután I azonban ez a pénzbírság nagyon érzékenyen j érinti a népbírákat» ha igazolással élnek, ezt a pénzbirságot hatályon kívül lehet helyezni. A NOT konstrukciója ugyancsak megváltozik. Hasonlóképpen a négy párt ügyvédi képesítésű tagja foglal benne helyet, ötödik- -•ként az a hivatásos bíró, aki a NOT tanácselnöke. Hozzá kell tennem, hogy bíró-visszahívási joga is van a pártoknak, de a bizottság a maga tanácskozásaiban megállapította« — és ez talán megnyugtatásul szolgál az igen t. Országgyűlésnek — hogy ez .a visszahívási jog nem vonatkozik a konkrét ügyre. A konkrét • ügyben bírót visza nem lebet, hívni, legfeljebb arról van szó, hogy a további működésétől vonja el azután az a párt, amely őt kiküldötte volt Az eljárási rendelkezések közül az, előzetes letartóztatás problémája érdemel különösebb figyelmet, ahol bizonyos jogorvoslatokalt a novella lehetővé tesz, és lehetővé teszi azt § is. hogy aid graecas kallendas minden újabb intézkedés nélkül ne lehessen valaki előzetes letartóztatásban. Az elsőfokú ítélet elleni jogorvoslatot, perorvoslaitot a novella semmisségi panaszként konstruálja, ami azt jelenti, hogy perorvoslatnak azokban a:z esetekben van helye» — alaki és anyagi semmisségi okok miatt — amelyekben ezt büntető törvénykezésünk egyéb vonatkozásaiban előírja Itt azonban fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy a második büntetőnovella, 28. %-& értelmében a büntetéstétel még akkor is, ha az a törvény" ben említett mértékek között van, tehát a konkrét büntetés túlenyhe vagy túlsúlyos volta, semmisségi panaszra ad okot; büntetési ^ tétel ellen való perorvoslat nincs kizárva. Bíróságaink egyöntetű álláspontja az, hogy a második büntetőnovella 28. ,§-& erre intézményesen módot ad. ^ Legyen szabad itt még arra is hivatkoznom, hogy jogegységi határozatoknak is van helyük, helyűk van továbbá elvi határozatoknak is. Ez azt jelenti, hogy a népbírósági judikatúra most már ugyanolyan, pilléreken nyugszik, mint amilyeneken á rendes bűnvádi eljárás. A jogegységi határozatok tekintetében volt . egy aggály abban a vonatkozásban (11.0Q)>
