Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-29
197 Àz országgyűlés Ê9. ülése 19Í7. évi december hó 11-én, csütörtökön. 198 hogy vájjon helyes-e, hogy ezekéit a jogegységi határozatokat azután visszamenőleg a konkrét ügyben az elítélt,! illetve vádlott terhére is alkalmazni lehessen. A bűnvádi perrendtartás szerint csak in favorem rei lehelt alkalmazni, itt azonban méltányos és igazságos volt az, hogy ne csak in favorem rei lehessen alkalmazni, hanem amennyiben törvénysértés követtetett el, vagy amennyiben a Népbíróságok Országos Tanácsa úgy látja, hogy az egész népbírósági Judikaturával elleni" tétben áll az az ítélet, amely a konkrét ügyben meghozatott- akkor a vádlott terhére is 'Lehessen a, határozatot alkalmazni. Az 1946;VIL tc.-nek, tehát a köztársaság védelméről szóló törvénynek egy kiegészítése is foglaltatik ebben a javaslatban. Eszerint aki két vagy több személy jelenlétében olyan valótlan tényt, vagy való tényt olyan módon állít, vagy híresztel; amely alkalmas arra, hogy a közrendet vagy ,a köznyugalmat, zavarja, illetve az ország külpolitikai érdekeit veszélyeztesse, vagy a gazdasági helyzetet károsan érintse, az szintén az 1946:ViII. te. 4. ^-la alá esik. A kegyelmezés joga ma sokkal szélesebb, , minit amilyen széles eddig a nópbírósági rendelet értelmében volt, ment nemcsak a halálbüntetésre, hanem egyéb cselekményekre vonatkozólag is fennáll az igazságügyminiszter előterjesztése alapján. Feltételezem, — és minden okom megvan rá. hogy feltételezzem — hogy ennek a kegyelmezési jognak" a köre olyan lesz, hogy nem lesz. bátorítás a háborús és népellenes bűnösök részére további cselek• menyek elkövetésére. Az az érzésein, hogy azok az események, amelyek a közelmúltban lefolytak, az amnesztiák körét előre meg fogják szabni. Az. hogy a németekkel szemben hozott ötévi szaibadságvesztés-büntetésen , aluli büntetések . félbeszakíthatok abban az, esetben, ha Î kitelepítésre köteleztetnek, tulajdonképpen egy praktikus megoldás, merít, sokkal nagyobb érdek fűződik ahhoz, hogy ezek kitelepíttesse>nek, mint ahhoz, hogy a büntetés végrehajtás" sék. Természetesen ha az illető visszatér", büntetését folytatnia kell. Az igazságügyminiszter úr az érdekelt szakminiszterrel együttesen tartozik a törvény . életbelépésekor megalakítani azt a bizottságot, amely eldönti a 6. § értelmében azt, hogy vájjon ándíttassék-e eljárás azok miatt a durván, és egyszerűen szabotázs-cselekményeknek nevezett cselekmények miatt, amelyeket a törvény 6. |-a magában foglal. En azt hiszem, — és ez bizonyos megnyugtatásul is szolgál — hogy ezekben a bizottságokban a szakszervezeteknek döntő szerepük lesz, tehát ezzel kiküszöbölteltik az az aggály, amely a 6. § (3) bekezdésével szemben fennáll. s • Tisztelettel kérem, -méltóztassék a javaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadni, m ' ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? CZÖVEK JENŐ jegyző: Hajdú Gyula! HAJDÚ GYULA (kp) államtitkár: T. Országgyűlés! Aki belép a magyar igazságszolgálltatás legfőbb szervének házába, szembe találja magát a felirattal: Justitia regnorum fundamentum.-- Minden uralomnak, minden kormányzati rendnek az igazság az r alapja. Eizen elv szerint igazság volt a: régi Rómában, . az antik időkben, hogy voltak rabszolgatartók és voltak rabszolgák; a középkor germán államaiban igazság volt az. hogy voltak hűbérurak és voltak jobbágyok; az európai modern polgári államokban igazság volt az, hogy volt egy osztály, amely profitjának, keresetének növelése érdekében korlátlan lehetőségeket nyert és volt ezzel szemben egy osztály, á bérmunkások osztálya, amely a termelőeszközök tulajdonából kizárva a másik osztály kizsákmányolásának volt kitéve. Nyilvánvaló tehát, hogy a különböző kormányzati rendszerek, a különböző uralmi formák változiásávail változott az is, iamit igazság* niak neveztek. Az igazság nem örökkótartó valami, nem fogalom, (amely mindig ugyanaz volt és mindig ugyanaz lesz. Az igazság aiz adott kormányzati formának, ,az adott korszaknak a szülöttje, nem fundamentuma anmjak a rendinek, hanem védőbástyája, ame: Ilyet à kialakult rend, a gazdasági fejlődés, a gazdasági berendezkedés alapján a maga oltalmára, a m a ga megszilárdítására, a m]aga védelmére kitermelt. Azt hiszem, nem céltalan ennek a kétségtelen valóságnak az előrebocsátása akkor, amidőn arról van szó, hogy a mi kormányzati rendünk, a mi korszakunk, a népi demokrácia, ^ ugyancsak igazságnak minősíti azt, ami a népi demokrácia tartalmának, a népi demokráciái céljainak, a népi demokrácia célkitűzéseiinek megfelel és ami azt szolgálja. Természetes' tehát, hogy a népi demokrácia korszakában más az igazság, vagy amit az igazságon értünk: más törvény, más 'törvénygyűjtemény szolgál nem fundamentumul, hanem vértezetni és az igazságszolgáltatásnak ehhez kell alkalmazkodnia. Amikor a háború^ befejezésével Magyar* ország ittmaradt szegényen, leroiigyoltan, kifosztva, akkor a magyar dolgozók munkához álltak, hogy felépítsék, talpriaállítsák ezt az országot, de nem azok részére, akik a háborút felidézték, akik a kifosztást, ,ai lerombolást eszközölték, akik ebben bűnösök, hanem a sajátmaguk részére és ez a sajátmagiik részére felépítendő ország lesz a magyar demokrácia. (Taps a kommunistapárton.) Ebben a demokráciában tehát erkölcsös, igazságos minden tény, minden törekvés, amely a népi demokrácia céljait szolgáljál, és erkölcstelen, büntetendő, üldözendő minden olyan tény, minden cselekedet, minden szó, amely a népi demokrácia szilárdságának, a népi demokrácia fejlődésének árt. (Úgy van! Ügy van! a kommunistapárton.) Ez aiz alapszabály és ehhez az alapszabályhoz kell a mi jogrendünket, a mi igaizsagunkat szabni,, ami ennek a rendnek lesz a Kúria épületén található felirat szerinti fundamentuma^ ehhez alkalmazkodva kell tehát pjzt kiépíteni. Nem is lehet ez másként, mert nyilvánvaló, hogy más az igazság abban a Magyarországban, ahol a földnek túlnyomó része néhány nagybirtokos-család tulajdona, mint abban a Magyarországban, ahol a dolgozó parasztoké a föld. (VÉSZY Mátyás (pk) : A jog más, az igazság egy!) Más aiz igazság abban a Magyarországban, ahol az egyéni profit, iái liberális gazdálkodás által korlátlan lehetőséget biztosított az egyéni kezdeményezés szabálya az ipari és általában az összes termelésnek, mint aibban a Magyarországban, alboil az alap termelési ágiak: az állam tulajdonában vannak, és ahol tervszerű gazdálkodással igyekszünk a köz ér dekét kielégíteni/ Más az igazság abban a 13*
